H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében

hasonlóan a különféle betegségek a gyermekek köréből szedték legtöbb áldozatukat. Ez a szám az évi összhalálesetek 65,9%-a, tehát növekedett az előző évhez képest. A gyermekek halálozási adatai óv 0—lév 1—3 4—6 7—14 ossz. 1869 273 136 28 65 502 Az adott korosztályt korcsoportokra felosztva ismét a csecsemők kirívóan magas halálozási aránya tűnik ki, a korosztály haláleseteinek több mint a fele (54,38%). E korcsoportot az 1—3 év közöttiek, őket pedig ismét a 7—14 évesek követik, majd a sort a 4—6 éves korosztály zárja. A halálokok számbavételénél az anyakönyvi bejegyzéseken túl fel tudtam használni néhány egészségügyi jelentést is. A gyermekek körében két fertőző betegség szedte áldozatait: a derme és a himlő. Az év első négy hónapjában igen sok himlős megbetegedést és halálesetet regisztráltak. 1869. jan. 9-én Lakatos Imre jászkapitány felkéri Jászberény főbíráját, „hogy a /: városi vagy községi:/orvos urat figyelmeztesse, miként a védőhimlőoltást azonnal kezdje meg szükség esetén az ismétlő oltást a legnagyobb eréllyel és rögtön foganatba vegye és úgy a hozzá tartozó pusztákon mint a ...?... telepítvényeken az oltást kersztül vitele eránt azonnal és erélyesen intézkedjék. Ha az orvos úr, maggal ellátva nem volna, azDr. Orbay Antal jászkerületi főorvos által kifog szolgáltatni. '

A (2. melléklet) Az oltások ellenére is igen sok áldozatot szedett a himlőjárvány a gyermekek körében. A 0—3 éveseknél sok helyen találkozunk a satnyaság, sínlődés halálokként való feltüntetésével, nyári hónapokban pedig a vérhas járvány pusztított. Egyéb halálokok: toroklob, torokgyík, ót var, kelevény, petécs, béllob, orbáncz, hagymáz, sorvadás, forróláz, agylob, gennyvér, nehézkór, tüdővész, vízkór, vörheny, ászkor, arcrák. A balesetek sorában egy vízbefúlást és egy lövés általi halálesetet regisztráltak. Az előbbi esetről egy rövid cikk jelent meg a Jászkunság lapjain: „Székvárosunkban az úgy nevezett belső malomnál f hó 13-án egy fiú a vízbe fúlt; célszerű lenne már egyszervalahára afördésre a városon kívül veszélytelen helyet jelölni, s a városban az életbiztonságot ép úgy, mint az szemérmet sértő fördést szigorúan eltiltani. "

5 Az anyakönyvi bejegyzések tanúsága szerint a gyermekeket tizedelő betegségek, járványok sok esetben családi tragédiákhoz vezettek. Nem egy példa bizonyítja, hogy pár nap vagy hónap leforgása alatt egy-egy család több gyermekét is elvesztette. Néhány példa: — Kocsis Ferenc és Hudra Veron Fidrik nevű 1 éves fia 1869. március 8-án himlőben, Pál nevű 7 éves gyermekük ugyancsak himlőben 1869. március 23-án meghalt. — Kiss András és Sárközi Erzsébet Erzsébet nevű 5 éves lánya 1869. febr. 16-án agylobban, másik gyer4 SzML. Jászberény közigazgatási iratok 1869/74. cs. 5 Jászkunság 1869. 29. szám júl. 18. 231. p. mekük 3 évesen 1869. ápr. 17-én torokgyíkban hunyt el. — Szabó János és Palotai Viktor Mária nevű 7 éves lánya 1869. júl. 21-én tüdővészben, János nevű 4 hónapos fiuk 1869. aug. l-jén torokgyíkban. A felnőttek halálozási adatai év 15—20 21—45 46—60 61—80 81—x ossz. 1869 29 108 58 54 10 259 Ezen belül a két csoport arányát tekintve — (15—45 év: 137) és (46—80 év: 112)— ebben az évben a fiatal és középkorosztály halálozási mutatói majd 10%-kal rosszabbak, mint az idősebb korcsoporté. A 80 év felettiek az évi összhalálozások csupán 1,31%-át teszik ki. A felnőttek körében a tüdővész, tüdőlob, tüdővizenyő pusztított leginkább. Egyéb feltüntetett „kórismék": vízkór, ínláz, idegláz, gümőkór, gégegörcs, petécs, szívlob, veselob, májlob, hűdés, lábfekély stb. A 15—45 éves nők közül néhányan gyermekszülésben, illetve az azt követő szövődményekben (méhgyulladásban) haltak meg. Találunk néhány munkavégzés során bekövetkezett halálos balesetre vonatkozó bejegyzést is: „lórúgás", „megégett". E két halálesetről bővebbet is megtudhatunk a Jászkunságból: „A helység kovácsa Szécsényben boros állapotban fogott egy lópatkoláshoz, s oly szerencsétlenül megrúgta a ló, hogy a mester nem sokára meghalt. " „ Egy helybeli derék kereskedőnk édes anyja e hó 16-án a szolgálóleánnyal a konyhán lackot főzött, mely véletlenül meggyulladván, a szolgálóleány ruhájába kapott. A háziasszony pedig ótalmazni akarta a szerencsétlent, s ő is meggyulladt: s az odaérkezett szomszéd segélye daczára is mind a két nő oly iszonyúan összeégett, hogy a szolgálóleány még az napon, a házinő pedig másnap meghalt. Szomorú példa az óvakodásra. "

7 Ebben az évben is találunk erőszakos cselekményre utaló haláleseteket: „agyon üttetett", „agyon szúratott", valamint két ember önkeze által vetett véget életének: „agyonlőtte magát", „felakasztotta magát". A 61—x korú halottaknál általában az aggkórt, jelölik meg halálokként. Halálozások év nők férfiak gyermekkor felnőttk or öregkor ossz. 0—14 15—60 61—x 1870 355 372 481 161 85 727 A férfiak halálozási százaléka (51,17%) ebben az évben is magasabb a nők halálozási százalékánál (48,83%). Sajnos 1870-ben is az elhaltak nagy részét a gyermekkornak teszik ki. Az évi összhalálesetek 66,16%-a, ami meghaladja az előző évi százalékos arányt. 6 Jászkunság, 1869. 7. szám. febr. 14. 54. p. 7 Jászkunság, 1869. 34. szám. aug. 22. 273. p. 255