H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI
és a Sempsei-család birtokává vált. 224 Azt azonban nem tudjuk, hogy a településen élő jászoknak sikerült-e megőrizni korábbi, várjobbágyi státusukat, vagy az adományozás részeként ők is kikerültek az uralkodói joghatóság alól. 225 A Jászság területe ma Jászladánnyal lezárul, a középkorban azonban ettől délebbre is éltek jászok, amit az újszászi jász kapitányokhoz szóló oklevél is bizonyít. Később a települést Gozthan Pál képviselte egy Mátyás királyhoz forduló jász küldöttségben. 227 Új szásztól délre — ma már a város belterületére eső Szarvas patak mentén — feküdt a középkorban Jászszarvas. 228 A település az okleveles forrásokban a 15. századtól — gyakran Újszásszal együtt említve 229 — fordul elő. 230 A falut, amint arra Csalog József és Parádi Nándor újabb kutatásai felhívták a figyelmet, tévesen a Jászberény-Tetemházi lelőhelyre lokalizálta Hild Viktor és Komáromy József. 231 A lelőhely ugyanis a középkori Jászboldogházával azonosítható. 232 Új szászon és Jászszarvason kívül számos további település sem vált a koraújkorban a redempciós Jászság részévé, de a középkorban mégis jászok lakták, vagy birtokolták azokat. Ilyen volt a Jászladány és Jászkisér közt fekvő Kürt helység, melyet 1409-től a Kozmadamján szállásról származó jász nemes Kompolth László, majd annak családja birtokolt. 233 A Kompolth család kihalását követően Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda birtoka lett a falu. 234 A jászok azonban nem mondtak le a területről, amint azt Horváth Péter Rozgonyi Istvánhoz írt levele is tanúsítja. 235 A hódoltság időszaka a jászoknak kedvezett, és a birtok 1570-ben már Jászberényhez tartozott. 236 Kürthöz hasonlóan a Kompolth család birtoka volt a Heves megyei Újfalu, a mai Nádújfalu is. 237 Jászok éltek a középkori Fügéd faluban is, amely Nagyfuged néven ma szintén Heves megyéhez tartozik. 238 Jász falu lehetett az egy forráshelyről ismert Vidszállás is. 239 A települést Gyárfás István a tápióbicskei Vid pusztával azonosította. 240 A mai Pest megyéből azonban nem csak a feltételezett tápióbicskei határrész köthető a jászokhoz. Ladányi és kiséri jászok birtokolták a szintén Pest megyéhez tartozó Hegyest és Külsőhegyest is. 241 Számos olyan jász falu is volt a Jászságban, melynek pontos lokalizációja ma már nem lehetséges. Fentebb már említettük Fügedegyházát és Lanthót, melyek valahol a mai Jászberény határában lehettek. 242 Nem ismert az 1466-os budai káptalani jelentésben szereplő Pazsán település pontos helye sem. 243 Nem határozható meg több olyan, a mai Jászság területére lokalizálható falu, ahol a középkori okleveles adatok alapján nem laktak jászok. 199 GYÁRFÁS István III. 569—572; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 68. 200 GYÁRFÁS István III. 601—603; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 61. 201 HILD Viktor 1975. 172. 202 BAYERLE Gusztáv 1998. 83. 203 FODOR Ferenc 1942. 374. Jászkisér külterületén az újabb kutatások két helyen (Jászkisér—Tiszasülyi út és Jászkisér—Rókás) is késő középkori szórványos megtelepedés nyomait mutatták ki. Vö.: MADARAS László 2002. Az Alföldön már az Árpád-kortól megfigyelhetőek voltak viszonylag kis kiterjedésű, tanyaszerű települések, melyekhez hasonlóak lehettek ezek a most feltárt emlékek is. Vö.: Laszlovszky József 1986. 204 GYÁRFÁS István III. 515; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 55—56. 205 FODOR Ferenc 1942. 375. 206 A középkori települést POLGÁR Zoltán a Telek-dűlőben talált emlékekkel kötötte össze. Vö.: POLGÁR Zoltán 1997. 207 FODOR Ferenc 1942. 351. 208 GYÁRFÁS István III. 165; Lippay Lajos 1893. 6. 209 GYÁRFÁS István III. 614—615; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 1—3. 210 CDX.6. 814—817; GYÁRFÁS István III. 248; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 3, 5—6. 211 SCHEFTSIK György 1935. 402. 212 GYÁRFÁS István III. 658. 213 BOTKA János 1988. 257; BAYERLE Gusztáv 1998. 90. 214 GYÁRFÁS István III. 603. 215 FODOR Ferenc 1942. 3 51. 216 BOTKA János 1988. 211. 217 GYÁRFÁS István IV. 134; FODOR Ferenc 1942. 351—352. 218 BOTKA János 1988. 257. 219 HILD Viktor 1975. 185. 220 POLGÁR Zoltán 1995. 151. 221 GYÁRFÁS István III. 536; BAGI Gábor 2003. 112—113. 222 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 1—3. 223 GYÁRFÁS István III. 564; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 70—71. 224 GYÁRFÁS István III. 248; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.71. 225 LANGÓ Péter 2001/a. 226 GYÁRFÁS István III. 581—582; KOCSIS Gyula 1998. 31—32. 227 CD VIII. 3, 5; GYÁRFÁS István III. 637. 228 Jászszarvast először FODOR Ferenc lokalizálta, később SELMECZI László volt az, aki helyszíni terepbejárásai nyomán azonosította a középkori faluhelyet. Vö.: FODOR Ferenc 1942. 140—141; 145. Lásd. még: HORVÁTH, Petrus 1801. 64; GYÁRFÁS István III. 209—211. Köszönettel tartozom SELMECZI Lászlónak, aki Jászszarvassal kapcsolatos kutatási eredményeit megosztotta velem. 229 GYÁRFÁS István III. 608—609. 230 GYÁRFÁS István III. 583—585; KOCSIS Gyula 1998. 31—32; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 169—170. 231 HILD Viktor 1975. 94—99, 167—168; KOMÁROMY József 1943/b. 120—126. 232 PARÁDI Nándor 1991. 233 GYÁRFÁS István III. 559—560; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 67—69; BAGI Gábor 2002. 126—127; KOCSIS Gyula 2005. 14. 234 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 70. 235 GYÁRFÁS István III. 711; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 70. 236 BAYERLE Gusztáv 1998. 87. 237 GYÁRFÁS István III. 621— 622. 238 GYÁRFÁS István III. 603. 239 GYÁRFÁS István III. 690. 240 GYÁRFÁS István III. 255. 241 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 71. Hegyes elhelyezkedését SZABÓ János Győző — FODOR Ferenchez hasonlóan — a mai Jászjákóhalma külterületén fekvő Hegyeshalomra helyezte (vö.: FODOR Ferenc 1942. 145; SZABÓ János Győző 1984. 2. térkép), e területről azonban — amint azt Törőcsik István újabb kutatásai is megerősítik — idáig semmilyen régészeti lelet nem került elő. SELMECZI László véleménye szerint ezek a települések Újszásztól délre, délnyugatra feküdhettek. 242 FODOR Ferenc 1942. 145; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 20, 36, 72, 113, BAGI Gábor 2002. 128. 22—23 j. 243 GYÁRFÁS István III. 657—658; FODOR Ferenc 1942. 142. 88
