H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI

Hasonlóan Szentandráshoz az 1400-as évek végére elnéptelenedett a vele szomszédos Meszli is.

193 A puszta a 15. században Pálóczi László országbíró birtoka volt,

194 aló. század elején azonban már Árokszálláshoz tartozott.

1 5 A mai Jászivány a 13. század végén részben a Miskolc nemzetség birtokában volt Iván néven.

196 A falu később Palóczy László országbíró tulajdona volt,

197 de a 16. század elején már e településen is éltek jászok.

198 Apátiszállástól délre feküdt Rassang, amelynek az első említése 1421-ből ismert.

199 A falu küldötte 1438-ban jelen volt azon az eseményen, amikor — a jász települések képviselőinek a jelenlétében — beiktatták hevesi birtokaiba Rozgonyi Istvánt.

200 A falu a török hódoltság idején is lakott maradt, erre utal az a 16. századra keltezhető kályhacsempe töredék, amelyet Hild Viktor talált.

201 Az 1570-ben készített adóösszeírás azonban csak pusztaként említette a települést, ami arra utal, hogy az itt lakók száma erre az időszakra már jelentősen csökkent.

202 Rassangtól keletre feküdt egy kisebb vízfolyás mellett, Jászkisér.

203 A település legkorábbi említése („possessionis Kysir") Apáti 1392-es határjárásában szerepelt.

204 A falu, Rassangtól eltérően, azonban később is jelentős települések közé tartozott.

205 Boldogháza és Rassang között a Zagyva bal partján volt Jászalsószentgyörgy.

206 A település nem volt jász szálláshely a középkor folyamán.

207 A falut a 14. század végén, egyházas községként említette egy oklevél,

208 ennek ellenére nem lehetett jelentős lakossága, hiszen 1401-ben a lakatlan voltára hivatkozva pusztaként jelölte a területet Zsigmond adomány le vele. A terület ekkor vált a kun Csirke-család birtokává.

209 A 15. században a Csirke-csa161 A II 529—531; 583—584; CSÁNKY Dezső I. 64; FODOR Ferenc 1942. 146; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 92—94. 162 BAYERLE Gusztáv 1998. 80—82, 92. 163 FODOR Ferenc 1942. 374—375. 164 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 92. 165 FEKETE Lajos 1968; BAYERLE Gusztáv 1998. 166 BOTKA János 1988. 211. 167 BOTKA János 1988. 216, 227, 238, 247, 257. 168 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 1, 3, 50—51. 169 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 1—6. 170 CSÁNKY Dezső I. 688; GYÖRFFY György III. 97. 171 GYÖRFFY György III. 102—103. 172 GYÖRFFY György III. 107; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 1, 3—4, 71, 95—96. 173 FODOR Ferenc 1942. 141. 174 GYÖRFFY György III. 116. 175 BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 127—133; BAGI Gábor 2002. 126. 176 CSÁNKY Dezső I. 69; GYÖRFFY György III. 130; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 132; BAGI Gábor 2002. 126. 177 BAYERLE Gusztáv 1998. 94. 178 GYÁRFÁS István III. 622—623. 179 FODOR Ferenc 1942. 369; BOTKA János 1988. 211, 257; BAYERLE Gusztáv 1998. 93—94. 180 HILD Viktor 1975. 94—99, 167—168; KOMÁROMY József 1943/b. 120—126. 181 CD VIII. 3, 5; GYÁRFÁS István III. 637. 182 FEKETE Lajos 1968. 79; BOTKA János 1988. 211, 215; BAYERLE Gusztáv 1998. 85—87. 183 PARÁDI Nándor 1991. 205, 211, 215. Iádtól a Sempsei (Semsey)-családhoz,

210 majd az Abádi— és a Bessenyei-családokhoz került, végül egyházi tulajdonná vált.

211 A falu egy 1466-os határjárásban Bertaszengyörgy {„descensus Bertha Szent-György''') néven szerepelt,

212 még a török adóösszeírásokban és a 17. századi forrásokban gyakran „Gály Szent György" néven említették.

213 Ez utóbbi névváltozat az egyik birtokos família nevéből, a Gál ~ Gerla családtól („Gerla de Zenthgwrgh")

2H került át a falu nevébe.

215 A falu a 16. században elpusztult, és 1557-ben települt csak újra. Valószínűleg az 1557-es betelepülés idején költöztek ide a jászok, amint azt az egri vár 1558-as összeírása mutatja.

216 A 17. században költözhettek Jászalsószentgyörgyre a szomszédos Telekszállás lakói.

217 A Ladány és Alsószentgyörgy közt fekvő falut az újkorban már az utóbbi határához sorolták. Minden bizonnyal ezt a települést nevezte egy 17. század első felében készült gazdasági feljegyzés a ,J,adán Szent György" néven.

218 Az Árpádkortól lakott település Alsószentgyörgyhöz hasonlóan nem volt a középkorban jász szálláshely. A késő középkorban itt élőkre utal a Hild Viktor által említett kulcs

219 és az a 25 000 darabból álló Zsigmond kori dénárlelet, amely 1994-ben került elő.

220 Ma a legdélibb jász településnek Jászladány számít. A falu neve először 1399-ben fordult elő („ville Ladán") egy határjárás leírásában.

221 Hasonlóan Jászalsószentgyörgyhöz, valószínűleg eredetileg ezt a települést sem jászok lakták. A helység lakossága nem lehetett jelentős, ugyanis lakatlan pusztának nevezte egy 1401-ben kiadott királyi végzés.

222 Minden bizonnyal ekkor szállták meg a jászok a területet.

223 Később, a 15. században ez a falu is a Csirke184 HILD Viktor 1975. 94—99, 167—168; KOMÁROMY József 1943/b. 120—126; PARÁDI Nándor 1991. 199—201, 216. 185 GYÁRFÁS István III. 512—518; Vándorffy János 1895. 7; Soós István 1985. 372; Mező András 2003. 428. 186 SZABÓ János Győző 1984. 55. 187 GYÁRFÁS István III. 516. A templom középkori emlékeiről: HILD Viktor 1975. 166—167. 188 FODOR Ferenc 1942.424. 189 DÁVID Áron 2003. 8. 190 HILD Viktor 1975. 88, 200. 191 GYÁRFÁS István III. 116. Dávid Áron ezt az elnevezést nem tartja használt névváltozatnak, a véleménye szerint „csupán azt jelöli, hogy egyházi birtokról van szó". DÁVID Áron 2003. 9. 192 GYÁRFÁS István III. 577—578, 638—639. 193 DÁVID Áron 2003. 9—10. 194 BENEDEK Gyula 1999. 263—265. 195 Gyárfás István hibásan Miskc-nek olvasta az oklevélben Meszli nevét (vö.: GYÁRFÁS István III. 716.), amint arra BENEDEK Gyula újabban megjelent forrásközlő munkája rámutatott (praedio Mezly vocato ad descensum Arokszállása pertinentem) vö.: BENEDEK Gyula 1998.363. Soós Adorján egy ismeretlen — valószínűleg az általa használt, Illésy János hagyatékában meglévő — 1442-es oklevél kapcsán említette Mesky települést, amely valószínűleg szintén Meszlivel azonosítható. A szövegösszefüggés alapján feltételezhető, hogy a 15. század közepén a településen jászok (vagy jászok is) lakhattak. Soós Adorján 1944. 128. 196 GYÖRFFY György 1983. 1126. 197 GYÁRFÁS István III. 656—659; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 64. 198 Az oklevél megfogalmazása szerint „ibique metas ejusdem possessionis hány, a parte descensuum Philisteorum nostrorum " GYÁRFÁS István III. 715. Vö.: BENEDEK Gyula 1998. 362. 87