H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Egri Mária: 25 éves a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep

intimebb kapcsolatba, 1986 óta minden évben a Holt-Körös melletti Takács-tanya vendége. Számára a festés erős érzelmi kapcsolat azzal a körülötte létező tájjal, az abból áradó érzéki hangulattal, ami festés közben körülöleli. Emellett kiváló portretista. A modell maga, éppúgy mint a látvány tájainál, csendéleteinél csak arra szolgál, hogy a benne felgyülemlő, megmozgatott érzelmeket életre keltse. A kész arckép már nemcsak modellje vonásait, de belső világát, egyéniségét is jellemzi. Fazekas Magdolna ars poeticája évtizedek óta vallott életfilozófiájából fakad. ,^4 művész egyszeri és megismételhetetlen személyisége érzelmi szűrőjén keresztül érzékeli és láttatja a világot. Műveivel akkor tud hatni, ha az átélt élményből — a látványon túl — a táj lelkét képes megragadni. Ez csak akkor lehetséges, ha ahhoz a környezethez gyökerekkel kötődik, benne létezik, és a természettel bensőségesen együtt élve, annak minden rezdülésében ráérez a teremtő rejtett jelenlétére, a harmóniára" . Kis Sándor Lajos elvontabb színformákból építi fel képeit, Váncsa Ildikó az expresszív figuralitás öniróniába forduló egyéni jegyeit hordozza. Pályázaton nyerték el a Mezőtúr által felajánlott műtermet, így egy ideig szorosabban tartoztak a városhoz, mint nyári művésztelepi kollegáik. Kis Sándor Lajos kevésbé figurális, mint Váncsa, aki többnyire emberalakjainak eltúlzott gesztusaival, mimikájával fejezi ki önmagát. Kis Sándor Lajos vásznai inkább a lírai absztrakt kolorista trendjét követik. „Én színekkel szeretek festeni — vallotta. Tulajdonképpen amikor valami történik, az színben is történik. Mert végül is mi hordozza a képet? A kompozíció, a szín; függetlenül attól, hogy figurális vagy nem figurális. Nálam ahhoz, hogy a kép figurális legyen, két-három hozzányúlás szükséges. Benne vannak abban a figurák, csak még nem annyira láthatóan. Szóval a foltok még nincsenek azokkal a jelekkel ellátva, hogy legyen orra, füle, szája... Mert ezekből a jelekből mindenki azt látja, hogy ez egy ember, emberek egy szituációban. Én viszont igyekszem azért nemcsak tárgyakat lefesteni. Tehát nálam nem úgy jelenik meg a dolog, hogy kitalálok valamit és akkor azt egy tárgyra kódolom, vagyis azt a tárgyat, tárgyakat megfestem... hanem hagyok magamnak annyi szabadságot, hogy a konkrét tárgy, később nyerje el tárgy-formáját. Váncsa Ildikó: Önarckép Szily Géza: Micsoda nyáréjszaka volt Mondjuk azt, hogy nekem fontosabbak a foltok, a színek. Nekem minden élmény először színben jelentkezik"

3 Míg Kis Sándor Lajos két évet töltött a városban, Váncsa Ildikó 1985-től 1994-ig élt Mezőtúron, nagyméretű figurális olajképei mellett kisebb vásznakon, akvarelleken vallott a Körös-vidék bűvöletéről. Önarcképjellegű alakos műveiben saját vágyait, magányát, kapcsolatkeresését manifesztálja. „ Váncsa Ildikó ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek jó néhány képviselője az úgynevezett nonfiguratív törekvések, a különféle néven jelölt konceptuális megnyilvánulások közvetlen és pillanatnyi élményen alapuló alkotói ötletek mellett újra az ábrázolásról kezdett ábrándozni. A nyugat-európai, tengerentúli csoportokat fellépésük idején nevezték új vadaknak, új expresszionistáknak, új figuratívistáknak; talán a gesztusok hevülete, a színek ereje, az antropomorf közlés miatt....a lényeget adaptálja: az ábrázolást, a figurák gesztusaival, mimikájával, mozgásával való kifejezés lehetőségeit. Van mondanivalója a világról, a környezetében tapasztaltakról, s azt erőteljesen megrajzolt figuráinak képi helyzeteivel közli. Fontos nála az alakok mozdulatainak kifejező ereje, egymáshoz való viszonyuk, öltözékük avagy éppen mezítelenségük... Váncsánál is több ízben jelentkeznek önarcképi jelleggel arcának vonásai. Vallomások ezek a portrék vagy portré jellegű kompozíciók az emberről, a festőről, önmagáról, sokszor a groteszkig túlozva arca részleteit... "

32 A mezőtúri alkotótáborokban 1989-től rendszeresen vesz részt a nyíregyházi honosságú Székhelyi Edith festőművész. Olaj és akvarelljeinek, nagyméretű pasztell-, és szénrajzainak idő és térszemléletét benső invenciója irányítja. Ezen belül sajátos egységben működik képein a kompozíció, a tárgyiasítható elemek, részletek rendeződése. Sem a méreteknek, sem a formáknak, sem a térnek nincs reális alapja, színválasztását is benső látása motiválja. Székhelyi világában minden szubjektív. Művészetének motívumkincse saját létének emlékrétegeiben rejtezik, amelyből a művész saját nyelvezetet alakít. Eredete a személyes mítosz, a legbensőbb élményvilág — amiben talán felködlenek a születés mélynyomai is. Ezen belül sajátos egységben működik képein a kompozíció, a tárgyiasítható elemek, részletek rendeződése. Egy-egy témát variálva, egyre kevésbé fontos a konkrét tárgy, egyre szub30 SZOBOSZLAI Zsolt—KERTÉSZ Róbert 2001. 31 SZABÓ István—EGRI Mária 1989.77. 32 EGRI Mária 1989b. 43—44. 405