H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
2.1.4.7. Számmal, mennyiséggel kapcsolatos: polka 'kétnegyedes ütemű gyors, páros tánc, illetőleg ennek zenéje' 32 ... 'lengyel nő' 33 (TESz) 2.14.8. Színek, (kék, kékeszöld, világos, fénylő, ragyogó): szilva: 'egyfajta csonthéjas gyümölcs, illetőleg az ezt termő fa' ...(TESz). csóka 'a varjak családjához tartozó, a varjúnál kisebb, fekete fejű és hátú, szürkésfekete hasú madár,.. .a szem ívhártyáját körülvevő üvegszem gyűrű,.. .a szivárványhártyáján fehér foltos szemű (ló),...kékes-fehér szivárvány hártyájú (ló, marha, kutya) (TESz) sajgó 'fénylő, ragyogó'...Ennek alapszava a magy. ... sajog ~ salyog 'fénylik, ragyog' (KISS 1980.) szőke, szóiké ... 'szalmasárga színű... fehéres... világos színű...' A szócsalád alapja, a sző valószínűleg ősi örökség az ugor korból, vö.: osztj. V. sár\ki 'világos, tiszta ( nap, víz, tűz, fény), J. sár[ki 'ragyogó, világos, derült, ég, isten', Ko. sár\k3 'világos, derült, ég, isten'. ... A magy. sző (~szé, ~ szű) magánhangzós végzete ugor *T| > magy. y fejlődés utáni vokalizációval (szeü), majd monoftongizációval keletkezett. 1. még szög 'szőke'... Valószínűleg ősi örökség az ugor korból, s azonos a szőke elavult sző alapszavával (TESz) 2.1.4.9. Lefelé irányuló: csüngő 'lelógó', csüng- 'függ, lóg' (TESz) csorga, csurga 'esőcsatorna' (ÚMT), 'fn. a bányavíz elvezetésére ásott árok' (MEK) 2.14.10. Lent lévő, mélyedés: csáva 'nyersbőr érleléséhez használt lé. Ezt tartó gödör v. tartály,... vegyszeres lé,... savas v. lúgos folyadék, ... kellemetlen, nehéz, kínos helyzet' (MEK) árok 'gödör, sáncárok'...Ótörök eredetű, vö.: ujg. aryq 'patak, csatorna' (TESz), fn. La talajba (víz elvezetésére...) ásott hosszú(kás) mélyedés... 2. Folyó- vagy állóvíz medre... (MÉK) 2.1.4.11. Értékes: drága 'értékes, kedves, szeretett' szláv nyelvekből való (TESz) 2.1.4.12. Szegély, határ: margó iapszél' (TESz) 2.1.4.13. Folyamat, sor: rend 'tárgyaknak, folyamatoknak szabályozott, áttekinthető sora, állapota.... Szláv eredetű... (KISS 1980.) 2.1.4.14. Nép, népcsoport neve: csángó, csangu, sangó, sángó u 'La csángónak nevezett magyar népcsoporthoz tartozó.... 2. kóborló, ... 3. szószátyár, 4. rosszul hangzó, 5. bolondos' Vö.: csáng ' 1. ide s tova kereng,... 2. félre, oldalt dob' (TESz) 32 vö.: or. pol, polovina 'fel' = két negyed. 33 1. még polovec népnév. 34 A népnév magyarázata úgy illeszkedik a rendszerbe, ha a víznevekkel hozzuk kapcsolatba. 35 Magyarázatát az Osztrava — az Oderába torkolló — folyónévben kereshetjük. 56 morva 'morva ember' (TESz) osztrák 25 'ausztriai ember'... oszterák... TESz) 'A zömében Ausztria területén lakó, német nyelvű nép, ül. ehhez tartozó, vele kapcsolatos....(MEK) polka'lengyel nő' (TESz) ld.: még polovec népnév. polák,polyák 'lengyel ember'... 'palóc betelepülő' (TESz) 2.1.4.14. Hangutánzó szavak: dongó, csengő, zengő stb. A fenti jelentéscsoportokban a folyóforrás egy vagy több tulajdonsága 36 ismerhető fel. Több szó őriz egynél több jellemző, lényeges tulajdonságot, pl.: nyék 1. 'keskeny, vékony', 2. 'hajlékony (vessző)', 3. 'lent, mélyedésben lévő (ld.: berek)'. Hangtani szempontból a Szinva pataknév jellemzői között szerepel a -v-, a nazális -n- és a szókezdő spiráns sz-. Jelen ismeretek szerint az ősmagyar kori hangváltozások között tartják számon a spirantizálódást, vagyis azt a folyamatot, amikor „Az egyszerű hangzóközi zárhangok homorgán (= ugyanazon a helyen képzett) zöngés réshangokká alakultak:...Hangzóközi fgr. *-k- > ősm. -y-, pl. (ősm. *joyu, később jó 'folyó'... vö.: i.joki ...) ...Minden valószínűség szerint erre a fokra már az ugor nyelvek szétválása előtt az előmagyárban eljutottak a leendő magyar nyelvjárások. Ez azt is jelenti, hogy i.e. 2000 körül eleink már ismerték a -k- fejleményét, egyben a -v- előzményét a -y- réshangot. A tulajdonképpeni spirantizálódás a magyar nyelv külön életében ment végbe, nyilván ennek igen korai szakaszában." 37 Egyéb változások mellett jellemző volt a denazalizáció is. „A finnugor alapnyelvben számos hangzóközi nazális + zárhang ...mássalhangzócsoport volt. Ezek a magyarban egységesen úgy fejlődtek, hogy a nazális eltűnt, azaz denazalizáció történt, a megmaradó zárhang... pedig zöngésült.... fgr. hangzóközi *r| > ősm. y..." 38 Kérdés, i.e. 3—4000 körül -n- + -kmássalhangzó kapcsolatban az -n- mely hang fejleménye? Ősi, eredeti hang nem lehet egyrészt azért, mert a képzése bonyolult, összehangolt hangképző szervi működést igényel, másrészt azért, mert a földrajzi névi kutatások alapján az -nk- gyakori párhuzama a -tk- mássalhangzó kapcsolat. Elsősége pedig a -t-nek lehet az -n-nel szemben. A földrajzi névi kutatásaink során számos példa utal arra, hogy a szóban nem ment végbe teljesen egy folyamat, hanem megrekedt valamely ponton. Részben ez történhetett a Szinva esetében is, mert a -y- > -w- fejlődési szakaszban a -w- ejtésekor az ajakműködés módosulásával dentolabiális -v- keletkezett, ugyanakkor a nazális is fennmaradt. Bizonyos esetekben pedig a folyamat tovább ment, a nazálist követő zárhang eltűnt egy -k- > -G- > -y> _w- > -V- > -0- folyamatban. így a Szinva és Szin egymásnak olyan alakváltozataivá váltak, ahol a Szin egy tovább alakult forma. 36 A népnevek a többi köznévvel ellentétben más megközelítésből vizsgálandók. 37 BÁRCZI—BENKÖ—BERRÁR 1967. 102. 38 BÁRCZI—BENKÖ—BERRÁR 1967. 103—4.
