H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében

az előző évekkel ellentétben — a 4—6 évesek, majd némi különbséggel a 7—14 évesek követik. A gyermekeket a fertőző betegségek közül a derme és a kanyaró tizedelte. A csecsemőknél sok esetben az életképtelenségre utaló „gyengeség"-et jegyezték be kórismeként. Egy csecsemő halva született, 2 szerencsétlen szülés által halt meg, egy pedig „megfúlt a bölcsőben". Az 1—3 évesek körében a legpusztítóbb betegség a sorvláz. A légzőszervi megbetegedések közül több áldozatot is szedett a torokgyík, tüdőlob, tüdővész. Egyéb halálokok: fráz, kelevény, fogzás, ótvar, aszkór, petécs, agylob, vérhas, béllob, vízrák, bőrlob, csontszú, vízkór, köhögés, hagymáz, köszvény, görvély, hideglelés, húgykő. A felnőttek halálozási adatai év 15—20 21—45 46—60 61—80 81—x ossz. 1871 18 79 57 54 7 215 Az adatokat két generációra bontva — (15—45 év: 97 és 46—80 év: 111) — láthatjuk, hogy a fiatal- és középkorosztály halálozási eredményei valamivel jobbak, mint az idősebbeké. A 80 év felettiek az évi összhalálozások mindössze 1,17%-át teszik ki. Halálokként minden esetben az „aggkór" szerepel. A felnőtt lakosság körében ebben az évben is elsősorban a tüdővész szedte áldozatait, valamint a különböző légzőszervi megbetegedések: tüdőgümőkór, tüdőgyulladás, tüdővíz, tüdősorvadás. Ezt támasztja alá Dr. Orbay Antal Jászkerületi főorvos 1871. évi első 5 hónapjáról készült egészségügyi jelentése is, miszerint: „A közegészségi állapot a lefolyt 5 hóban egy áltáljában kielégítőnek mondható, a mennyiben sem a téli, sem a tavaszi hónapokban semmiféle járvány sem uralkodott, igaz hogy a lobok nagyobb számmal jelentkeztek mint más években, még pedig leginkább a tüdőlobok, mellyek még május hóban is áldozatokat kívántak, még pedig az egész kerületben, de elmaradtak a tavaszi hideglelések, ezek csak most jelentkeztek szórványosan, magyarázatát abban találjuk, hogy a levegő csak az utolsó napokban bírt igazán átmelegedni, így csak most indulhatott meg a szabadban a tömörebb erjedés. A légző szervek egész télen át, valamint tavaszkor is sokat szenvedtek, különösen lázas hurutok minden takhártyát megkerestek. Emésztő szervi bántalmak gyéren fordultak e/ó'..."

11 (3. sz. melléklet) Egyéb halálokként feltüntetett kórismék: vízkór, szívlob, süly, agy lob, máj lob, has vízkór, gutaütés, sorvadó betegség, vízrák, vérfolyás, valódi himlő, méhrák, hagymáz, görvély, typhus, üszkór, ráksenyv. A 15—45 éves nők közül néhányan „gyermekágyban " haltak meg. — 1871 okt. 12-én Benke Mária 6 napos Mária nevű leánya meghalt, majd másnap az édesanya is elhunyt „gyermekágy"-ban. A szerencsétlenség által bekövetkezett haláleseteknél: „ szerencsétlen esés ", „ kocsi törte össze ", „ mennykő ütés " „vízbefúlt"bejegyzéseket olvashatjuk. Ez utóbbi esetről a 11 Jászkun Kerületek Alispáni Iratai 3571/1872 12 Jászkunság, 1871. 28. szám. júl. 9. 258. p. Jászkunság is tudósított: „Július 1-én Smolka István molnár a külső malomnál ittas állapotban a csolnakbol kifordulván, a vízbe holt. Neje látván ezt, utána akart ugrani, s úgy menték meg az ott lévők életét. " Egy ember önkezével vetett véget életének, egy másikat pedig „ütés által" meggyilkolták. Az előző esetről szintén beszámolt a Jászkunság című lap: „Folyó hó 9-én Bota István jászberényi szabó mester saját házában a gerendára akasztotta fel magát; a későn érkezett segély csak az élettelen hullát vághatta le a kötélről. Szomszédjai kora reggel látták őt mély gondolatokba merülten a ház előtt le s feljárkálni, később szobájába tért, hol az ajtót magára húzta és véget vetett életének. A szerencsétlent mint mondják neje hűtlensége — ki ezelőtt pár évvel elhagyta — vitte szörnyű tette elkövetésére. "

n E folyóiratból értesülhetünk arról is, hogy egy súlyos, az egész világon többször is végigsöprő pusztító járvány közeleg, a kolera. Ezért a belügyminisztérium körlevélben szólít fel valamennyi települést a különböző óvintézkedések megtételére. A következő cikk sok mindent elárul Jászberény korabeli köztisztasági viszonyairól: „A belügyminiszternek a cholera közeledésére vonatkozó körlevele nálunk sem hangzott el eredmény nélkül, mert azon gödrök közül 1, miket még a múlt években építések alkalmával utczáinkon itt ott ásogattak, s melyeknek smaragzöld színű békanyálas vizében, házi állataink minden fajából lehet látni egy-egy pár élettelen példányt, melyek a hűvös nyári idő járás miatt még csak most kezdenek részint koppadni, részint ernyedésnek indulni, mondom azon gödrök közül egyet tegnap betemettek. S mondja hát valaki, hogy nincs rend nálunk! Mert ez nem tesz semmit, hogyha például az ember bizonyos utzákon akar végig menni elhal a keze az orrbefogásban, s elfárad a lába is az úton heverő elhullt állatok s egyéb kirakatok kerülgetésében. így egyengetik nálunk a cholera útját"

14 Halálozások év nők férfiak gyerekkor felnőttkor öregkor ossz. 0—14 15—60 61—x 1872 412 432 475 264 105 844 A számadatok szerint a nők és a férfiak halálozási aránya csaknem azonos: 48,8% és 51,8%. 1872-ben is a különböző kórok leginkább a gyermekek körében pusztítottak. E szám tehát még mindig a fele az évi összhalálozásoknak: 56,2%. A gyermekek halálozási adatai év 0—1 év 1—3 4—6 7—14 ossz. 1872 253 142 31 49 475 13 Jászkunság, 35. szám. szept. 27. 340. p. 14 Jászkunság, 1871. 38. szám. szept. 1. 339. p. 257