H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Havassy Péter: Új állandó kiállítás a gyulai várban

HAVASSY PÉTER ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS A GYULAI VÁRBAN Bevezetés A gyulai vár sokak által képviselt fő jellemzője, misze­rint Közép-Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gó­tikus téglavára, már eddig is közismert volt. Az utóbbi időszak kutatási eredményeinek köszönhetően azonban e megfogalmazáshoz egy újabb, nem kevésbé jelentős té­nyező is társul. Röviden kifejtve: 1403-ban a gyulai ura­dalmat Maróti János mácsói bán, az igazi bárók, a zászlós­urak egyike, a Zsigmond király legszűkebb társaságát al­kotó Sárkány-rend tagja nyeri el az uralkodótól. A báni tisztségben később ott találjuk fiát, Lászlót és unokáját, Mátét is. Máté felesége nem volt más, mint Horogszegi Szilágyi Margit, vagyis Mátyás király unokatestvére. Máté testvére, Lajos házastársa, Újlaki Katalin is a kor nagyha­talmú családjából származott. 1476-ban, a Maróti család fiú ágon való kihalása után, az uradalom visszaszáll Má­tyás királyra, aki 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozza. Corvin felesége, Frangepán Beat­rix is jeles családból származott, dédapja V. Alfonz Aragó­nia, Nápoly és Szicília királya volt, felmenői között ott találunk több horvát-szlavón bánt, édesanyja, Aloysia dei Marzano y de Aragon, Mátyás feleségének, Aragóniái Beatrixnak az unokatestvére volt, továbbá többen feltéte­lezik, hogy egyben Frangepán Beatrixnak keresztanyja is. Tehát a Frangepán rokonság spanyol, itáliai uralkodói, valamint horvát-szlavón-dalmát arisztokrata családokhoz kötődött. 1504-ben Corvin János elhunyt, s a rákövetkező évben követte őt a sírba fia, Kristóf is. 1505-ben a várban tartott családi tanács eredményeként Hedvig mazóviai her­cegnő és Frangepán Beatrix házassági szerződést kötnek gyermekeik, Szapolyai György, a későbbi király, Szapo­lyai János öccse és Corvin Erzsébet egybekelésére. Beatrix 1509-ben férjhez ment Brandenburgi György őrgrófhoz, aki II. Ulászló rokona és II. Lajos király gyámja volt, tehát ő is egyértelműen kötődött a királyi udvarhoz. 1530-ban Szapolyai János király bizalmi embere, Czi­bak Imre ostromolja, s annak föladása után meg is szerzi a várat. 1534-ben Czibak gyilkosság áldozata lett, s az erős­ség unokaöccse, Patócsi Miklós kezére került. Miklós 1542-ben elhunyt, s a várat testvére, Ferenc örökölte, majd 1552-ben özvegye, Thurzó Margit elcserélte Boldogkő (Bodókő) váráért és uradalmáért Ferdinánddal, tehát ismét a király a birtokosa. Kiemelendő továbbá, hogy 1562-ben, a várban hunyt el Báthory Erzsébet, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király testvére, aki Kerecsényi László főkapitány második felesége volt. Összefoglalóan: a gyu­lai vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az ura­dalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahuny ad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik, de a gyulai vár még az utóbbinál is kiemeltebb, mert külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. A spanyol, len­gyel, német, olasz és horvát turistáknak nyilvánvalóan újabb vonzerőt jelenthetnek ezek a friss kutatási eredmé­nyek. Mindez továbbá feltételezi azt is, hogy itt olyan minőségű berendezési tárgyak voltak, amelyek megütötték a királyi palota tárgyainak nívóját. A kutatás eredményei tehát döntően befolyásolták a kiállítás koncepciójának megalkotását, mivel a korábbi, 1989-ben lebontott tárlat „A Körösök vidékének gazda­sága és társadalma a XVIII—XX. században" címmel alapvetően néprajzi anyagot mutatott be, mely azonban egy királyi udvarhoz hasonlítani kívánó reprezentatív épü­letben — véleményünk szerint — már nem volt kiállítható. Itt azonban rögtön jelentkezett a rendezés legnagyobb problémája, nevezetesen, hogy az így „megálmodott" lak­osztályok, fegyvertár, lovagterem stb. berendezéséhez nem rendelkeztünk anyaggal. Ezért legfontosabb feladattá vált a számunkra kölcsönözhető tárgyak felmérése a társ­intézményekben, továbbá az aukciós vásárlás, a másolás és a rekonstruálás megkezdése. A megvalósításhoz 16 mú­zeum és egy magángyűjtemény biztosított anyagot, mely szinte példátlan egy állandó kiállítás esetében. A koncep­ció ugyanakkor eleve tartalmazott három olyan teret (ká­polna, borozó, lovagterem), ahová oda illő rendezvényeket szántunk, így e helyiségekbe középkori párhuzamok, illet­ve belsőépítészi tervezés alapján legyártattuk a berende­zési tárgyakat. A magyar nyelvű szövegeket egyrészt tablókon magá­ban a térben helyeztük el, de jellemzőbb, hogy a kordon­oszlopokon, elegáns tartókban, egységes grafikával, há­rom nyelven oldottuk meg. A várkiállítás bemutatásához a legegyszerűbb szerkesztési elvet, azaz a helyiségek egy­más utáni sorrendjét választottuk. 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom