H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bagi Gábor: Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban

gyokkal csak kisebb munkák elvégzését vállalhatta. A jelek szerint a helyzet 1706-ban sem változott. A nyár folyamán a várhoz a leterhelt Három Városból követelt Buday István Duna—Tisza közi vicegenerális 100 mun­kást és 62 szekeret, de ennek kiállítására azok már nem voltak képesek. 36 A vár löveganyaga három év alatt sajátosan változott. A kurucok Szolnok elfoglalásakor 14 (egyes szerzőknél 21) löveget zsákmányoltak, ezek azonban nem voltak korsze­rűek. Elgondolkodtató a császári hadvezetés által készít­tetett 1702-es várleltár, ami 19 ágyút tüntetett fel. Ezek kö­zül 7-nek ugyan nem ismerték az öntési idejét, ám a ma­radék 12 átlagos kora 104,7 év volt! (A legújabb ágyút 1696-ban öntötték, a legidősebbet viszont 1531 táján.) 1703 után az ágyúk száma talán még csökkent is, mivel tarackok, sajkákra való lövegek elszállítását többször em­lítették. 1704 júliusában Rákóczi parancsára az agy és ke­rék nélküli ágyúkat és a törött mozsarakat el akarták szál­lítani innen, Pásztón keresztül Besztercebányára. Az ősz folyamán Nógrád és Heves vármegyében 300 szekeret és 20 ágyúágyat (ágyútalpat ?) készítettek a szolnoki vár szá­mára. A löveganyag teljes cseréjét a jelek szerint 1705 szeptemberében tervezték. Ekkor La Motte francia tüzér­ezredes Szolnokra a szükséges 16-nál több nagy ágyút szállított, de ezekkel is bajok voltak. Kiderült, hogy egy részük hibás, és így újra kell azokat önteni. 37 Az itteni átkelőhelyről, és a tiszai hídról külön kell szólni, mert hadi és kereskedelmi szempontból is jelentős volt. Itt legalább egy komp is működött, amelynek 1704 őszén négy révészét említik, akik a fejedelemtől fizetésü­ket kérték. Az ehhez kapcsolódó munkálatokat azonban jócskán felülmúlta a híd karbantartása, állandó javítása. Ez a tél kivételével szinte állandó feladatot jelentett, mivel az időjárás folyamatosan károsította, de a hozzá vezető utak járhatóságát is biztosítani kellett. 1705 nyarán és őszén a nagy csapatmozgások is igényelték a felújítást, Károlyi két időszakban is foglalkozott ezzel. Hasonló tevékenység folyt itt 1706 augusztusában. A tiszai híd mellett több alka­lommal a zagyvái híd felújítására is következtethetünk. 38 A feladatokra rendszeresen hoztak ide hídanyagot, amely­ből aztán máshová is szállítottak. így 1706 első felében a dunaföldvári hidat is itteni anyagokból akarták felépí­teni. 39 II.4. Szolnok a kuruc állam gazdasági és katonai rendszerében Rákóczi 1707-ig igyekezett állama kiadásait kincstári jövedelmekből, forgalmi adókból és pénzverés révén biz­36 HORVÁTH Lajos 1991. 59. 37 KO. V. köt. 303., DOMOKOS György 2005., SZIRÁCSIK Éva, 2005. 117., 123. 38 AR. I. köt. 428—9., 444., BALANYI Béla 1979.106., BÁNKÚTI Imre 1996. 1. köt. 131., 320—321., Uő. 1998. 22. 39 AR. I. köt. 479., BÁNKÚTI Imre 1996. 1. köt. 313—4., Uő. 1998. 21., Uő. 2005. 52. 40 TAKÁCS János 1941. 67., BÁNKÚTI Imre 1975. 34., Uő. 1989. 139., HORVÁTH Lajos 1991. 57., BENEDEK Gyula 2002. 228., SZIRÁCSIK Éva, 2005. 109—110., BÁNKÚTI Imre—DOB­ROSSY István. 2003. I. köt. 154. tosítani. A gazdasági szervezet kiépülése Szolnokot is érintette. A sókereskedelemnek a város régtől központja volt, így ennek a rendszere gyorsan megújult. 1704. már­cius 10-én a fejedelem főcomissariussá nevezte ki Szirmay Miklóst a máramarosi só forgalomba hozatalára, meg­hagyva neki a régi sóforgalmazó helyek (közte Szolnok) rendbe tételét, és hogy azokba szükség esetén tisztvise­lőket állíthasson. Szolnokra Rákóczi Szívós Jánost küldte sóprefektusnak, majd a nyáron a Tisza menti hagyomá­nyos átkelőhelyeken, Tiszaújlakon, Tokajon, Tiszacsegén, Szolnokon és Tiszaföldváron engedélyezte a só árusítását. Egyben az ország szükségletei végett a Duna-Tisza közén megtiltotta, hogy a Tiszán-, vagy a Dunántúlra menjenek sóért. Októberben Király Mátyás tokaji sóinspektor jelezte Rákóczinak, hogy a szolnoki sóház rendbehozatalához 40.000 zsindely kell, de a mesterek Szolnokra menni nem akarnak. Az itteni sóház hasznát a fejedelem kezdetben alábecsülte. 1705 augusztusában Csányi István, a szolnoki sóház vezetője viszont már arról tájékoztatta, hogy itt jó lehetőségek vannak, és a Duna-Tisza köze jó jövedelmet hozna az országnak. Instrukciókat kért a sóeladásra, amit meg is kapott. Az év végén Szolnokról egyebek mellett 100 szekér sót szállítottak Miskolcra, 107-et pedig Duna­földvárra, amit a közelebb fekvő, sóhiánnyal küszködő Pest vármegye sérelmezett is. 40 A kuruc katonai ellátó szervezetben már 1704-ben megjelentek a kerületi hadbiztosok, bár ezek körzetei többször is változtak. Ez év decemberében Csala Sándor e beosztásban intézkedett a Balassagyarmaton tárolt liszt Szolnokra szállításáról. 41 1705 júniusában Heves és Külső-Szolnok, Csongrád, Pest, Gömör és Borsod megyék élén Usz Ferencet a később is gyakran emlegetett Darvas Ferenc váltotta, ám az év végén e vidék Kajali Pálhoz tar­tozott. 42 Szolnokon a ruházati ellátás kapcsán leginkább Seres György helyi harmincados szerepe említhető. 1705 nyarán az ő abaposztó vásárlásai ismertek. Ezekre főképp a Három Városban került sor, míg az eladók balkáni görög kereskedők voltak, akik sokszor császári menlevéllel is rendelkeztek. Az adatokat összegezni nehéz, a legnagyobb — talán összesített — tétel 4752 vég volt. Egy részükből köpenyek készültek a hadsereg számára. 43 Állítólag egy időben Szolnokon lőszergyártás is folyt. 44 Szolnok szerepe a kuruc hadiigazgatásban 1706 elejétől növekedett meg. Rákóczi a miskolci tanácsülésen öt orszá­gos főkapitányságot szervezett, melyek közül a Du­na—Tisza közi központja Szolnok lett. Ennek élére idő­sebb gróf Barkóczy Ferenc tábornagyot nevezte ki, aki azonban gyakorta betegeskedett. Ezért előbb Vay Ádám (1657—1719) udvari marsall és jászkun főkapitány he­41 SZIRÁCSIK Éva 2005.133. 42 BÁNKÚTI Imre—DOBROSSY István 2003. II. köt. 79., MÉSZÁROS Kálmán 2006. 45^7. 43 BÁNKÚTI Imre 1992. 84., 88., 97. A görög kereskedők helyzete a szabadságharc alatt sajátos volt. Jellemző, hogy amikor az egyik csoportjuk mellé kíséretképp adott 27 császári katonát a kurucok Kecskeméten elfogták és Szolnokra vitték, Globitz szegedi pa­rancsnok kecskeméti polgárokat fogatott le. Ezekért végül Bcr­thóti szolnoki kapitány járt közben. HORVÁTH Lajos 1991. 57. 44 MISÓCZKI Lajos 2004. 85. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom