H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében

hatása lenne a tett óvintézkedések és orvosi rendelvényezések mikénti végrehajtását ellenőrizni s elősegíteni házanként különösen az alsóbb osztálynál, mely egyáltalán nem érti az orvosszerek mikénti alkalmazását. Meggyőzőleg kimutatta, hogy a járvány ily terjedelme mellett, mint most Jászberényben is van (naponként 10—14 betegülés, s 4—5 haláleset) alig képzelhető, hogy volna valaki ki a járványon keresztül esnék, — de a mily bizonyos, hogy az egész életszervezet s különösen a beleknek mérsékelt életmód általi rendbentartásával a baj gerjeszthető oka az u.n. choleracsír nemcsak hogy meg nem öl, de minden további hatás és észrevétel nélkül magában elmúlik, — úgy másrészt különösen desinficiáló szerek, mint: a vasgálicz, carbolsavas mész és chlormész kiterjedt kellő alkalmazása mellett a járvány egy hét alatt gyökeresen kiirtható " 2 A vásárokat, búcsúkat betiltották, a fegyenceket elbocsátották a járvány ideje alatt. Egy, a magyar királyi belügyminiszter által kiadott körrendelet részletesen kifejti a beteggel érintkező tárgyak, ruhafélék, ágynemük fertőtlenítésének lehetséges módozatait. „A magyar királyi belügyminiszternek 35251. sz. a. kelt körrendelete valamennyi törvényhatósághoz. Minden olyan ruha és ágynemű, mely cholerabetegek ürülékeivel érintkezésbe jött, sőt mindazon tárgyak, mellyel cholerabeteg lakásán, oly helyen tartottak, hova a beteget környező lég eljuthat, a cholerafertőzés terjesztői lehetnek. A fertőzési képesség beható és tüzetes fertőztelenítés által megsemmisíthető. Ruhafélék és ágyneműek fertőztelenítés ér e a következők szolgálnak: — a/115° meleg kemenczében hevítés — b/ Kénsavas horganyoldat s ezután forró vízzel mosás — c/ Timanyhalvag — d/ Carbolsavoldat Megjegyeztetvén, hogy ha a fertőztelenítés nem tökéletesen haj tátik végre, akkor az illető tárgyak fertőző képessége nem csak el nem háríttatik, sőt többszöri tapasztalatok nyomán az még igen hosszú idő — hónapok — után is fennmarad. Tekintve azt, hogy ha ily fertőztelenítés részint ahhoz nem értők, részint pedig olyanok által fogna eszközöltetni kiknek tulajdonát a fertőzött tárgyak nem képzik, a veszély, melyet a rosszul fertőztelenített tárgyak okozhatnak sokkal nagyobb, mint sem hogy annak a hon lakói azon csekély érték miatt kitétessenek, melyet képviselnek, — ezzel rendeltetik, hogy ragályvészes tárgyaknak akár magán, akár hatósági úton történendő elárúsítása, vagy elárvelése orvosrendőri szempontból büntetendő; sőt ha azon alapos gyanú merülne fel, hogy ily ragály vészes tárgyak a kellő fertőztelenítésnek alá nem vétettek, és ezekkel csempészkedések történhetnek, — elégetés által megsemmisítendők. Miről a törvényhatóság megfelelő további intézkedés és a foganatosításnak ellenőrzése végett ezennel értesíttetik. "

24 A gyógyító munkában az orvosokon kívül a helyi ferenczrendi atyák is bekapcsolódtak. Ún. 23 Jászkunság, 1873. 33. szám aug. 23. 283. p. 24 Jászkunság, 1873. 37. szám. szept. 21. 315. p. 25 Jászkunság, 1873. 28. szám. júl. 13. 233. p. kolera cseppekkel gyógyították a hozzájuk forduló helybeli és vidéki betegeket.

25 A járvány sok családban több családtagot is elragadott. Erre hivatkozva lépnek fel a biztosítók, és buzdítják elsősorban a szegényebb embereket életbiztosítás kötésére, a Jászkunság lapjain keresztül:,, Szomorú tudósításokat hoznak a lapok naponta a kolera pusztításáról hazánkban. Több mint százezerre nőtt azoknak a száma, kiket a járvány elsöpört. A halál, különösen a kolera nem válogatós, elragadja hirtelen, váratlanul azt akit kezével elér: szegényt, gazdagot, munkást, családapát, szerető családanyát egyaránt. Hozzátok szólok gondos szerető, de fényes anyagi helyzettel nem dicsekedhető családapák, tegyetek félre takargassatok meg évenkint néhány forintot s biztosítsatok utódaitok számára megfelelő összeget..." A pusztító kór augusztus végéig tartott, az utolsó megbetegedést augusztus 28-án regisztrálták, szeptember végén pedig a miniszteri járvány biztosok működését — így a Jászságban tevékenykedő dr. Francz Alajosét is — megszüntették. Dr. Véninger János 1873-ban is részletes kimutatást készített a település születési és halálozási viszonyairól kor, nem, vallás, egyéb szempontok szerint. A halálnemeket olvasva szembetűnik, hogy az adott évben a kolera szedte a legtöbb — 354 — áldozatot. Egyéb feltüntetett halálokok a római katolikus halotti anyakönyvben: gégesorvadás, hagymáz, szívlob, tüdősorvadás, bélvérzés, vízkór, agyhártyalob, szélhűdés, fenésedés, orbáncz, typhus, hectica, gyomorlob, bélsorvadás, hasvízkór, aggkór, májlob, húgykór, végelgyengülés. A szülőképes asszonyok közül néhányan „gyermekágy "-ban haltak meg. Szerencsétlen balesetre utalnak a „ vízbefúlt" „a fa agyonütötte", „ az épület kő agyonütötte " bejegyzések. Ez utóbbi esetről olvashatunk a Jászkun Figyelő korabeli számában. „Kedden este 6 órakor midőn íróasztalunknál javában dolgozgatnánk, a nyitott ablakon át egy borzalmas sikoltás hatolt be. Felugrottunk s az utczára sieténk Már ekkor az épülőfélben lévő Bartsch órás háza elé mindenfelől gyülekezett a nép. Oda siettünk, s borzasztó látványnak valánk szemtanúi. Durucz István helybeli munkás, az épülethez szállított nagy követ a szekérről maga akarván le emelni a nehéz kő ráesett, s baloldalát és álcsontjait összezúzván azonnal meghalt. Néhány perez múlva szekerén s letakarva szállíták el, hulláját. Az ily építkezéseknél gyakran fordulnak elő szerencsétlenségek, az illetők tehát már okulhatnának " 27

Ebben az évben egy személy halt meg önkeze által, melyről a Jászkunság így számolt be. „Egy igen szomorú esetről kénytelenítettünk referálni, mely fölött — magyar szólásmód szerint — sír maga a lélek sőt még talán az érzéketlen kő is. Városunk egyik legszelídebb lelkű, legeszményibb hölgye a múlt napokban durva erőszakkal — az öngyilkosság legmegrázkódtatóbb nemével — akasztással vetett véget életének. Elég megjegyeznünk, hogy sajnálja, siratja őt az egész város. Legyen a hant könnyű porainak. " 28 26 Jászkunság, 1873. 33. szám. aug. 23. 276. p. 27 Jászkun Figyelő, 1873. 16. szám. ápr. 20. 3. p. 28 Jászkunság, 1873. 40. okt. 12. 337. p. 260