H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI
Karos aus der Landnahmczcit. Archáologische Angaben zur Geschichte des oberen Thcifigebictcs im X. Jahrhundert). Miskolc 1996/b. Régészeti adatok Heves megye 10. századi történetéhez (Archáologische Daten zur Geschichte des Komitates Heves im 10. Jahrhundert). In.: WOLF Mária — RÉVÉSZ László (Szerk.) A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Miskolc, 255—273. RITOŐK Ágn 1997. A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei (Latest results of excavations of village churchyards in Hungary). Fólia Archaeologica 46. 165—177. 2004. Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez. In.: „Et tu sholaris" Ünnepi tanulmányok KUBINYI András 75. születésnapjára. Monumcnta Historica Budapestiensia 13. 115—123. RÓNA-TAS András 1997. Nomád sátor, árok és kerítés. In.: KOVÁCS László — PALÁDI—KOVÁCS Attila (Szerk.) Honfoglalás és Néprajz. A honfoglalásról sok szemmel 4. 173—183. RUPP Jakab 1841. Magyarország ekkorig ismeretes pénzei, lerajzolva, történeti és pénztudományi kútfők után megmagyarázva. I. Árpádi korszak. Pest SALTZER Ernő 1996. A történelmi Magyarország területén fellelt 156 Árpádházi éremkincslelet összefüggő áttekintése. Budapest SCHÖNVISNER, Stephanus 1801. Notitia hungaricae numariae ab origine ad praesens tempus. Budac SEIDL, Johann 1856. Bcitrágc zu einer Chronik der archáologischen Funde in der österreichischen Monarchic. Archiv für Kundé österreichischer Geschichtsquellen 15.239—336. SELMECZI László 1981. A négyszállási jász temető (Előzetes közlés az 1980. évi feltárásról). Comunicationcs Archacologicac Hungáriáé 1980, 1992/a. A négyszállási I. számú jász temető (Der Fricdhof Nr. I. der JaBen von Négyszállás). BTM Műhely 4. 1992/b. Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról (Archaeological and ethnographical essays on the Jas and the Cumans). Folklór és etnográfia 64. 1994/a. Jász ősök nyomában Jászágón. Jászsági Évkönyv, 57—68. 1994/b. Újabb szempontok I. Lajos 1349. november 5.—én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez. In.: BAGI Gábor (Szerk.) A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletérc. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Közleményei 49. 63—73. 1995. A jászok etnogenezise (Ethnogcnesis of the Jas). In.: ÚJVÁRI Zoltán (Szerk.) Tanulmányok és közlemények. Szolnok — Debrecen, 127—144. 1996/a. A jászok betelepülése a régészeti leletek tükrében. In.: HAVASSY Péter (Szerk.) Zúduló sasok. Új honfoglalók — besenyők, kunok, jászok — a középkori Alföldön és a Mezőföldön. Gyulai Katalógusok 2. 67—80. 1996/b. A magyarországi jászok régészeti kutatása. In.: HAVASSY Péter (Szerk.) Zúduló sasok. Új honfoglalók — besenyők, kunok, jászok — a középkori Alföldön és a Mezőföldön. Gyulai Katalógusok 2. 81—87. 1998. A magyarországi jász társadalom a XIII— XV. században. In.: NÓVÁK László (Szerk.) Az Alföld társadalma. Az Arany János Múzeum Közleményei 8. 87—107. 2001. Egy eltűnt jász település nyomában. (In the track of a disappeared Jazygian settlement) In.: Jász Múzeum Évkönyve 1975—2000. 127—149. 2005. A jászok eredete és középkori műveltsége. Jászsági Füzetek 37. SOÓS Adorján 1944. A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. Pápa SOÓS Imre 1985. Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest SPINÉI, Victor 2003. The Great Migrations in the East and South East of Europe from the Ninth to the Thirteenth Century. Cluj-Napoca SUPKA Géza 1916. A Nemzeti Múzeum Régiségtárának gyarapodása 1914-ben. Közlemények a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. 1. 44—66. SÜMEGI Pál — KERTÉSZ Róbert 1998. Ablak az időre. Ember és környezet kapcsolata a Kárpát-medencében az időtudományok tükrében. Szolnoki Tudományos Közlemények 1. 66—69. SÜMEGI, Pál — KERTÉSZ, Róbert — HERTELENDI, Ede 2002. Enviromental Change and Humán Adaptation in the Carpathian Basin at the Laté Glacial/Postglacial Transition. In.: JEREM, Erzsébet — T. BÍRÓ, Katalin (Eds.) Archaeometry 98. BAR International Ser. 1043. (I) 171—177. SZABÓ János Győző 1969. Heves megye régészeti emlékei II. In.: VOIT Pál (Szerk.) Heves megye műemlékei I. Budapest, 41—63. 1984. Adatok a patai főesperesség korai történetéhez. In.: HAVASSY Péter — Kecskés P (Szerk.) Tanulmányok Gyöngyösről. Gyöngyös, 21—89. SZABÓ László 1974. A középkori jászsági lakosság etnikai jellegéhez. In: Jász Múzeum Évkönyve 1874—1974. 21—41. 1979. A jász etnikai csoport I: A jász etnikum ós a jászsági műveltségi egység néprajza (The Jász ethnic group I: Jász ethnicity and the cthnography of the Jász territorial unit). Szolnok 1982. Jászság. Budapest SZAKÁLY Ferenc 1990. Virágkor és hanyatlás. Magyarok Európában II. Budapest. 2000. Kiskunhalas a török uralom alatt. In.: Ö. KOVÁCS József — SZAKÁL Aurél (Szerk.) Kiskunhalas története I. Kiskunhalas, 303—379. SZÁNTÓ Konrád 1974. A jászberényi ferences templom története. Budapest V. SZÉKELY György 2002. Kun eredetű tárgyak és kulturális elemek Nyárlőrinc középkori temetőjében (Object of Cumanian origin and cultural elements in the medieval cemetery of Nyárlőrinc). In.: MOLNÁR Erzsébet — BATHÓ Edit — KISS Erika (Szerk.) A Jászkunság kutatása 2000. Jászsági Könyvtár 5. 35—45. SZENTGYÖRGYI Viktor — BÚZÁS Miklós — ZENTAI Mihály 2000. Az Árpád-kori házak „nyele" („Penducle" of the Árpádian period houses). Heves megyei régészeti közlemények 2. 311—330. SZIKSZAI Mihály 2001. Adatok a jászsági vízimalmok történetéhez (Data to the history of the watcr-mills in Jászság). In.: Jász Múzeum Évkönyve 1975 — 2000. Jászberény, 191—209. SZŐKE Béla 1954. Adatok a Kisalföld IX. és X. századi történetéhez. ArchÉrt 81 (1954)119—137. 1962. A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. SZUROMI Szabolcs Anzelm 2005. A templom körüli temetkezés a középkori egyházfegyelem tükrében (12—13. század) (Burials in the churchyard as reflected in medieval church discipline). In.: RITOÓK Ágnes — SIMONYI Erika (Szerk.) „.. .a halál árnyékának völgyében járok" A középkori templom körüli temetők kutatása. Opuscula Hungarica 6. 9—12. SZŰCS Jenő 1993. Az utolsó Árpádok. Budapest TAKÁCS Károly 2000/a. Jászfényszaru nevéről. Föveny és szarm az Árpád-kori forrásokban. (Zum Namen von Jászfényszaru. „Föveny" und „szarm" in den quellen aus den Zeiten der Arpadcn.) In.: LANGÓ Péter 95
