H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Havassy Péter: Új állandó kiállítás a gyulai várban
tőséget biztosított a középkori — elsősorban a gazdálkodással összefüggő — használati eszközök reprezentatív bemutatására is (3. kép). Fazekasműhely A döntően a belsőépítész által kialakított helyiség nemcsak fazekasműhely, hanem — nagy örömünkre — múzeumpedagógiai és termináltér is. A múzeumpedagógia miatt ide kerülő vitrinek, asztalok, korongozópadok, székek, terminál stb. alapvetően határozták meg a helyiség berendezését. A terem szakmai berendezéséhez előtanulmányul szolgált a Dürer Teremben megrendezett Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudális kori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről című kiállítás. Tehát ide, fő látványelemként megépítettük a középkori szentkirályi szemeskályha rekonstrukcióját. Válogatást adunk a Bács-Bodrog és Csongrád vármegye területéről, illetve a gyulai és a szolnoki vár ásatásaiból előkerült XV— XVII. századi kályhaszemekből és csempékből, valamint az alföldi kerámiákból. Elkészíttettük a vár földesurainak, várnagyainak és udvarbíráinak címerei, valamint pecsétjei alapján a kályhacsempe másolatokat. A fazekasság e térben való bemutatását alapvetően az indokolta, hogy tervezett múzeumpedagógiai programunk legfőbb eleme a diákok számára a kerámiakészítés, de emellett más kismesterségek (vesszőfonás, nemezelés stb.) alaptevékenységeinek elsajátítását is szolgálja. A terminálon a minisztériumi pályázaton nyert támogatásnak köszönhetően már megtalálható három nyelven a gyulai vár története, valamint az e helyiségben végzett 4. kép. A várúrnői hálószoba részlete tevékenységi formák elsajátításához szükséges archív filmek a Néprajzi Múzeum Filmtárából. A gyulai várba döntően az uradalomhoz tartozó Simánd mezővárosból szállították a cserépárut. Castrum borozó Teljes egészében a belsőépítész által tervezett tér, mivel használatban lévő vendéglátó egység, melyet mi csupán korabeli illusztrációkkal és 9 db ón- és rézedénnyel színesítettünk. Várúrnői lakosztály Véleményünk szerint a várúrnői lakosztály e három kisebb térben lehetett, mivel itt a kápolna felé nyíló gótikus áttörés található, és bizonnyal feltételezhetjük, hogy a várúrnő alkalomadtán innen hallgatta a misét. A jelentősebb várúrnőkről már a bevezetésben szóltunk. Mindhárom szoba berendezési tárgyai között megfelelő arányban keverednek a XV— XVII. század eleji eredeti, illetve a másolt darabok. Az Előszoba kiemelkedő tárgyai: imazsámoly, német szobrász domborműve: Mária a gyermek Jézussal, kelengyeláda, falitéka, asztal, ollós székek, könyvtartó állvány. A Fogadószoba jelentős remeke egy itáliai festő alkotása, két reneszánsz fiókos szekrény, ülőpad, bölcső és pihenőszék. A Hálószoba berendezése volt talán a legjelentősebb rendezési feladat, mert ide cirbolyafenyőből falburkolatot készítettünk, melyhez egy középkori kályha- és ruharekonstrukció, egy baldachinos ágy, egy mosdószekrény, egy tükör és faragott láda társult (4. kép). A vár utóélete Mivel a Várszínház kérte tőlünk, hogy az emeleti színpadon való előadás esetén bocsássuk rendelkezésre ezt a teret, hogy az éppen nem szereplő színészek itt tartózkodhassanak, ezért itt szövegeket (A vár építészettörténete, A vár szerepe a XVIII— XXI. században, A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója), és másolt illusztrációkat helyeztünk el: A vár alapozásának rajza, Paolo Mirandola tervrajza a gyulai várról (1562), „A gyulai-várkastély nyugatdélről" (1745), Mogyoróssy János rajza a várról és a kastélyról (1857), Gyulay László: Várbelső részletek (1879), A vár földszintjének és emeletének építési periódusai (Féld István nyomán). Várnagy szobája A férfi lakosztályok nyitótenne, mely helyiségekre általános, összevont megjegyzés: a négy férfi lakosztály ide helyezését az indokolta, hogy egymás után következhetnek, sorukat nem bontja meg a sütőház feletti átjáró. További ennél fontosabb szempont, hogy e szárnyon belül 308
