H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Egri Mária: 25 éves a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep

Stuijfzand, Lous: Földtemplom XXXII. Ágotha Margit is példát adott arra, miként ragadta magával a művészeket a bronzöntés. Négy ízben dolgozott Mezőtúron, az 1989-es nyári alkotótelepen készült munkáiról írta Tiszai Lajos. „Agotha Margit színes linómetszetei igen dekoratívak, míg miniatűr fametszetei erőteljesen balladai hangvételűek, bronzmunkái jóval túlmutatnak a meglepetés értékén, a Kettős térkompozíció, a Rivalda, stb. az erőteljes szobrászati anyag része." De a bronzöntés hatása úgy is érvényesült, hogy a viaszmintázással foglalkozó festők vásznait is átszervezték a plasztikai formák. Ismét csak Balogh Géza munkássága kínálkozik például, akinek érzelmi-gondolati jelentést hordozó figurális akvarelljeit, plasztikai tevékenységének hatására különböző térrendszerekből szerveződött nagyméretű olaj képek váltották fel. A két- és háromdimenziós térformálás kettősségében érlelődő művészete évről évre követhető. Balogh mellett Györfi Sándor, s a kilencvenes évektől társuló Lakatos Aranka művészete is a telephez kapcsolódóan, szinte a szemünk láttára alakult, kétségtelenül egymásra is hatott közös munkálkodásuk. 1985-től lett a telep egyik mozgatója a néhány évvel idősebb Borbás Tibor, aki tíz éven át, tragikus haláláig művészetével, ötleteivel, kollegialitásával a telep egyik talpköve volt. A szabadon kezelt téri viszonyok között egzisztáló figurális kompozíció, a formázás finom részletei ugyanakkor nagyvonalúsága, a bronz festőiségének érvényesítése mai napig táplálják valamilyen formában a telepen dolgozók munkásságát. Hármójuk keze nyomán számos köztéri munkával gazdagodott a város, plasztikai stílusuk adott irányt az egész kolónia tevékenységének. Legjelentősebb közös munkájukról, az 1990-es művésztelepi kiállításon még csak tervként bemutatott II. világháborús emlékműről szintén Tiszai Lajos írt a megyei napilap hasábjain. „Felfokozott érdeklődés övezte már a megnyitón is Balogh Géza- Borbás Tibor- Györfi Sándor emlékműtervét, amelynek találó címe: a Megbékélés. A második világháború áldozatainak kíván emléket állítani ezzel a nagy hatású, egyelőre csak makettben látható művével a három alkotó. Szándékuk szerint a három méter sugarú körben elhelyezkedő, két méter magas, ötszögletű, tagolt Stuijfzand, Lous Menedék gránittalapzatot — amelyen egy másfél méteres, bronz, stilizált kápolna lenne — a város főterén állítanák fel. A kupola alatt örökmécses égne, a csúcson pedig a »lélekmadár« őrizné az áldozatok emlékét. A mezőtúri alkotótelepen már évekkel ezelőtt megfogant, kristálytisztán humanista, európai gondolatot hordozó terv nem tesz különbséget az áldozatok között sem vallási, sem nemzetiségi megközelítésből. A keletre vagy nyugatra elhurcoltak, a keletről vagy másfelől jött háborús áldozatok nevei a függőleges gránitmezők különböző oldalaira kerülnének fel, örök emlékeztetőül: a zsarnokságnak, a mindenkori háborúnak csak közös vesztesei, áldozatai lehetnek. "

19 Györfi Sándor néhány éve végzett szobrászművészként kapta meg a mezőtúri művésztelep vezetését. Pontosan tudta, mit akar, de szüksége volt olyan társakra, barátokra, akikkel megbeszélhette és megvalósíthatta szándékait. Balogh Gézával Nyíregyháza-Sóstón dolgozott együtt, Borbás Tibor középiskolai szobrásztanára, később barátja volt. Velük alakította ki a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep szellemi és gyakorlati működését. A telep 25 éve az ő pályájának negyedszázadát is jelenti. A tehetséges fiatal szobrászból ezalatt az idő alatt az ország egyik legismertebb köztéri szobrásza lett. Fő területe a bronz, de a kő faragásában is gyakorlott. Figurális művész. Azzal együtt, hogy vannak munkái között alkalmazott vagy díszítő jellegű feladatok is. (Díszkút, ornamentális díszítésű emlékkapu, emlékharang, szimbolikus oszlop stb.) Az absztrakció nála természetes folyamat, amelyet csupán addig hajlandó fokozni, amíg még a formákban felfedezhető az eredeti organizmus. Először Nyíregyháza-Sóstón, majd Mezőtúron vett részt művésztelep szervezésében. Mindkettőt egy ősi bronzöntési eljárás újraélesztésének szándéka vezérelte. Györfi a gyerekkorban megszokott környezet révén érezte otthon magát a HoltKörösök vidékén is szinte első perctől kezdődően. A város kulturális tervei között 1981-ben vállalt nyári művésztelep még nem rendelkezett meghatározott profillal. A táji adottságokat figyelembe véve elsősorban festőket invitáltak, de mindjárt az első esztendőben meghívást kapott, mint megyei illetőségű művész, Györfi Sándor is. A művésztelep már a második alkalomtól az ő elképzelése szerint, s az ő vezetésével alakult. A Körös-parti kolóStuijfzand, Lous: Földkirály XLVIII. 18 TISZAI Lajos 1990. 5. 19 TISZAI Lajos 1990. 5. 400