H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Pusztai Zsolt: A túri borostyán

1. kép Borostyángumók a Körös folyó egykori árteréből limonitfajtákat, melyek gumós konkréciókat alkotnak. A vizsgálatok szerint fiatalkori képződményeknek tekinthetjük a gyepvasércet. Mocsaras talajokban utólagosan keletkeztek, és megfelelő körülmények közt napjainkban is elindulhat ez a folyamat. Létrejöttében a vasbaktériumoknak van fontos szerepük, amelyek vastartalmú humuszanyagokkal táplálkoznak. Tevékenységük révén a szerves vegyületekből vashidroxid képződik. Hasonlóan működnek a mangánbaktériumok is, melyek a szerves mangánvegyületekből mangánhidroxidot képeznek.

10 Amint azt már említettük, a borostyán gumó formában található. Ezek az Alföldön a talajban szétszórva helyezkednek el, más területeken összefüggő telepet képeznek.' A gumók, méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak. A Duma György által megvizsgált darabok közt igen kis méretű, 1 mm nagyságúak is voltak, a legtöbb azonban a már jól gyűjthető 5 és 15 mm közötti, de említi, hogy Ilyen gumókban gazdag telepet találtam a Hortobágyi-Berettyó körösi zsilipnél, a folyó bal oldali partján, illetve a Harcsás holtág Körös-gát felé eső oldalán, az évente szántott területén. A város közvetlen határában, a régi újvárosi bányagödör partján is gyűjtöttem néhány darabot. A borostyángumók további elnevezése még a vasborsó, mely nevet Mezőtúron is használják, Észak-Magyarországon használatos még a brusztyin, illetve a réti érc, gyepvasérc, mocsárérc megnevezés is. A jól ismert borostyánkő az őskori fenyők megkövesedett gyantája. Átlátszótól a mélybarnáig számtalan színváltozatban előfordul. Féldrágakő, már a paleolitikumtól kezdve használják ékszerek, talizmánok készítésére. Fő előfordulási területe a Földközi-tenger partvidéke, Anglia, Urál hegység, Párizs környéke. Magyarországon, Ajka környékén egyik változatát, az ajkaitot találjuk meg. DUMA György 1965. 464. Duma György vizsgálata szerint a Mezőtúron gyűjtött gumók 16, 20% vasat és 10,12% mangánt tartalmaznak, a fémek oxidok és hidroxidok formájában vannak jelen. A gumók többi alkotóeleme savas kezelés után oldható földes anyagnak bizonyult. A gumók mindegyike tartalmazta a környező talaj uralkodó agyagásványát, a montmoriollonitot. 10 DUMA György 1986. 100. 11 DUMA György 1986. 100. A legismertebb gyepvasérc telepek a Nyírségben Nagyléta—Bagamér között találhatók. Ugyancsak nagy gyepvasérc-telep fekszik a Dunántúlon Somogyszob, Fclsősegesd, Inka, Tarany, Nagyatád között. Mindkét nagy telep anyagára jellemző, hogy vastartalma sokkal magasabb — legalább kétszerese — a Mezőtúron bevizsgált anyagénak, ugyanakkor mangántartalma csak néhány százalék, ezért színezőanyagként nem is jól használható, a mezőtúri viszont vas nyerésérc nem igazán alkalmas. Ezek a telepek jellemzően a talajban mélyebben, 0,5—2 méteren helyezkednek cl, de jellemzően Mezőtúron a felszínre felkerült darabokat szedték, ritkán ásták azt. 74