H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette-IV

más Galéria számos kiállítási katalógusához írt bevezető k tanulmányt,

30 majd SZEGI Pál (1901—1958) kritikus, „ újságíró, akinek írásai a Nyugatban, Szép Szóban, Válasz- ú ban jelentek meg,

31 M. KISS Pál (1911— művészet- n történész, a Képző és Iparművészeti Gimnázium tanára, ji számos monográfia és ismeretterjesztő kézikönyv szer- á zője,

32 BÉNYI László (1909—2004) festő, művészeti író, b aki jogi egyetem után 1931—33-között Aba Nóvák Vil- v mos szabadiskolájában, később 1931-ig a Magyar Képző- v művészeti Főiskolán ösztöndíjasként folytatott tanulmá- h nyokat. 1945 után részt vett a bajai és kecskeméti művész- n telep, valamint a Fészek Klub újjászervezésében, 1948-tól ti múzeumügyekért felelős hivatali funkciót töltött be. r Jelentős kiállításokat rendezett a Magyar Nemzeti Galéria s> munkatársaként, több monográfia szerzője.

33 A A sokszoros felhívás eredményeképp a szolnoki művésztelep minimálisra csökkent művészgárdája is reagált. N Ha végiglapozzuk a lappéldányokat, az 1947-es észten- r< dőben a ténylegesen is szolnokinak tekinthető, mert ottani k lakos Chiovini Ferenc, Benedek Jenő, Botos Sándor, e Baranyó Sándor, Udvary Dezső és Patay Mihály adataira fi kell figyelmünket fordítani, miként azt a már korábbi n közlésünkben

34 a „Szolnok a magyar képzőművészetben" é című kiállítással kapcsolatosan bemutattuk, s amiről a Sza- n bad Művészet — bennünket megerősítendő — azt közli, í hogy: „...A Szolnoki Kulturnapok keretében »Szolnok a a magyar képzőművészetben« címmel nagyhatású kiállítást e rendeztek. Bemutatták a szolnoki képzőművészeti élet ti múltjának keresztmetszetét, Pettenkoféntől kezdve Deák f Ebneren, Bihari Sándoron át Fényes Adolf, Pólya Tibor és d Iván, Révész Péter Pál, Förstner Dénes, Kléh János, Aba n Nóvák Vilmos, Aldor János, Olgyay Ferenc, Zombory á Lajos művei szerepeltek a tárlaton. A telep törzstagjai közül Bernáth Aurél, Basilides Barna, Borbereki Kováts n Zoltán, Chiovini Ferenc, Gáborjáni Szabó Kálmán, H. n Mattioni Eszter, Vidovszky Béla és Zádor István állítottak b ki. A telep nesztora, Szlányi Lajos régebbi képeivel szere- a pelt. A szolnoki szervezeti csoport tagjai közül Udvary s: Dezső, Baranyó Sándor, Benedek Jenő, Botos Sándor, Korda Béla és Patay Mihály állítottak ki. Pátzay Pál és k Koszta József is részt vettek munkáikkal a kiállításon. A f< város, a megye és a vállalatok majdnem az összes műveket ír megvásárolták. "

35 v A háborúban tönkrement művésztelepi pavilonok re- te noválása, lakhatóvá tétele érdekében kampány indult mind ti a fővárosban élő szolnoki törzstag művészek szervezé- pi seben, mind a közeli Besenyszögön tartózkodó Chiovini vi Ferenc aktivitásának köszönhetően. h; A Szabad Művészet első évfolyamának utolsó száma- es ban felcsillan a remény, mégpedig az, hogy azok a művé- ej szék, akik hitet tettek Szolnok mellett, mégiscsak tovább SÍ éltetik, kihagyások, meg-megszakadó folyamatosság után ír mégiscsak visszakapcsolják a nagynevű elődök munkás- ál ságához a telepi tevékenységet és permanens jelenlétükkel tovább éltetik az ötven esztendős jubileumához közeledő pi 30 ZÁDOR Anna és GENTHON István 1966. (KÁRPÁTI Aurél) 31 SZEGI Pál 1962. 32 ZÁDOR Anna és GENTHON István 1967. (M. KISS Pál) 33 FITZ Péter 1999. (BÉNYI László) stő kolóniát. Ott ugyanis az az örömteli hír olvasható, hogy: us, „ ...A Szolnoki Művésztelepet, amelyet a háború tönkretett, sz- újjáépítik. Természetesen előbb a műtermeket hozzák ;et- rendbe, később a művésztelep parkját is. A tervek szerint a .ra, jelentős művészeti intézményt már tavasszal átadják rener- deltetésének. "

36 A következő esztendő első számában a ró, biztató hírek miniszteriális megerősítés nyernek. „ ...Darr

i\- vas József építés- és közmunkaügyi miniszter Szolnokon a lő- város és a vármegye vezetőségével megtekintette a súlyos iá- háborús károkat szenvedett szolnoki művésztelepet. A sz- miniszter kijelentette, hogy három műterem és a hozzájuk tói tartozó lakás pénzügyi fedezetét biztosítja és egyben igébe, retet tett arra is, hogy a szolnoki Művésztelep újjáépítéria sének ügyét a továbbiakban is támogatni kívánja, hogy a Művésztelep mielőbb megkezdhesse munkáját. "

37 íű- Ezen örvendetes közlésen kívül szolnoki, a Szolnoki ált. Müvésztelepre vonatkoztatható hírek között tallózva annyi in- regisztrálható, hogy miként azt az egész esztendő politikai, ani kulturális, művészeti eseményeit áttekintve egységesen is or, elmondhatjuk: az 1948-as év centenáriumi évvé lép elő: ira felgyorsulnak, sűrűsödnek, központi rendezvényekké válbbi nak a száz esztendővel korábbi márciusi eseményeket ;n" értékelő, sőt átértékelő rendezvények, s ezek határozzák za- meg az esztendő szinte minden szellemi produktumát, zli, Hatalmas kulturális eredményeket, kisugárzást okoznak, \ a amelyek mögött azonban nagyon átgondolt politikai ást egyeduralmi szándékok lakoznak. Tudatosak és kiszámí'úet tottak, melyek egyelőre a dicsőségünket ünneplő nemzeti iák felbuzdulás köntösében megjelenve senkit sem zavarnak, •és de hamarosan érezhetővé lesz, hogy szinte valamennyi \ba rendezvény új értékrend kialakítását szolgálja, mégpedig iry átgondoltan és eredményesen. r

jai Zseniális politikai húzásnak bizonyul, hogy az egész áts nemzetet, annak minden rendű és rangú tagjának hazafias, H. nemzeti érzéseit megcélozva egyetlen lelkes ünneplő tátak borba tömörítik az országot. Lelkes, egységes gárdává, re- azonos véleményen levőknek tűnőkké szervezik egy oriry szag apraját nagyját. or, Az egységes hazafias érzést tápláló, erősíteni célzó, leiéj' kesítő cikkek közé azonban más jellegű, bár ugyancsak a A forradalmi hangulatot, a megújhodást éltető és hangoztató ket írások is bekerülnek, amelyeknek kezdetben alig észrevehető jelenléte az előzőhöz kapcsolva egységesen kábíre- tólag hat. Az éberen figyelmező magatartás tudatos elaltand tásának a már felforrósított vonalhoz kapcsolt odacsemíé- pészése az idő teltével egyre erősebben kirajzolódó új ini vonal: a forradalmi átalakulás, a haladó eszmék egyre hangsúlyozottabb, s lassan minden egyebet kiszorító iá- eszme- és frazeológiai köre kerül a középpontba. A haladó 'é- egyéniségek szerepének eltúlzása, a művészi értékekkel bb szemben minden államhatalommal szembeni tiltakozó án megnyilvánulás mércét veszített hangsúlyozása, előtérbe is- állításának folyamatában szemlélhető mindez. :el Konkrét vizsgálati anyagunk, a „Szabad Művészet" dő példányait vizsgálva mindezt az alábbiak bizonyítják. 34 SZABÓ István 2006. 292. p. 35 Szabad Művészet, I. évf. 6—7. sz. 1947. július-augusztus, 129. p. 36 Szabad Művészet, I. évf. 12. sz., 1947. december, 252. p. 37 Szabad Művészet, II. évf. 1. sz. 1948. január, 30. p. 388