H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

T. Bereczki Ibolya: A lakodalom étrendje és mágikus erejű ételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

asszonynak, hogy soha el ne váljanak egymástól. A menyasszonyt a vőfély vezette be. A vőlegény násznépéből az első koszorúsasszony mehetett be. Savanyú káposztával vagy uborkával kínálták meg, hogy őneki legyen savanyú az elete, ne a menyasszonyé. Lakodalmi étkezések és ételek a 20. század elején A 19. század végére, a 20. század fordulójára alakult ki a lakodalom napjának a 20. század végén még általános gyakorlatnak tekinthető menetrendje, melyben az egyházi esküvő délre vagy koradélutánra esett, s a déli étkezés még az előkészületek sorába tartozott. Vezsenyen a 20. század elején a lányos háznál volt a kiadó, ide külön hívogattak ebédre. Étrendjén birkapaprikás, rétes, csörögefánk és bor szerepelt.

11 Jászárokszálláson ugyancsak ebben a korszakban a polgári házasságkötést követően a menyasszonyos háznál ebédre bográcsban készített, borban főtt birkahúst tálaltak.

12 A 20. század elejére egynapossá váló lakodalmakban a déli étkezés étrendje mutatkozik régiesebbnek: húsleves és köleskása (Nagykörűben, Kőtelken), vagy gulyásleves és káposztás hús. Ezeken a helyeken a vőlegényes ház vacsoráján csigalevest és birkapörköltet (Kőtelek), birkapörköltet és túrós rétest (Nagykörű) tálaltak.

13 Tiszaörsön a lakodalmi ebéd a 20. század közepén a templomi esküvő előtt volt, étrendjén csigaleves, töltött káposzta, hurka, kolbász szerepelt. Kedvelt volt a birkahús, a visszaemlékezések szerint e nélkül lakodalmat nem is tarthattak.

14 Tószegen a 20. század első évtizedeiben az esküvői ebéden a lányos háznál mindkét rokonságból jelen voltak, de a vőlegény helyett édesanyja jött el. Üresen hagyták a meghalt szülők helyét, és terítettek nekik. „Az ételt, italt a vőfély és a szakács hordta fel. Az ételből a násznagy szedett a fiataloknak. Az ebéd rendje: csigaleves, tejbekása, paprikás. A fiatalok ételét elsózták, hogy tanulja meg a fiatalasszony, hogy milyen rossz, és ne főzzön ilyet soha a férjének. A menyasszony nem ehetett a tejbekásából és a babból, mert melegen vitték oda, hogy égesse össze a száját, és sohase legyen nagyszájú. "

I5 Mágikus cselekedetek, mágikus erejű ételek A menyasszonyt a vőlegényes háznál zárt kapuk fogadták Tószegen, s az ifjú pár csak akkor mehetett be, amikor az örömszülők csókkal fogadták őket. Fatálban kihozott lagzikalácsot kellett a vendégeknek mézbe mártva megenni, amire bort és pálinkát ittak. A magyarázat szerint mézzel azért kínálták meg az ifjú párt és a násznépet, hogy keserűség ne érje az életben az új párt. A szekérről a meny10 DEME Zoltáné, n. 18. 11 CZECZEI SZÜTS Sándornó, 1991. 138—156. 12 HERBERT János é. n. 100. 13 FÜVESSY Anikó 1974. 324. In: SZMNA 1.1. 324. 14 Saját gyűjtés 15 DEME Zoltán é. n. 18—19. 16 DEME Zoltán é. n. 1305. 22—23. asszonyt a vőlegény vette le, majd söprűt adtak a kezébe; azért kellett söpörnie, hogy a tisztaságot szeresse. A szülők búzát szórtak a fiatalokra a magyarázat szerint azért, mert a búzán Jézus képe van, és hogy áldja meg őket a Jézus Krisztus. Ugyanitt „...a menyasszonnyal tüzet rakattak, amit neki át kellett ugrania. Ezt azért tették, mert kíváncsiak voltak, hogy tud-e tüzet rakni. Gyertyával vagy lámpával vezették be. A katlanhoz vitték és begyújtattak vele. " A menyasszony elé élelemmel feldíszített életfát tettek. Tószegen a vacsorán az ifjú párnak egy terítékből, a vőlegénynek fakanállal, a menyasszonynak alumínium kanállal kellett enni, úgy, hogy a vőfély tálalta nekik az ételt. Először a vőlegény ehetett. Régies étrenden a vacsora elején kását szolgáltak fel. Ekkor az asztal alatt elbújó, s ott macskát utánozva nyarvogó gyerekek kezébe egy—egy adag forró kását nyomtak. A tejbekása után szolgálták fel a tepsiben vagy nyárson sült pecsenyét. Ez birka vagy borjúhús volt, a násznagyok ajándéka.

17 Adataink szerint egyedül itt fordult elő, hogy csak azután tálalták a csigalevest. Töltött káposzta, valamint pulyka szintén szerepelhetett az étrenden. A feldíszített életfát és a menyasszonykalácsot éjfélkor osztották szét, de az életfából csak a szülők kaptak.

18 Az idézett dolgozatban nem szerepel utalás e szokáselem eredetére vonatkozóan, de településtörténeti adatok alapján feltételezhetjük, hogy a Tószeget a 18. században újratelepítő felvidéki népesség hagyományának nyomát regisztrálhattuk. Vezsenyen a település krónikása így írja le a lakodalmat: „ a vőlegényes háznál a nagy házban jő helyen a két ablak között ültek a lócán a násznagyok, szemben velük az új pár, mellettük jobbról-balról párban a nyoszolyólányok, legények. ...A tyúkhúsleves után hozták a birgepaprikást. A vőlegény, a menyasszony egy tányérból evett, egy pohárból ivott. ...A birgepaprikás után sültek következtek, majd tészták. ...A 19. század közepe tájáig nem maradt el az étkezésből a köleskása. Lakodalmakban is fordított kása követte a levest." Déli étkezés a lakodalom napján Tiszaörsön a lakodalom napján 9 óra körül reggelit adnak a segítőknek. Ez rendszerint a csirke belsőségeiből, lábából, aprólékjából főzött pörkölt, sós burgonyát tálalnak mellé. Ha a család disznót vágott a lakodalomra, akkor reggelire friss töpörtővel, sült hurkával kínálták a háznál munkálkodókat.

20 Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén az esküvő napjának déli étkezésén nem vettek részt a rokonok teljes létszámban, csak a segítők, vagy a távolabbról korábban érkezett vendégek. Étrendje: birkagulyásleves (Tószeg),

21 birkabelsőség (Jászárokszállás),

22 vagy a baromfiak májából, szívéből főzött májleves (Ti17 DEME Zoltán é. n. 23. 18 DEME Zoltán é. n. 24. 19 CZECZEI SZŰTS Sándorné 1991. 138—156. 20 T. BERECZKI Ibolya 1992a. 346. 21 Saját gyűjtés 1981 -ben. 22 FARAGÓ Jánosnc 1983. 116. 94