H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!
kínál, mint a fotó, amely ugyancsak a nyilvánosságnak szól. Az öltözet a helyi hagyományoknak megfelelően kifejezi a gyermekkortól az idős korig viselőjének nemét, életkorát, családi állapotát, vagyoni helyzetét, de jelzi a korcsoport változását is. Olykor-olykor fellángolt a magyaros viselet igénye, de leginkább szüreti felvonulásokon, bálokon viselték a népszínmüvekből és operett előadásokból ismert magyar ruhákat. A 20. század első felében, 1931—44 között elterjedt gyöngyösbokréta mozgalom a falukutatók és a népi kultúra szerelmeseinek minden igyekezete ellenére sem azt adta, ami szándéka szerint való volt. Műmagyar, operettmagyar viseletet hozott újra a köztudatba, aminek semmi köze nem volt a valódi népviselethez. Inkább ártott, mint használt. Folklorizált olyan hagyományokat is, amik korábban nem voltak jellemzőek arra a vidékre. Az 1950-es évek szüreti felvonulásaira ugyanez vonatkozik. A jószándék kevés. Bármily nehéznek tűnik, egy század áttekintő értékelésénél nem hallgathatjuk el, hogy sokat ártott a népi-nemzeti kultúrának. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy jól kitervelten történt mindez. A hatását még a 21. század is megsínyli. Bármily különösnek hat, napjainkban tapasztalhatjuk azt, hogy újra fontos lett a hagyományos viselet. Jó ez, mert megint az összetartozás érzését erősíti, ami a Jászkunságon mindig is megvolt, csak akkor lángolt fel, amikor a társadalmi nyomás felszította. A kunok és jászok feléledő különös történeti tudatáról ma már sokat írnak a kutatók, de megtapasztalja mindenki, akit megérint ennek a vidéknek a szellemisége. A kulturális örökség, a gyökerek okán Keletről hozott mentalitás és szabadságvágy újraéleszti a hagyományokat, persze a kor szelleméhez igazítva. Ám amíg a Jászság színes népviselete okán pontosan, festők által dokumentált viselettel bírt, amit 43. kép. A 19. század utolsó harmadában készült képen a karcagi négyéves S. Kovács László s valószínűleg testvére látható 44. kép. Krammer Károly karcagi fényképész által készített gyermekportré 45. kép. Parasztpolgári fazon Kunhegyesen a 19. század végén (Oláh Lajos gyűjteménye) 46. kép. Kunhegyest 19. század végi gyászruha (Oláh Lajos gyűjteménye) 47. kép. Csőszpár Kisújszállásról 48. kép. Csőszlegény (Horváth István) 49. kép. Kisújszállási menyasszony a 20. század elején 65