H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

ZSOLNAY LÁSZLÓ: KUTYAVÉRT NEM KAPOTT

ZSOLNAY LÁSZLÓ KUTYAVERT NEM KAPOTT ANTROPOLÓGIA ÉS GENDER Fejezetek a nőket hátrányosan megítélő (téves) hiedelmek történetéből A hetvenes évek elején a feminista antropológusok kutatásai elsősorban a nők életének és szerepeinek lejegyzésével foglalkoztak az egyes társadalmakban. Ezen korai kutatások jóformán mindegyike a nemi aszimmetriát, vagyis a nők világméretű alárendeltségét feltételezte, melyet különféle teoretikus nézőpontból próbált megmagyarázni. Például Freidl materialista megközelítésében a nők helyzetét azok létfontosságú szerepeire fókuszálva kísérelte meg értelmezni. Chodorow az alárendeltség kérdését pszichológiai nézőpontból vizsgálta a gyermekkori szocializáció fontosságát hangsúlyozva a nemi szerepek kialakulásában. Sherry Ortner ...strukturalista módon közeledik a nemi egyenlőtlenség kérdéséhez, mintegy azt sugallva, hogy a nemi viszonyokat valójában az a tény hozza létre, hogy míg a nők anyaként természetes módon alkotók, addig a férfiak, mivel nem szülhetnek, kulturális alkotók.

1 Mint vallástudomány iránt érdeklődő ember, e kultúrateremtésben, ezen belül a vallás által is szentesített megkülönböztetés kérdéskörében kívánok egy kicsit elmélyedni. írásomban annak a még ma is gyakran előforduló hiedelemnek történeti vázlatát szeretném felvázolni, miszerint a nők alacsonyabb rendűek a férfiaknál, a kultúrát nem teremtik, biológiai adottságaiknál fogva közvetítenek, köztes szereplők az állatvilág és az emberiség férfi tagjai között. Azokat a bibliai, teológiai okokat keresem, melyek alapul szolgálhattak e téveszmék terjedéséhez, popularizálódásához, vulgarizálódásához. írásom keretében megmaradok az ókeresztény és katolikus kultúrkörben. A címet s a kezdő történetet Lammel Annamária, Nagy Ilona Parasztbibliájából vettem:

2 „Mikor az Isten teremtette Évát, hát minden állatnak a vériből engedett bele, csak éppen a kutyáéból nem, aki a leghűségesebb. Mert a kutya valahol el vót a Paradicsomba tévedve. Tehát sok asszonyba azért nincs meg a hűség, mert kutyavért nem kapott. Inkább rókából engedtek bele, mert hogy ravasz. " De hogy a népi bölcsesség rögtön ellenkező lendületet is vegyen, idézzük ide a gyűjtemény közvetlenül ezt megelőző történetét, ami szegény nőket azzal gyanúsítja, hogy kutyacsontból teremtették őket, és ezért rosszak, mint a kutyák. Az asszonyok és a gonosz természet összekötése, a nők tisztátlansága, sőt egyenesen a sátánnal cimborálása számos kultúra és vallás közös ismertető jegye. Hivatalosan kanonizált. Vége-hossza nincs a nők alsóbbrendűségét hirdető filozófiáknak, tanoknak — tévtanoknak —, amik aztán a „magas" tudomány után a népi gondolatvilágban is lecsapódnak vaskos tréfákban, szólásmondásokban, mint pl.: A pénz számolva, az asszony verve jó. Menj haza, verd meg a feleséged, te nem tudod miért adtad, ő tudja, miért kapta. S ezzel szemben ott vannak a szerelmes versek, e dualizmus ellenpontjaként, melyekben a nők szépsége, gyengédsége vetekszik az elítélő irodalom „tudományosságával", s a nép ajkán keletkezett szerelmes dalok is fölülmúlják a nőbosszantó rigmusok csipkelődését. Egy valahogyan biztosnak látszik: a nők ki vannak zárva a szent cselekedetekből, ez valahogyan férfi dolog. Az ausztrál bennszülöttek eldugják a nők elől csurungáikat, s csak férfitársaságban veszik elő, s avatják be segítségükkel a fiúkat a törzs titkos történetébe. Nőnek ezt látni tilos. De egyes törzseknél még a férfi árnyékára lépni is halálos bűnnek számított. írásomban röviden a zsidó, majd a kora keresztény irodalmat vizsgálom, megmaradva a katolikus eszmerendszer keretei között, remélve azt, hogy máig ható következtetéseket is levonhatunk arra nézve, hogy mi az eredete e körön belül a nők hátrányos megkülönböztetésének, visszatérve majd az írás végén a paraszti társadalom színterére. A zsidó szentírás-irodalom jelentős asszonyok emlékét őrizte meg, akik, mint például Mirjam, a prófétanő, Mózes nővére vagy Debóra, a bíró és hadvezér, olyan feladatokat láttak el, és olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, amelyeket rendszerint férfiakhoz társítottak. Az Énekek énekében fennmaradt a világirodalom egyik legszebb szerelmi vallomása, melyet egy férfi nőnek tett. Talán ezt túlzásnak is érezték a kánon összeállítói, és allegorikus vallomásnak minősítették, mely nem egy nő felé, hanem isten felé irányul. Nem szabad azonban, hogy e kivételek megtévesszenek bennünket a bibliai nő helyzetét tekintve. A bibliai nő helyzetét másodrendűség és alávetettség jellemzi. Ebben úgy vélem szerepe van a zsidó nép monoteistává válásának, amiben csak egy istennek maradt hely, így a többi 1 BICZÓ Gábor 2003. 179. 2 LAMMEL Annamária, NAGY Ilona 1985. 60. 297