H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

T. Bereczki Ibolya: A lakodalom étrendje és mágikus erejű ételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

szasüly), birkapörkölt májjal, tüdővel, az 1980-as évek elején tyúkleves, disznópörkölt. A Jászságban Jászszentandráson, de Jász-NagykunSzolnok megyében több településen is szokásos volt, hogy a szűkebb körű rokonságot az esküvő napján már ebédre várták. Jászszentandráson a vőlegényes ház vendégei megebédeltek, miközben öltöztették a menyasszonyt.

25 A menyasszony öltöztetése közben varázserejűnek tartott ételeket dugtak a menyasszony ruhájába Tószegen. Kalácsot azért tettek a kötője zsebébe, hogy együtt egye meg a vőlegény és a menyasszony, hogy boldogok legyenek. Tiszajenőn az volt a szokás, hogy babot vagy kását tettek fel a tűzre ilyenkor, hogy pattogjon ki, ezzel könnyebb szülést reméltek a menyasszony számára.

2 Jászjákóhalmán a 20. század elején még az esküvői ebéden nem volt leves, csak birkapaprikás és rétes, sütemény, bor.

27 Tiszaigaron a lakodalom napján a násznép először a vőlegényes házhoz gyülekezett, ott sülttel és meleg borral kínálták őket.

28 Tiszaörsön, ha vidékről — környező településről — hozták a menyasszonyt, akkor már ebéddel készültek. Ha külön reggeli nem volt, akkor a csirkelábból, fejből, zúzából, aprólékból főzött pörkölttel várták őket. Nagyobb lakodalom ebédje már főétkezésnek, ún. lagzis ebédnek számított. Ennek étrendje a következő volt: tyúkhúsleves csigával, töltött káposzta vagy birkás káposzta. Újabban rántott csirke, kacsasült is kiegészíti a fenti fogásokat. Ha hízót vágtak, természetesen hurkátkolbászt tálaltak. Ha csak egy helyen volt a lagzi, nem ritkán kimaradt az ebéd, és csak vacsorát főztek. A két háznál tartott lakodalom étrendje nem különbözött egymástól, már az ebédnél a lányos háznál is csigalevest, töltött káposztát, hurkát, kolbászt adtak az asztalra. Ritkán módosíthatja a vőlegény vagy a szülők foglalkozása az étrendet. Vadász család lakodalmán például vacsorára őzpörköltet főzött,

29 éjjel pedig vadkacsasültet adtak. Ha együtt tartják a lakodalmat, a főétkezés a vacsora, s ebédre nem minden esetben főznek levest, hanem egy óra tájban töltött káposztát, az 1990-es évek elején rántott húst, krumplipürét, párolt rizst tálalnak. A 20. század közepén az ebéd több, már említett fogásból állt, s szerepe jelentősebb volt a mainál. Főétkezésnek számított a vacsorával együtt.

30 Szolnokon a lakodalom napján a vőlegényes háznál tyúklevest, baromfisültet savanyúsággal, süteményt, tortát és bort kínáltak. Az ebédet a vőfély verssel köszöntötte be.

31 Zagyvarékason a lakodalom napján délben csigaleves, disznópörkölt és sült hús került az asztalokra.

32 Kungyalun az esküvői ebéden az új pár, a közeli rokonok, a násznagyok és a koszorúspárok vettek részt, ebédre tyúkleves készült metélt tésztával, utána birkapaprikást, mákos hajtvánt ettek, bort ittak.

33 Tiszaföldváron csirkeaprólék23 Saját gyűjtés 1980-ban. 24 SZABÓ László ós TÓTH Judit szíves közlése 25 PATAKI Erzsébet 1979. 11. 26 DEME Zoltán é. n. 15. 27 Honismereti Szakkör, Szolnok, 1972. 10. 28 SZENDREY Ákos 1951. és EA 2508. 29 Saját gyűjtés JOBBÁGY Gyulánétól 30 T. BERECZKI Ibolya, 1992a. 347. 31 LÉVAI János 1980. 5. levest és körömpaprikást főztek, Túrkevén a menyasszonyos háznál délben tyúkpaprikást tálaltak kenyérrel.

35 A Jászságban, ha kézfogóra nem került sor, akkor a vőlegényes és a menyasszonyos háznál is tartottak — külön-külön — lakodalmat. Ezt a jelenséget az 1980-as években is megfigyelhettük Tószegen. A vacsora mint a lakodalom főétkezése A 20. század fordulójára a Szolnok megyei lakodalmak főétkezésévé a vacsora vált, mely részben magába olvasztotta az egykori ebéd elemeit, mint a káposztás ételeket és a — Nagyréven zsíros kásának említett, de általánosabban — húsos kását. Abádon 1880 körül a menyasszonyos háznál még csak káposztás étel, általában húsoskáposzta volt, de a vőlegényes ház étrendjén már húsleves, birkapörkölt és a kitolókása szerepelt.

3 Tiszaigaron a „ vacsora a vőlegényes háznál van. Parasztoknál mindegy, hogy hol ül az örömanya, iparosoknál benn ül a mennyasszony mellett fönn. A vacsora birkahúsos kása, sertéshúsos káposzta, tyúkhúsos csigaleves és sütemények. A vőlegény és menyasszony egy tányérból eszik. Nekik legutoljára viszik be a tányért, huncutságból beviszi a vőfély, de nagy kanalat tesz a tányér mellé. A csigacsinálók a végén csinálnak 4 hosszú csigát, 15—20 cm hosszút, ezt a vacsorán külön tálba teszik, és a vőfély hozza be, s a menyasszony és a vőlegény tányérjára tesz 2—2 csigát, azzal, hogy olyan nagy legyen a boldogulásuk. A menyasszony szégyenkezik, s félve nyúl hozzá. Tejbe kását főznek s a vacsorának adják fel, utána bejön a vőfély, kötényt köt maga elé, nagy fakanál van a kezében, elmondja a verset, s aki nem ad pénzt, azt fakanállal megszurkálja. A kásapénz a háziasszonyé és odaadja az új pároknak. ... Éjfélkor pecsenyét adnak fel, hajnalban megint paprikás húst melegítenek meg. Minden tánc után viszik a süteményt és kínálják az innivalókat." Tiszaörsön a lakodalmi vacsora első fogása az emlékezettel utolérhető időszakban egyöntetűen a csigaleves volt. Ezt követte második fogásként a birkapörkölt, húsos vagy birkás káposzta. A vacsora harmadik fogása a század első harmadában a tejbekása volt. A töltött káposzta szintén előfordult a vacsora étrendjén, de súlya kisebb volt a birkapörkölthöz képest.

38 Tiszaörs lakodalmi étrendjére talán a legjellemzőbb a birkapörkölt elkészítési módja. Eszerint a birkapörköltet az 1990-es évek elején is kétfélibe (vagyis egyik felét krumplival, másik felét savanyú káposztával) főzték. A töltött káposzta és a húsos káposzta megyeszerte kedvelt lakodalmi ételnek számítottak a 20. század fordulóján, a húsos káposzta készítése elsősorban a 32 BALÁZS Erzsébet 1973. 9. 33 BARNA Gábor 9. 34 HERNEK Julianna 1966. 15. 35 GULYÁS Éva 1973c. 36 FÜVESSY Anikó 1974. In: SZMNA 1.1. 324. 37 SZENDREY Ákos 1951. és EA 2508. 38 FÜVESSY Anikó 1974. In:. SZMNA Tiszaörs kérdőív; T. BERECZKI Ibolya, 1992a. 347. 95