H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Benedek Csaba: A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteménye

BENEDEK CSABA A TISZAFÖLDVARI TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYE /. kép. Részlet a „Mi hát a varázs e tájon?" című állandó kiállításból (Fotó: Nagy Gábor www.fotoguide.fw.hu Magyarország Képarchívum) A Tiszazug Szolnok megye déli részén található tizenegy települését a néprajztudomány nem mindig tartotta néprajzi csoportnak, kezdetben kistájnak minősítették a kutatók, s inkább táji csoportként határozták meg a helybelieket.

1 A 20. század elején azonban az arzénes perek terelték a figyelem középpontjába, mely negatív képet a lakosság „minden erővel ki akart törölni az emlékezetéből, s e küzdelemben kialakult egy sajátos, immár pozitív előjelű Tiszazug kép, sajátos belső öntudattal, amely az addig jól elkülöníthető táji csoportot néprajzi csoporttá formálta. "

2 Napjainkra annyira sikerült e törekvésük, hogy olykor a környező települések lakói is tiszazuginak vallják magukat (Kunszentmárton, Öcsöd).

3 A Tiszazug néprajzi kutatását Dr. Szabó László foglalta össze,

4 s azt 2006-ban újra kívánta indítani. A kezdeti koncepció az volt, hogy a gyűjtést sürgősen be kell fejezni azokban a témákban, melyek még nincsenek kellőképpen kutatva, majd a többivel együtt összegezve minél előbb meg kell jelentetni. Ebben a programban úgy állapodtunk meg, hogy Dr. Szabó László a Tiszazug társadalomnéprajzát, Dr. Gulyás Éva a folklórt, Dr. Bagi Gábor a történelmét a honfoglalástól a török hódítás koráig, míg Benedek Csaba az etnográfiát mutatja be. Ehhez a szűkebb csoporthoz később többen csatlakoztak, s így egyre több kutatási témával egészült ki az eredeti elképzelés. Az újrainduló Tiszazug-kutatás azonban szükségessé tette, hogy néhány témát illetően olyan adatbázist hozzunk létre, mely segíti a kutatók munkáját. A magam részéről szükségesnek tartottam, hogy (az etnográfia témakörében) a terepmunkán kívül a múzeumainkban található néprajzi anyagot áttekintsem, s azt kutatási segédletként mások számára is hozzáférhetővé tegyem. Ez a tárgyi anyag feltételezésem szerint már mennyiségénél fogva is reprezentatívan mutatja be a vizsgált területet, de ezt támasztja alá az is, hogy a különböző múzeumok különféle gyűjtőköre, valamint gyűjtői más-más szempontokat tartottak, s tartanak fontosnak a vizsgálat, gyűjteménygyarapítás során. Egyúttal nem csak a Tiszazug tárgyi kultúrájáról kapunk képet a múzeumi anyag elemzéskor, hanem a múzeumok Tiszazug-képéről is. A későbbiek során így tudatosan koncentrálhatnak az érintett intézmények azon tárgyak beszerzésére, melyek hiányt képeznek gyűjteményeikben. 2. kép. Kerekes prés, „sutu" (Fotó: Nagy Gábor www.fotoguide.fw.hu Magyarország Képarchívum) 1 KOSA László—FILEP Antal 1983.11 2 SZABÓ László 2005. 19—20. SZABÓ István—SZABÓ László 1989. 2. 75. SZABÓ László 2005. 17—27. 213