H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI

amint arra az itt talált csüngős ruhaveretek és csizmaveretek utalnak.

42 Az előkerült emlékanyag újabb sűrűsödését Jászberény határában találjuk. A 10. században foglalt állandó szállást az a közösség, amelynek a sírjai az alsómuszályi határrészben voltak. Az itt talált fonott ékszerek és a pödrött végű bronzkarperec keltezése alapján a sírok egy része a 10. század középső harmadára,

43 második felére helyezhető.

44 Nem messze ettől Jászberény-Csegelaposon, egy homokdombon olyan aranyozott ezüst ruhaveretek kerültek elő, melyek szintén egy 10. századi temetőt sejtetnek.

45 A Jászság déli részén csak egyetlen, e korszakba tartozó temetőről van tudomásunk Jászalsószentgyörgy-Telek dűlőből. A lelőhelyen talált 16 sírban 11. századra keltezhető tárgyak voltak.

46 . Az rpád kor emlékei a 11. századtól a 1. század els eléig A terület az Árpád-korban sem volt lakatlan. A folyamatos megtelepülésre utalnak azok, az előző fejezetben említett temetők, melyeket a Szent István uralkodása (1000—1038) idején és valószínűleg azt követően is használtak, vagy ebben az időszakban nyitottak (Jászfényszaru-Borjújárás, Jászfény szaru-Szegek, Szentlőrinckáta, Boldog-Téglaházpart, Jászdózsa-Négy szállási Iskola, Jászberény-Négyszállás, Jászalsószentgyörgy-Telek dűlő). Kérdéses a Jászfényszaru-Csányi puszta lelőhelyen talált emlékek keltezése.

47 Az itt talált nyitott állatfejes karperec a 10. század második felére, a 11. század elejére,

48 míg a vassarkantyú ennél későbbi időszakra enged következtetni.

49 A korszakban a keresztény térítés hatására e területen is megjelentek a templom körüli temetők.

50 Ilyen volt a Jászberény-Szent Pál halom lelőhelyen feltárt templom és a — 11. században kezdődő — 220 sírós temetőrész.

51 A temetőt a 11. század közepén biztosan használták, amire a 4. sírban talált Szent László (1077—1095) érme enged következtetni,

52 ezt követően a tatárjárásig folyamatosan temetkeztek ide.

53 A lelőhelytől északkeletre pár kilométerre volt a másik templom és temető Jászberény-Necsőegyházán.

54 A korábban már lakott Jászdózsa-Kápolnahalmon lévő bronzkori teli tetejére templomot emeltek, és a köré 42 SZABÓ János Győző 1969. 55.; RÉVÉSZ László 1996/b. 257. 43 SZŐKE Béla 1962. 69.; RÉVÉSZ László 1996/a. 89—92.; LANGÓ Péter 2000/b. 42^4. 44 FÉK 44. No. 505.; MADARAS László 2001. 119. 45 FÉK 44. No. 506.; MADARAS László 2001. 119. 46 HILD Viktor 1975. 164.; MADARAS László 2001. 118. 47 FEK45.No

. 311. 48 KOVÁCS László 1994. 123., 137. 49 MADARAS László 2001. 120. 50 RITOÓK Ágnes 1997.; RITOÓK Ágnes 2004.; SZUROMI Szabolcs Anzelm 2005. 51 CSALOG József 1954.; CSALOG József 1955.; CSALOG József 1964.; GEDAI István 1986. 65. 52 CSALOG József 1954.; FÉK 44. No. 507. 53 CSALOG József 1964. temetkeztek. A templom alapfalai alá benyúló sírok azt jelzik, hogy az itt élők vagy egy korábbi, nem a későbbivel egybevágó alaprajzú templomot is építettek, vagy már a templom felépítése előtt is temetőként használták a helyet.

56 A Kápolnahalmon talált falut a gyulafehérvári káptalan registruma alapján Györffy György a Heves megyéhez tartozó Hajóhalom településsel azonosította, ahol V. István országos gyűlést tartott 1271-ben.

57 Jászberény déli külterületén, a csíkosi Tetemház-halom néven ismert homokdombon is előkerült egy román kori templom és temetője.

58 A temetőkön kívül ebből az időszakból településeket is ismerünk. Északra a legkorábban feltárt településrészlet Jászfényszaru-Barátok tava lelőhelyen volt. A kiemelkedő homokdombon egy Árpád-kori falu és templom emlékei voltak.

59 Kolozs István helytörténeti kutatásai nyomán a fentebb említett szentlőrinckátai kora Árpád-kori temető közelében sikerült lokalizálni egy települést is. A temető közelében fekvő közeli homokdombon talált kerámiatöredékek alapján itt egy 11. századtól lakott falu lehetett. A helység a tatárjárás után sem vált lakatlanná, amire a felszínen talált gyorskoronggal készített kerámiatöredékek is utaltak. A Kórés határrészben, a zsámboki országút mellett, a honfoglalás kori temetőtől és szarmata teleptől 2 kilométerre, északra figyelt fel Kolozs István egy újabb lelőhelyre. A felszínen gyűjtött kerámialeletek alapján a 11—13. században laktak ezen a helyen. A mai Jászfényszarutól északra, a Zagyva mellett, Boldog község külterületén is volt egy falu. A település a kerámialeletek alapján a 13. századtól lakott volt, és megmaradt a 14—15. században is. Kolozs István Jászfényszaru határában még egy lelőhelyet fedezett fel. A Szőlők alja határrészben lévő egyik homokdombon 13. századi kerámiatöredékek utaltak arra, hogy a Barátok-tava mellett és a zsámboki országút közelében talált település között volt még egy lakott terület. A Jászság északi részén a koraújkort követően a Jászsághoz tartozó Jászszentandrás határában fekvő Endree falu első említése 1234-ből, II. András oklevelében szerepelt.

60 A település pontos helyét Dávid Áron kutatásai alapján ma is ismerjük. Jászszentandrás-Nemoda-dombon kerültek elő a templom maradványai, még a lelőhelytől délre a középkori falu helyezkedett el.

61 Jászszentandrástól délre a mai Jászapáti szélén sikerült megmenteni a régészeknek három Árpád-kori lakóházat.

62 A város külterületén, a szarmata és avar kori temetőt rejtő Nagyállási út 54 MADARAS László 2001. 120. 55 KOMÁROMY 1943/a. 72—74.; GALLUS Sándor 1943.; NEMESKÉRI János 1943.; BÓNA István 1966. 56 RITOÓK Ágnes 1997. 167—168. 57 GYÖRFFY György III. 97.; GYÖRFFY György 1983. 1128.; SELMECZI László 1992/a. 12. 58 KOMÁROMY József 1943/b. 120—126.; HILD Viktor 1975. 94—99., 167—168. 59 HILD Viktor 1975. 165.; SELMECZI László 2001. 138—139. 60 Az oklevél szövege szerint: ct transicns magnum fossatum, progreditur per minus fossatum ad septemtrionem, et per girum ucnit ad uillam Endree. Vö.: AOU VI. 545. A középkori falu azonosítására lásd: BOROVSZKY Samu 1896. 449; GYÖRFFY György III. 90; DÁVID Áron 2003. 7—8. 61 DÁVID Áron 2003. 8. 81