H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI
GYÖRFFY György I— IV. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae) I— IV. Budapest 1963—1998. 1983. Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma (The origins and name of Gyulafehérvár and thc registers of its chapter). Századok 117. 1103—1134. 1990. A magyarság keleti elemei. Budapest HAMPEL József 1900. A honfoglalási kor hazai emlékei. In.: PAULER Gyula — SZILÁGYI Sándor (Szcrk.) A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 507—830. HATHÁZI Gábor 1988. 14. századi ruhakorongpár Sárosdról és viselettörténcti kapcsolatai (A fourtecnth century brooch from Sárosd and its connections from the point of view of the history of costume). Archaeológiai Értesítő 114.106—120. 1991. A perkátai kun szállástemető. (Előzetes beszámoló az 1986—88. évi feltárásokról) (The Cuman mass cemetery of Pcrkáta: initial report on thc excavations of 1986—88). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984—85/2. 651—674. 1994. Megjegyzések a kun településhálózat megszilárdulásának kérdéséhez (Anmerkungen zur Fragc der Verfestigung dcs kumanischen Siedlungnctzcs). In.: Intcrnationales Kulturhistorischcs Symposion Mogcrsdorf 25. 27^40. 1996/a. Besenyők és kunok a Mezőföldön. In.: HAVASSY Péter (Szerk.) Zúduló sasok. Új honfoglalók — besenyők, kunok, jászok — a középkori Alföldön és a Mezőföldön. Gyulai Katalógusok 2. 39—56. 1996/b. A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. (Archáologische Spurcn der Ansiedlung der Petschenegen im Komitat Fejér). Savaria 22/3. 223—248. 2000. Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In.: Ö. KOVÁCS József — SZAKÁL Aurél (Szerk.) Kiskunhalas története 1. Kiskunhalas, 169—302. 2004. A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon (Die Archáologische Funde und Bcfunde der Kumanen im Osten Transdanubiens). Opuscula Hungarica 5. 2005. Régészeti adatok a Mezőföld Árpád-kori településtörténetéhez. In.: Az Intercisa Múzeum első 50 éve. Dunaújváros, 103—122. HEGYI Klára 1988. Jászberény török kori levelei. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11.7—180. HILD Viktor 1975. Szolnok megyei régészeti adatok HILD Viktor jegyzeteiből. Összeállította: STANCZIK Ilona. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 25—26. Szolnok HORVÁTH Ferenc 2001. A csengelei kunok ura és népe. Budapest 2002. Újabb vezéri sír leletei a Kiskunságból: Kiskunmajsa — Kuklis-tanya (Die Funde cines Kumanischen Führergrabes in Kleinkumanicn: Kiskunmajsa — Kuklis-Gehöft). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve — Studia Archaeologica 9. 369—386. HORVÁTH, Pctrus 1801. Commentatio de initiis ac majoribus Jazygum et Cumanorum corumquc constitutionibus. Pest HUNYADI Ilona 1957. Kelták a Kárpát medencében. Régészeti Füzetek 2. KAPOSVÁRI Gyula 1955. Honfoglaláskori temető Jászszentandráson. Jászkunság 2. április, 39—41. 1959. Jászberény-Borsóhalma. Régészeti Füzetek Ser. I. 11. 73. KARÁCSONYI János 1923. A székely—magyar kérdés. Magyar kisebbség 2. 610—613. KEMÉNYFI Róbert 2004. Földrajzi szemlelet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehetőségei. Debrecen KERTÉSZ Róbert 1997. Időutazás a Jászságban. Jászkunság 43. 127—133. 2002. Mesolithic Hunter—Gatherers in the Northwestern Part of thc Grcat Hungárián Plain. Praehistoria 3. 281—304. KERTÉSZ Róbert — SÜMEGI Pál. 1999. Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete (Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.000 BP évek között). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. 66—93. KISS József 1984. Hogyan készül Szolnokon a megyetörténct. Századok 118. 549—562. 1979. A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Budapest KOCSIS Gyula 1998. A jászsági társadalom rétegei a 14—16. században. Népi kultúra — Népi társadalom 19. 27—41. 2002. A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI— XVII. században. PhD értekezés tézisei. Budapest 2005. A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI— XVII. században. Budapest KOMÁROMY József 1943/a. Adatok Szolnok várának történetéhez (Donnécs sur l'histoirc du fórt de Szolnok). In.: A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1938—1943. Jászsági Könyvtár 3. 71—112,314. 1943/b. Jelentések az újabb régészeti leletekről (Rapport sur les récentes décuvertes archéologiques). In.: A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 193 8— 1943. Jászsági Könyvtár 3.113—126,315—316. 1943/c. Adatok Jászberény XV— XIX. századbeli építészetéhez. (Donnécs sur la construction du XV. au XIX—eme siécle f Jászberény). In.: A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1938—1943. Jászsági Könyvtár 3. 162—178, 316. KOUZNETSOV, Vladimír — LEBEDENSKY, Iaroslav 1997. Les Alains. Cavaliers dcs steppes seigneurs du Caucase. Paris KOVÁCS László 1994. Das früharpadenzeitliche Gráberfeld von Szabolcs. Varia Archaeologica Hungarica 6. 1997. A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Éremtani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000—1141) érmeiről. (Über die ungarischen Münzprágung in der frühen Arpadenzeit. Numismatisch-archáologische Studien über die Münzen aus dem Zeitraum zwischen den Rcgierungszeiten Stephans I. (des Heiligen) und Bélas II (des Blinden) (1000—1141) im Karpatenbcckcn.) Varia Archaeologica Hungarica 7. 2001. Jász kauricsiga-amulettek Magyarországon. (Jafiische Kaurischenken-Amulctte in Ungarn). Jósa András Múzeum Évkönyve 43, 249—257. KRING Miklós 1932. Kun és jász társadalomelcmek a középkorban (Cuman and Jász society in thc Middle Ages). Századok 65. 35—63, 169—188. KRISTÓ Gyula 2003. Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest. KUBINYI András 2000. Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged KURUNCZI Sándor— LANGÓ Péter 2000. A Magyar Nemzeti Múzeumban Jászfényszaru lelőhellyel bclcltározott „honfoglalás kori" karperecek röntgenfluorcszcenciás vizsgálata. (X-ray Fluorescent Analysis of „Concquest Period" Braclcts Taken intő the Inventory of the Hungárián National Muscum from thc Provenance of Jászfényszaru.) Heves megyei régészeti közlemények 2. 207—233. KUZNECOV, Vladimír 1984. OnepKH HCTOPHH anaH. Opaa<OHHKHfl3e KÜRTI Béla 1994. Régészeti adatok a Maros-torok vidékének 10—11. századi történetéhez (Archáologische Angabcn zur geschichtc der Umgebung der Marosmündung in den 10—11. Jahrhundert). In.: LŐRINCZY 93
