H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE
Ernő, Szomori Dezső, Vadnai László nevét is tartalmazó névsor. 19 Akiket aztán — mint egy héttel későbbi híradásban áll — még azzal is sújtanak, hogy: „Megsemmisítik... a könyveit. Kiadók, kereskedők, könyvtárak kötelesek beszolgáltatni a zsidó szellemi termékeket. Zsidó szerző műve nem jelenhet meg többé." 20 Július 10 -en pedig A gazdálkodás folyamatosságának biztosítása a volt zsidóbérleteken címmel közölnek írást. 21 Vagyis hát: talán mégsem olyan nyugodt, harmonikus az állapot Szolnokon. Ennek ellenére — azt olvashatjuk a lap február 2-i számában: „Kedden délben tartotta közgyűlését a Szolnoki Művésztelepet fönntartó Művészeti Egyesület a vármegyeháza kistermében br. Urbán Gáspár főispán elnöklésével. A közgyűlésen megjelentek a szolnoki festőművészek majdnem teljes számban... Jancsó Lajos igazgató számolt be az Egyesület 3 éves működéséről és vagyoni helyzetéről. Ezután a régi tisztikar benyújtotta lemondását. BERNÁTH Aurél javaslatára a Művészeti Egyesület elnökeivé ismét Urbán Gáspár főispánt és Szabó Ferenc polgármestert választották meg... Az 1944-es évi törzstagnak GÁBORJÁNI SZABÓ Kálmánt, új vendégtagnak pedig BENEDEK Jenőt választották. " 21 Alig egy hónappal később azonban, „ 1944. március 19-én, vasárnap délután a szolnoki lakosok arra riadtak, hogy a színházi és mozielőadásokat betiltották, bezárták a szórakozóhelyeket" 23 , s fegyveres SS-katonák állították meg a közlekedést a Tisza- és a Zagyva-hídon, akadályozva a lakosok átjutását a városból a Vár, a Scheftsik-telep, a Szanda felé eső területekre. A Tabán fölötti szakaszon ladikkal tudtak csak nagy merészséggel az egyik partról a másikra óvakodni. Ilyen körülmények között természetesen megbénult, illetve be sem indulhatott az élet a szolnoki Müvésztelepen. A kolónia — szezonális telep lévén — általában csak május, június hónapoktól kezdve telt meg művészekkel. Ám 1944 nyarán, amikor a városban már fegyveres német katonák őrködtek, ellenőrizték a telephez vezető Zagyva6. kép. Gáborjáni Szabó Kálmán: Szerelmesek, é.n. 7. kép. Benedek Jenő: Szántás, é.n. hídon túli várterület és a mögötte fekvő városrész minden történését, amikor a Szapáry utca elejét és végét gép fegyveres-kutyás SS-katonák vigyázták különös éberséggel (itt volt a Gestapo székháza, s a felé nyíló utcai ablakokat csak meghatározott időben lehetett a szellőztetés céljából még csak kinyitni is); — természetes volt, hogy a főleg fővárosi illetőségű művészek valamenynyien jobbnak látták, ha nem utaznak ilyen veszedelmes szolnoki „nyaralásra". A 40 esztendőn át folyamatosan művészek lakta kolónia pavilonjai üresen álltak, „...ezen a vészterhes nyáron érthetően távol maradtak a telep budapesti tagjai. Csak a néhány nyugodt napot használták ki a kecskeméti születésű, Csongrádról Szolnokra rajztanárként áttelepült új művésztelepi vendégtag, BENEDEK Jenő, és a szolnoki születésű, friss művészdiplomás BARANYÓ Sándor. " 24 Később még azok sem. A várost ugyanis az ország német megszállása után városi és megyei apparátusa már csak alkalmazott „bábként", a megszálló német csapatok igényei szerint irányította. Kiderül ez a felhívások, plakátok, hirdetmények diszkrimináló szövegeiből, az életvitelt rendkívül szűkösre szabó megszorítások szigorodó-keményedő hangú fogalmazványaiból és az ez idő tájt archiválódott dokumentumokból. 1944. április 25-i dátummal például dr. Szabó Ferenc, Szolnok megyei város polgármesterének aláírásával az alábbihoz hasonló szövegű HIRDETMÉNY kerül özönével a szolnoki utcákra: ,JKözhírré teszem, hogy a m. kir. Közellátási Miniszter Úr 108500/1944. számú rendeletével 1.) a zsidók cukorfejadagját az ország egész területére személyenként és havonként minden kivételre való tekintet nélkül 30 dkg.-ban állapította meg. 2.) a zsidók zsír helyett személyenként és havonként 30 dkg. étolajat (szezám) kaphatnak. 3.) a zsidók húsfejadagját személyenként és hetenként legfeljebb 10 dkg. marha vagy lóhúsban állapította meg. Zsidók konzervárúkból is csak marhahúsból készült 19 SZV. XXVI. évi 38. sz. május 10. (szerda), 4. 20 SZV. XXVI. évf. 40. sz. május 17. (szerda), 3. 21 Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 54. évf. 53. sz. 4. 22 SZV. XXVI. évf. sz. február 2. 23 24 KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok megye 1944/45-ös eseményeiből. Bevezetés. Szolnok, 1969. 5. KAPOSVÁRI Gyula: A Szolnoki Művésztelep életéből. Szolnok —Budapest. 1973 22. 281
