H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Egri Mária: 25 éves a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep

intimebb kapcsolatba, 1986 óta min­den évben a Holt-Körös melletti Ta­kács-tanya vendége. Számára a festés erős érzelmi kapcsolat azzal a körü­lötte létező tájjal, az abból áradó érzéki hangulattal, ami festés közben körül­öleli. Emellett kiváló portretista. A modell maga, éppúgy mint a látvány tájainál, csendéleteinél csak arra szol­gál, hogy a benne felgyülemlő, meg­mozgatott érzelmeket életre keltse. A kész arckép már nemcsak modellje vonásait, de belső világát, egyéniségét is jellemzi. Fazekas Magdolna ars poeticája évtizedek óta vallott életfilo­zófiájából fakad. ,^4 művész egyszeri és megismételhetetlen személyisége érzelmi szűrőjén keresztül érzékeli és láttatja a világot. Műveivel akkor tud hatni, ha az átélt élményből — a látványon túl — a táj lelkét képes megragadni. Ez csak akkor lehetséges, ha ahhoz a környezethez gyökerekkel kötődik, benne létezik, és a természettel bensőségesen együtt élve, annak minden rezdülésében ráérez a teremtő rejtett jelenlétére, a harmóniára" . Kis Sándor Lajos elvontabb színformákból építi fel képeit, Váncsa Ildikó az expresszív figuralitás öniróniába forduló egyéni jegyeit hordoz­za. Pályázaton nyerték el a Me­zőtúr által felajánlott műtermet, így egy ideig szorosabban tar­toztak a városhoz, mint nyári művésztelepi kollegáik. Kis Sándor Lajos kevésbé figurális, mint Váncsa, aki többnyire em­beralakjainak eltúlzott gesztusa­ival, mimikájával fejezi ki ön­magát. Kis Sándor Lajos vász­nai inkább a lírai absztrakt kolorista trendjét követik. „Én színekkel szeretek festeni — val­lotta. Tulajdonképpen amikor valami történik, az színben is történik. Mert végül is mi hordozza a képet? A kompozíció, a szín; függetlenül attól, hogy figurális vagy nem figurális. Nálam ahhoz, hogy a kép figurális legyen, két-három hoz­zányúlás szükséges. Benne vannak abban a figurák, csak még nem annyira láthatóan. Szóval a foltok még nincsenek azokkal a jelekkel ellátva, hogy legyen orra, füle, szája... Mert ezekből a jelekből mindenki azt látja, hogy ez egy ember, emberek egy szituációban. Én viszont igyekszem azért nemcsak tárgyakat lefesteni. Tehát nálam nem úgy jelenik meg a dolog, hogy kitalálok valamit és akkor azt egy tárgyra kódolom, vagyis azt a tárgyat, tárgyakat meg­festem... hanem hagyok magamnak annyi szabadságot, hogy a konkrét tárgy, később nyerje el tárgy-formáját. Váncsa Ildikó: Önarckép Szily Géza: Micsoda nyáréjszaka volt Mondjuk azt, hogy nekem fontosabbak a foltok, a színek. Nekem minden élmény először színben jelentkezik" 3 Míg Kis Sándor Lajos két évet töltött a városban, Váncsa Ildikó 1985-től 1994-ig élt Mezőtúron, nagy­méretű figurális olajképei mellett ki­sebb vásznakon, akvarelleken vallott a Körös-vidék bűvöletéről. Önarckép­jellegű alakos műveiben saját vágyait, magányát, kapcsolatkeresését mani­fesztálja. „ Váncsa Ildikó ahhoz a nem­zedékhez tartozik, amelynek jó néhány képviselője az úgynevezett nonfigura­tív törekvések, a különféle néven jelölt konceptuális megnyilvánulások köz­vetlen és pillanatnyi élményen alapuló alkotói ötletek mellett újra az ábrá­zolásról kezdett ábrándozni. A nyu­gat-európai, tengerentúli csoportokat fellépésük idején nevezték új vadaknak, új expresszionis­táknak, új figuratívistáknak; talán a gesztusok hevülete, a színek ereje, az antropomorf közlés miatt....a lényeget adaptálja: az ábrázolást, a figurák gesztusaival, mimi­kájával, mozgásával való kifejezés lehetőségeit. Van mon­danivalója a világról, a környezetében tapasztaltakról, s azt erőteljesen megrajzolt figuráinak képi helyzeteivel közli. Fontos nála az alakok mozdulatainak kifejező ereje, egymáshoz való viszonyuk, öltö­zékük avagy éppen mezítelensé­gük... Váncsánál is több ízben jelentkeznek önarcképi jelleggel arcának vonásai. Vallomások ezek a portrék vagy portré jelle­gű kompozíciók az emberről, a festőről, önmagáról, sokszor a groteszkig túlozva arca részle­teit... " 32 A mezőtúri alkotótáborok­ban 1989-től rendszeresen vesz részt a nyíregyházi honosságú Székhelyi Edith festőművész. Olaj és akvarelljeinek, nagyméretű pasztell-, és szén­rajzainak idő és térszemléletét benső invenciója irányítja. Ezen belül sajátos egységben működik képein a kompozíció, a tárgyiasítható elemek, részletek rendező­dése. Sem a méreteknek, sem a formáknak, sem a térnek nincs reális alapja, színválasztását is benső látása moti­válja. Székhelyi világában minden szubjektív. Művésze­tének motívumkincse saját létének emlékrétegeiben rejte­zik, amelyből a művész saját nyelvezetet alakít. Eredete a személyes mítosz, a legbensőbb élményvilág — amiben talán felködlenek a születés mélynyomai is. Ezen belül sajátos egységben működik képein a kompozíció, a tár­gyiasítható elemek, részletek rendeződése. Egy-egy témát variálva, egyre kevésbé fontos a konkrét tárgy, egyre szub­30 SZOBOSZLAI Zsolt—KERTÉSZ Róbert 2001. 31 SZABÓ István—EGRI Mária 1989.77. 32 EGRI Mária 1989b. 43—44. 405

Next

/
Oldalképek
Tartalom