H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bagi Gábor: Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban

Szolnokra ér. Ennek ellenére a várostól hamarosan ismét zsákokat, postakocsikat, üstöket, lőszeres szekereket ren­delt Szolnokra. Júniusban Csiszár 30 pár ökröt követelt ágyúk vontatására, és 5 kasos szekeret lőpor és golyó szál­lítására. A Felvidékről is érkezett hadianyag. Júniusban Rákóczi meghagyja Szepesi Márton tokaji kapitánynak, hogy 4000 ágyúgolyót és 150 bombát küldjön ide. Utóbb Tokajhoz rendelte Móricz Istvánt is, hogy tutajon hozzon utánpótlást. Szolnokra gyűjtötték össze a nyár folyamán a Szeged ostromára szánt tüzérséget is. A várépítés így mindinkább elhúzódott. 1704 novem­berében Berthóti főkapitány Kecskemétnek jelezte, hogy csak 84 embere dolgozik itt, majd 1705 februárjában a várost azzal nyugtatta, hogy Szolnokot jól őrzi, sáncait ne­héz megmászni, van elég lőpora, golyója. Rákóczi viszont úgy ítélte, hogy tavasszal Szolnok megerősítése minden­képp szükséges lesz. 1705 februárjában a fejedelem a Du­na—Tisza közi hadak élére kinevezett idősebb gróf Barkó­czy Ferenc tábornoknak is meghagyta, hogy az építkezés helyzetéről és a további felada­tokról adjon részletes tudósí­tást, ám lényeges előrelépés nem történt. A munkák így nem haladtak, a vár állapota pedig egyenesen romlott. Júniusban Károlyi a Szolnokra küldött muníciót Egerbe irányíttatta, mivel ott nem volt a tárolására alkalmas épület. Júliusra Ber­thóti tudósítása szerint a sánc­karók már teljesen elkorhadtak, és ha sürgősen nem újítják meg őket, több helyen maguktól ki fognak dőlni. Rákóczi erre a környező településeket a vár és a hidak javítására utasította. A Három Város mellett Mezőtúr­Jelek-Biagyarázafa. (SvVMíZflűfiljesBn-kész erősítés £^j-«z.Nem védheti. CvsaFenyopalánk t^s-esjiSzaiáljialnieíiíídháMyás fec-ráliszaháti áróTonódra. XtSZA. ról, sőt Debrecenből is érkezett faanyag. 31 Augusztus végén Rákóczi hadmérnököt küldött Szolnokra (feltehetően Bersonville francia ezredest), és Seres György helyi harmincadosnak 3000 forintot azzal, hogy fizetésre jobban jönnek majd a munkások. Az építkezés vezetésével Berthótit bízta meg azzal, hogy faanyagot Tokajból kap­hat. Ám utóbb kitűnt, hogy a parasztság nem jön, a vár­őrség pedig elégtelen a munkákra. A felszerelésben némi javulást hozott, hogy a solti sáncok lerontása után annak lövegei, hadianyaga is ide került. 32 Szeptember végén, Herbeville hadának közeledtekor Károlyi Sándor tábornagy a várat megszemlélve megálla­pította, hogy az nem védhető. A régi erőd már le volt rom­3. ábra. A szolnoki vár erődítési helyzete 1705. október elején Károlyi Sándor tudósítása szerint (Márki S. 1907. 1. köt. 570. p.) bolva, de az újnak talán csak harmada épült fel. Károlyi leírása szerint a várnak a Zagyva felső folyása felé eső (nyugati) oldala a két bástyával elkészült, és az északi oldalfal is a kapuval. Ugyanakkor a tiszai oldalon az északi bástya viszont gyenge, sőt innen a déli bástyáig csak fenyőfa sánckarók voltak, földtöltés nélkül. így a Tisza túlpartjáról az ellenség ágyúval, puskával is átlőhetett, és még a kész erődelemek sem voltak védhetők. A tiszai déli bástya és a város felőli hídig a földhányások minden rend­szer nélkül épültek, sőt a város felőli fal is „gyatra" volt. Károlyi a császáriak közeledtekor a várat ki akarta üríteni, majd úgy ítélte, hogy harc nélkül feladni mégis szégyen. A kurucok szerencséjére Herbeville nem értesült a vár álla­potáról, és nem támadta meg. 33 Károlyi — aki korábban Hódmezővásárhely, Szentes és Mindszent lakóit is Szolnokhoz hozatta fel — igyekezett az erődöt rendbe tenni. A prófuntházat, a kemencéket helyreállíttatta, báró Perényi Miklós (1659 után — 1711 után) brigadérost pedig ideiglenes szolnoki parancsnok­ként hagyta itt a munkák irányí­tására. A vár sorsáról azonban nem döntött, mivel túl nagynak találta. A védelmére vagy 2000 ember kellett volna (ez megha­ladta a jelentősebb kuruc várak helyőrségét is), akiknek ellátása is komoly összegekbe kerül. Jelentése szerint komoly erős­ség lehetne, és a tiszai oldalon malmokat is építhetnének. Vi­szont az őrség ruhátlan, emel­lett nincs sem parancsnoki téli kvártély, sem pedig legénységi szállás. Károlyi a hidat helyre­hozatta, felépíttette a vár alatti cölöpsort is a híd előtti sánccal, míg a kálvinista templomot el­bontatta. A bástyák a romok alapján (Thaly Kálmán szerint) téglából készültek, cordonjait (a bástyafokok) faragott kőpár­kányok képezték. A contrescarpe-ok (ellenlejtők 34 ) — a vízárok szabálytalanságából fakadóan — nem kaptak téglaburkolatot. A város felőli árkot (mai Zagyva meder) csak kimélyítették, szabályos partba nem vágták. Károlyi 8-án távozott, és Perényit a tiszai oldalon a déli bástya ki­javítására utasította. A falvakat sószállításra és vármun­kára hívta fel, de a készletek az építkezéshez elégtelenek voltak. 35 A császáriak Erdély elleni támadása miatt a kuruc csa­patok gyorsan távoztak Szolnokról, és velük ment Perényi is. Szabó Máté a maradék őrséggel és a behívott jobbá­30 HORNYIK János 1868. 621., BALANYI Béla 1979. 94., BÁNKÚTI Imre 1989. 96—7., 110., Uő. 1998. 10. 31 HORNYIK János 1866. IV. köt. 150—151., KO. V. köt. 246., 33 BALANYI Béla 1979. 102., BÁNKÚTI Imre 1992. 72., 100., 104., Uő. 1996. I. köt. 153., 203. 34 32 AR. I. köt. 401—402., HORNYIK János 1866. IV. köt. 163., KO. 35 V. köt. 287., BALANYI Béla 1979. 107., BÁNKÚTI Imre 1996. 1. köt. 223-^., 227., 303. Nehezíti a válaszadást, hogy HECKE­NAST Gusztáv adattára ezt a francia tisztet nem is említi. KO. V. köt. 303., AR. IX. köt. 226., THALY Kálmán 1895. 307—310., BÁNKÚTI Imre 1996. 1. köt. 276. A várárok oldalfalairól lehet szó. THALY Kálmán 1895. 309—310., BÁNKÚTI Imre 1996. I. köt. 281., 285., 303. 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom