H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

DOBROVITS MIHÁLY: AZ ONGINI FELIRAT DATÁLÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ

tam], a bégjeik elmenekültek. ... volt. A kínai népet [t.i. sereget] összegyűjtöttem [t.i. besoroztam, és aki ellensze­gült:] rátámadtam és szétszórtam. Elsöprő erővel.... kálir ártimiz. akin ara t'g yayí bolmis tagmaci mán teyin saqinfim. tánri bilgá qayanqa [ta]qi isig kücig bersagim bar ármis ürinc. tágd[ükin] ... sancdim. ábká tágdükim urus qiflip] jöttünk. A közben a T...g is ellen­séges lett. Nem szándékoztam őket megtámadni. De, valószínűleg a Tengri Bilge kagánnak is szolgálnom kel­lett. Mert rámtámadtak, lándzsára kaptam. Amikor [az engem] a házhoz vivő harcot harcoltuk, tágip inimá oyluma anca ötlüdim. qan. yorip eltáris qayanqa adrilmaduq yatjilmaduq táqri bilgá qayanqa adriimaiim azmalim teyin anca ötlüdim. a támadás során öcsé[i]mnel és fia[i]mnak ezt a tanácsot adtam: Atyánk, amíg élt, sosem pártolt el az Elteris kagántól. Mi se pár­toljunk el a Tengri Bilge kagántól! 4. Az elhunyt fiának beszámolója a halálesetről és a felirat állításról. Ali. sor második fele, a 12. sor és a mellékfelirat. kerü bari'yma bárdi' [bilgá qa]yan[iq] bodun[í] ... 1 r i 9 bárdi ögün atqa isig kücig bert[i] Aki visszatérendő volt, az elment. A Bilge kagán népe elment, szolgálta a nagy nevűt üzá tó'rjrz qoii yilqa yetinc ay küclüg [alp] qa[yaní\mda adrilu bardiqiz bilgá atacim yoy'ix) qoriyir\ni qo[rid'í]m ]0 ... -láyü táqri... kirür ár-... Fennt az Ég [rendelése szerint] a birka évében, a hetedik hónapban, vált Ön [atyám] el az erős és hős kagánomtól. Bölcs atyám, [megrendeztem] a siratásodat és megvédtem a maradványaidat. ... téve az Ég ... belépett... A szövegben szereplő történelmi események tehát két személy El átmis yabyu és fia történetéhez kapcsolódnak. Ezzel szemben ugyanazon család három generációjával ismerkedünk meg: Az első generációt El átmis yab(u képviseli. A másodikat (a mi értelmezésünk szerint): Az elhunyt fivére és az elhunyt. A harmadikat az elhunyt fia, az ő neve ismeretlen. Itt jegyezném meg, hogy a Clauson által említett kétgene­rációs felsorolás azért tarthatatlan, mivel a 12. sor szövege ez esetben az elhunyt atyja halálának a dátumát rögzítené, tökéletesen értelmetlen módon. Az elhunyt atyja azonban mégiscsak kulcsfontosságú a mi számunkra: El átmis yabyu ugyanis könnyen azono­sítható személy. Trónnevének jelentése: „Birodalmat teremtett". Ebből következik, hogy részt kellett, hogy vegyen a második türk kaganátus alapításában. A felirat 6. és 8. sorának egybehangzó állítása szerint pedig viselte a — második türk kaganátus korára a yabyu címmel egyenértékű — sad címet. A Hsin T'ang-shu 215a fejezete az alábbiakat állítja: Az A-shih-na nembéli Qutluy, azaz a leendő Eltáris kagán, amikor trónra került, öccsei közül az idősebbet, 8 Tckin: tagdükin ücün sanctim Mert megtámadtak, lándzsát sze­geztem. 44 Mo-ch'ot sad, a fiatalabbat, To-si-fut yabyu címmel ruházta fel. 699. után viszont az alábbiakat látjuk: To-si-fu a baloldali, Qutluy fia, Mo-kü (Mo-ki-lien, a leendő Bilgá qayan) pedig a jobboldali sad méltóságát viselik. Ezzel párhuzamosan Mo-ch'o fia, Fu-kü társuralkodói címet kapott. Azaz, semmi nem szól az ellen, hogy az elhunyt atyját azonosíthassuk To-si-fuval. Az elhunyt fivére szintén megszerezte a yabyu méltó­ságot. Ezt azonban nem tehette 731. előtt. 716. és 731. között ugyanis bizonyíthatóan nem viselte senki e méltó­ságot. Ez alatt az idő alatt ugyanis a Bilgá qayan öccse, a Kül tegin rendelkezett a birodalom teljes, elvben nyolc­vanezres haderejével. Ő mellette két sad tevékenykedett a Kül tegin felirat tanúsága szerint. A Kül tegin kínai forrás­ban adott címe baloldali Hsien-wang („Érdemes főher­ceg"), lényegében az ótörök cím tükörfordítása. így érte­sülünk a Hsin T'ang-shu 215b. fejezetéből. Különösen súlyosbítja a helyzetet a Hsin T'ang-shu azon értesülése, amely szerint a hatalomra került hercegek pártja kiirtatta a birodalom összes főméltóságát. A krónika türkökkel foglalkozó két fejezete (215a, 215b) között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn e ponton. Amíg ugyanis a 215a. azt az értesülést osztja meg velünk, hogy Mo-ch'o fiának csaknem egész nemzetségét irtották ki, míg a 215b. Tonyuquq kivételével az összes tiszség­viselő (shih-yung kuan) meggyilkolásáról beszél. Ez utóbbi mindenképpen túlzás. Különösen, ha belegondo­lunk, a fivére által a hatalomból kiszorított To-si-funak és leszármazottainak valószínűleg nem lehetett ellenükre a váltás. Abban viszont nem kételkedhetünk, hogy a Kül tegin uralma idején ez az ág sem rendelkezhetett hatalommal. To-si-fu fiának be kellett érnie a törzsi előkelőknek járó cor címmel. A következő kérdés, amelyre választ kell kapnunk, hogy nagyjából mikor állítathatták ezt a feliratot. A szövegben közvetlen évjelölés nincs. A 12. sorban Clauson megkísérel egy qon yil (birka év) rekonstrukciót adni. Véleménye szerint ez az év 731. Ezzel párhuzamosan a felirat 10. és 11. sorában a tánri bilgá qayan kifejezést olvashatjuk. Clauson fordításában: „sacred Bilge Kagan". Ez a kifejezés azonban nem vonatkozhat a Bilgá qayan korára. Ő sosem használta ezt a címet. Létezik viszont egy uralkodó, akire ráillik ez a cím. Bilgá qa(an kisebbik fia ő, aki 740-ben kapta a Teng-li címet a kínai udvartól. Eredeti trónneve pedig Bilgá qutluy volt. Súlyos kronológiai zavart jelent viszont, hogy e Tánri qayan uralkodási idejére nem esett birka év. Említettük azonban, hogy a qon yil Clauson kiegészítése. Ha vissza­térünk Radloff eredeti, luuyil ('sárkány év') olvasatához, a megoldás tisztán áll előttünk. 740 ugyanis sárkány év volt. A felirat tehát egy, 740-ben elhunyt személyről emlékezik meg. 9 Tckin: aliri 10 Tekin: yoyu\) qoray'irjrii qufradji'm ua

Next

/
Oldalképek
Tartalom