H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében
32. tüdővész (phtisis, népiesen hectika):, a tuberkulózis legfontosabb alakja. A lázak, a köhögés az éjjeli izzadások által elkínzott betegek étvágya, ereje napról napra fogy. A lesoványodás fokozódik. A hörgők útján kiszabaduló bacillusok a gégénél fennakadva, gégetuberkolózist, a lenyelt köpettel a bélbe jutók béltuberkolózist okoznak, amely azután az általa okozott hasmenés folytán a gyászos véget gyorsítja... (Palllas Lexikon 16. kötet 446. P-) 33. tüdővizenyő (oedema pulmonum) neve alatt az alveoluszokba és finom légutakba történő savós átizzadás értendő. Néha a tüdő gyulladásos részei körül képződik, máskor onnét származik, hogy a légutak valami okból elzáródnak és a belélekző mozgás alatt ennek következtében a tüdő alveoluszaiban ritkított levegőt tartalmazó tér származik, amely a véredényekből a savót kiszívja. Legfontosabb alakja a ~ -nek az, amely a tüdővérkeringésben beálló pangás következménye és igen sokszor a halál közvetlen előzménye... (Pallas Lexikon 16. kötet 446. p.) 34. üszkösödés v. fenésedés :: „egyes testrészek halála, vagyis helyi halál. A vérkeringés megszűntével a szövetek táplálása, a szervek működése is megszűnik, evvel kapcsolatban a beteg rész mozdulatlan, érzéketlen lesz és kihűl s a külső körülmények szerint különböző elváltozások következnek be rajta. A legegyszerűbb eset, hogy az elhalt rész kiszárad a nedvek lassú elpárolgása következtében, ez a száraz Ü. , mumifikáció vagy hideg fene. Ü. jő létre a szövetek elroncsolása, tartós nyomása, megégése, megfagyása, vegyi elroncsolása következtében is. Súlyos betegségek után, főleg gyermekeknél bekövetkezhetik az arc, az áll Ü-e, amit nomának (viziráknak) neveznek Az Ü. , különösen ha az elhalt rész rothadásnak indul, nagy lázzal járhat: az esetleges halált kollapszus, szívgyengeség vagy vérmérgezés okozza... (Révai Nagy Lexikon, 18. kötet 678. p.) 35. vérhas (dysenteria) : a vastagbélre és a vékonybél alsó részére lokalizált fertőző bántalon, mely nálunk főleg a nyári hónapokon járvány alakjában lép fel. Létrejöttében nagy szerepe van a helytelen táplálkozásnak. Tünetei: étvágytalansággal, általános bágyadtsággal kezdődnek, melyhez hasmenés csatlakozik, később a székletet heves hastáji fájdalmak előzik meg, és kínos székelésre való erőlködés (tenesmus) lép fel, melynek ellenére a beteg mindig csak kevés nyálkával s gennyel, esetleg vérrel kevert bűzös savószerű anyagot ürít. Az ürülés naponta 5—100-szor ismétlődhet. A halál a kimerülés folytán következhet be... (Pallas Lexikon 16. kötet 786—787. p.) 36. vörheny v. sáriak, skarlát (scarlatina) : „heveny fertőző s ragályos betegség, melynél a bőrön jellegzetes, élénk piros ú. n. skarlátvörös kiütés (exanthema) lép fel" (Pallas Lexikon 16. kötet 949. p.) 37. vízkór, v. vízkórság (hydrops ): „ha a szervezetbe több folyadék kerül, mint amennyi eltávolodhatik belőle, úgy a folyadék a test bizonyos kevésbé ellenálló részein meggyűlik s duzzanatokat okoz. Ezen duzzanatok előfordulnak a bőrben (anasarca) és pedig főleg az alsó végtagokon, a szemhéjakon, vagy az egész test bőrén, továbbá a test üregeiben, tehát a hasban mint a has-V. (ascites), a mellkasban mint mell-V. (hydrothorax) stb..." (Pallas Lexikon 16. kötet 917. p.) 38. vízrák, noma (gör. ,lat. cancer aquaticus a. m. vízrák) : „szorosabb értelemben véve az arcnak szerfelett rossz indulatú üszkös megbetegedése, mely úgyszólva kizárólagosan a gyermekkorban, még pedig súlyos általános megbetegedések után, és pedig különben sem egészséges (pl. görvélyes) egyéneken szokott fejlődni. Megjelenésének okai: rossz egészségügyi viszonyok, földrajzi és talajviszonyok. Többnyire előjelek nélkül, jó közérzet közepette lepi meg a beteget üszkös fekély alakjában a pofán: az üszkösödés halad mélység s szélességben egyaránt: rövid idő alatt a pofát átlyukasztja, úgy, hogy a fogak s a nyelv láthatókká válnak. Enyhe esetekben a folyamat megállapodnánk, többnyire azonban dacolva minden kezeléssel, feltartóztathatatlanul tovább terjed, rút s visszataszító roncsolásokat okozva. Még a legerélyesebb gyógykezelés, p. a tüzes vas alkalmazása is igen gyakran tehetetlennek bizonyul e bajjal szemben... (Pallas Lexikon 13. kötet 206. p.) 266
