H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Viga Gyula-Viszóczky Ilona: Adalékok a matyók „kivetkőzéséhez"

7. kép. Az 1950-es évek közepén készült műtermi fotón lánybarátnőket láthatunk. Mindannyian Kistokajban az állami gazdaság kertészetében dolgoztak, csak a hét végére utaztak haza Mezőkövesdre. Ilyenkor hárman felöltötték matyó öltözetüket, és a hagyományos szórakozási forma szerint vasárnap délután „karulni" mentek: egymásba karolva sétáltak. A három másik lány e helyett moziban szórakozott, a képen polgárias, divatos öltözetben és frizurával láthatók. ban, az ismeretlen eredetű családi fotók mellett.

29 A Hermán Ottó Múzeum gyűjteményében Kőris Kálmán remek fotófelvételei mutatják be az 1900-as évek elejének hétköznapi és ünnepi viseleteit. Gönyey (Ébner) Sándor, Györffy István Néprajzi Múzeumban meglévő, az 1920-as 1930-as évekből származó fotográfiái mellett a mintegy hetven autokróm felvétel fotótörténeti jelentőségű, hiszen ezek nagyon kifejezően az eredeti színvilággal mutatják be a matyó viseletet.

30 A fénykép nem csupán a hagyományos kultúra kutatásának nélkülözhetetlen kelléke másfél százada, hanem maga is formálója volt a kultúrában élő közösség műveltségének. A parasztemberek számára kezdetben különleges, ritka fényképezkedés során megörökítendőnek vélt pillanat kitűzése, az arra való rákészülés, a képen szereplő személyek és öltözetek kiválasztása éppen úgy tudatos döntés volt, mint az elhelyezés és elhelyezkedés rendje, emberek és tárgyak láttatott viszonya. Az elkészült képek is megkülönböztetett szerepet kaptak: azokat általában bekereteztették, s a lakóház reprezentációs terében helyezték el, érzékeltetve a képen szereplő személyek és az alkalom különleges voltát. Bár a beállított felvételeken az öltözet jobbára csak az ünnepek világát tükrözi, a testtartás, a gesztus is gyakran a mesterséges környezethez és a megkülönböztetett alkalomhoz igazodik. A ránk maradt felvételek a néprajzi csoport históriájának pótolhatatlan dokumentumai. Igen gyakran nem csak a viselet formáiról és azok változásáról informálnak, hanem a hagyományos társadalom működésének részleteiről is. A képek által mutatott szituációk akkor is objektív információk, s elemezhető tényként értelmezhetők, ha a szereplők maguk szubjektív mozzanatokat, csak általuk érthető viszonyokat és viszonyulásokat is kifejezhettek. A Kövesdre látogató idegenek lefényképezték a matyókat, gyakran maguk is fényképezkedtek a helyi viseletben, mindezzel világszerte hozzájárultak a matyó népművészet megismertetéséhez. Utalnunk kell az ünnepi öltözet viselésének egy fontos kérdésére, amit az idegenforgalom és a fényképezés következményének is tarthatunk. A hagyományos viseletből ugyanis — a műtermi és az idegenforgalmi célú képeken — egyre inkább a legdíszesebb, egyben a leginkább alkalmi együttes, a matyó menyecskék ruházata jelenik meg. A viselet fokozatosan elveszíti korjelző szerepét, és a korosabb asszonyok a menyecske-viseletet öltik magukra a hagyományőrzés és az idegenforgalom művi ünnepi alkalmain. Úgy gondoljuk, hogy ez a legneuralgikusabb pontja a népviselettel kapcsolatos hagyományőrzésnek. 5. Az egymást követő generációk, korcsoportok a közösség által meghatározott öltözködési rendje jól megragadható az archív fotók segítségével: az eltérő összeállítású öltözetek viselésének különböző alkalmait, az ünnepi öltözetek díszítettségét, az egyes életkorok jellegzetességeit jól vizsgálhatjuk. Nyomon követhető ezeken a felvételeken a tradicionális viselet elhagyásának folyamata is: szerencsés esetben a képen szereplő családtagok társadalmi státusa is tisztázható. Az itt bemutatásra kerülő képek a kivetközés folyamatát, lezajlásának — általunk jellemzőnek vélt — szakaszait mutatják be, de nem feltétlenül annak állomásait, nem szükségszerű egymásutánját.

31 IRODALOM DALA József 1972. Matyó lakodalom. A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve XI. 579—598. Miskolc DALA József— ERDÉLYI Tibor é. n. Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest FEJŐS Zoltán 1991. Népművészeti divat a múlt század végén és a századelőn. Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat, 149—151. Budapest FEL Edit 1952. Újabb szempontok a viselet kutatásához. A test technikája. Ethnographia LXIII. 408—415. 1956. Utószó. Györffy István: Magyar népviselet, 119—122. Budapest FÉL Edit — HOFER Tamás 1975. A matyó hímzés alakulása és a magyar népművészet stíluskorszakai. A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve XIII—XIV. 433—453. Miskolc 1979. Vázlat a matyókról. TIT Néprajzi Füzetek 3. Budapest 29 KUNT Ernő 1995., FUGEDI Márta 1997a. 157—166. 30 FOGARASI Klára 2004. 31 A bemutatott képek a Matyó Múzeum Digitális Fotóarchívumában találhatóak. Itt köszönjük meg a családi fotók gyűjteményünkben történő elhelyezését az ajándékozóknak. Bollok Mátyásnénak, a múzeum munkatársának külön köszönjük a felvételekhez kapcsolódó adatok feltárásában nyújtott segítségét. 46