H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

+ csuv. áyrmi < csuv. syrma 'szakadék, patak' + csuv. -/: birtokos személyjel. Séncoláx d. ASm.Xffl.80

.: csuv. Séncoláx, mező neve csuv. Jaxat'kassi falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sénc< vő.: csuv. sinse 'vékony, keskeny, szűk', mari vydsinca 'vízforrás' + oláx < — csuv. uláx 'mező'. Sinse syran d. ASm.XII.162

.: csuv. Sinse syran, határrész neve, NAP: -, Ar.:-. < csuv. Sinée < csuv. sinie 'vékony, karcsú' + syran < 'szakadék, gödör, ferde part'. Since syran f. Asm.XII.165

.: csuv. Since syran Seng.u., patak, szakadék neve or. Jelaur falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Since < csuv. sinse 'vékony, karcsú', mari sinca 'forrás' vö.: vüdsinte 'vízforrás', vydsynza 'kút, vízforrás' + syran < 'szakadék, gödör, ferde part'. Since xártná d. ASm.XII.165

.. Sinte xártná, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. SinZt + xártná < csuv. xártná 'tisztás'. 2.3.4.3. Földrajzi köznévben mint utótag: Noxaáám t. ASm.IX.44

.: csuv. Noxasám, tó neve az or. Sura folyó mellett Kr. vidékén, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Noxasám < Noxa + sám. Sarámsem f. ASm.XII.65

.: csuv. Sor amsem or. Ceremsan folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Saramsan < csuv. syrma 'árok, patak szakadék' + san, sem < • vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás', or. Ceremsan < Cerem + san. Saramsan pusé f. ASm.XII.65

.: csuv. Saramsan pusé, ugyanaz, mint csuv. Saramsan tárri, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Saramsan < Sárám + san + pusé < csuv. pus 'fő, fej' + csuv. -é: birtokos személyjel. Saramsan tárri f. ASm.XII.65

.: csuv. Sarámsűrw tárri az or. Öeremsan folyó felső folyása, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Saramsan < Sárám + san + tárri < csuv tára 'felső rész' + -/': birtokos személyjel. Ld.: csuv. Saramsan pusé. Sarmááan f. ASm.XII.66

.: csuv. Sormásán or. Ceremsan, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < Ld.: csuv. Saramsan, Sarámsen.

63 Sarámsen f. ASm.XII.65

.: csuv. Sarámsen, ugyanaz, mint csuv. Sarámsem, NAP:-, Ar.:-. Saráméan f. ASm.XII.65

.: csuv. Saramsan, ugyanaz, mint csuv. Sarámsen NAP:-, Ar.:-. Sarámsam

64 f. ASm.XII.65

.: csuv. Sarámsam or. Ceremsan folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Saramsan < + san < ko. sin 'forrás', or. Ceremsan < Cerem + san. Sarámsen f. ASm.XII.65

.: csuv. Sarámsen, ugyanaz, mint csuv. Sarámsem, NAP:-, Ar.:-. Sarámáan f. ASm.XII.65

.: csuv. Saramsan, ugyanaz, mint csuv. Sarámsen, NAP:-, Ar.:-. < SarmáÉan f. ASm.XII.66

.: csuv. Sormásán or. Ceremsan, folyó neve, NAP:-, 63 E víznevek tanulmányozása elengedhetetlen a mari nép cseremisz nevének a megfejtéséhez. 64 Az -m és az -n egymás változatai. Ar.:-. < csuv. Éarmá < Sarmy < csuv. syrma 'árok, patak szakadék' + san. Sormásán f. TB.134.: bask. Sármásán or. Cermasan, az or. Belaja baloldali mellékfolyója. < bask. Sarmá < sarma < ld.: csuv. syrma 'árok, patak szakadék' + san < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld', ko. sin 'forrás', or. Cerma < ld.: csuv. syrma 'árok, patak szakadék' + san < ko. sin 'forrás'. Sarmás h. ASm.XII.66

.: csuv. Sarmás or. Toncurino, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sarmás < Sarmá + s < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás', or. 7bwcurino < Ton < ugyanaz, mint ko. sin 'forrás' + curino < curin ld.: cerem + or.-o. SarmáÉ kassi h. ASm.XII.66

.: csuv. Sarmás kassi, falu neve, NAP: csuv. Sarmás kassi or. S'armys'kasy M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Sarmás < Sarmá < Sarmy + s < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás' + kassi < csuv. kasa 'falu' + csuv. -/: birtokos személyjel, or. S'armys'kasy < csuv. Sarmás kassi. Ungazemy h. ASm.XVII.307

.: or. Ungazemy, falu neve, NAP: or. Ungasemy C, csuvas falu, Ar.:-. < or. Unga < csuv. unka 'gyűrű', + zemy, semy < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti. meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás'. Unkááum h. ASm.:-, NAP: csuv. Unkásum or. Ungasemy C, csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Unka < csuv. unka 'gyűrű' + sum < vö.: hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás'. Ikí. TB.174.: bask. /£KazSSR., folyó, amely az or. Zajsan tóba ömlik. < bask. Ik, or. Zajsan < Zaj + san < vö.: hanti som 'patak', oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem), hanti, meysem 'forrás', mey 'föld' ko. sin 'forrás'. A magy. Szín párhuzamai a Volga-Urál vidéke földrajzi neveiben: san, sum, s, s', san, san, sem, sam, san, semy, zemy, s. 2.3.5. A fenti változatoknak alapul szolgált közszók

65 önállóan és más szavak részeként komplex és részjelentéseket hordozva: 2.3.5.1. Forrás jelentés: hmújánk, jak, ink,jynk 'víz' (vö.: Ik 'folyó neve) n 'uga < nyeny. naxa 'árvíz', kamasz t'aya 'folyó'

66 (TESz). ko. sin 'forrás', vö.: mari vydsinca, vüdsmőe 'vízforrás', vydsynza 'kút, vízforrás', hanti oy-sem 'kis folyó, forrás' utótagja (sem) (LYTKIN — GULJAJEV 1999.) A bask. san

61 előzménye lehet a ko. sin 'forrás'. 65 Az idevonatkozó közszókat mind a magyarban, mind az uráli, altáji és indoeurópai nyelvekben a teljesség igénye nélkül említhetjük meg jelen dolgozat keretei között. 66 Ld. magy.yo 'folyó' szónál. 63