H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

EGRI MÁRIA: MÉSZÁROS LAJOS

Árvíz Jászdózsán öntők, Hegesztők, Állatmentők a megáradt Tiszán) A Téli Tárlaton a megye összes művésze jelen volt —, így sajnos a katalógusban kevés hely lévén — Mészárostól nem reprodukáltak képet. Méreteket sem közöl a műtárgylista, így csak a cím alapján gondolhatjuk, hogy a jelenleg a jászberényi Hamza Múzeumban őrzött Öntők című olaj volt kiállítva. A képpel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a kerek öntvényekkel ténykedő munkások témája élvezetes festői erényeket mutat. A művész kevés kontúrvonalat használ, a megtanult valőr építkezéssel helyezi egymás mellé a pasztellszíneket. Mészáros még a tematikus képeinél sem rajzos, hanem fény-árnyékra épülő színekkel szervezi a formákat, a teret. Az Öntők-nél a szerelőcsarnok falait erős kékekkel, kis rózsaszínekkel, szürkékkel, sárgásbarnásokkal jelzi, lényegében a kerékformát emelő s a szerszámával közbelépésre váró, mellette álló társa kap hangsúlyt a képen. Itt említhetjük még a művész ugyancsak a Hamza Múzeumban őrzött, Árvíz Jászdózsán olajtemperáját, amelyet az 1963-as eseméLeány tehénnel 13 László Emőke: Teli Tárlat 1963. Szolnok megyei Néplap 1963. december 24. 9. nyék ösztönöztek. A házak, fák között kavargó folyón két katona egy „kétéltűvel", kerekes, óriás ladikszerű vízi járművön holmijával egy családot menekít. A konkrét eseményt a tárgyi felismerhetőségen túl festői táji elemek veszik körül. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Szolnok Megyei Munkacsoportja 1963-as Nyári Tárlatának kétlapos meghívója Mészáros Betakarítás olajképét sorolja. Az évi Téli Tárlatnak nem volt katalógusa, viszont a Szolnok megyei Néplap 1963. december 24-i számában László Emőke ismertetésében néhány szó szerepel a művészről is. Mint ahogy általában a telep alkotóiról írók, a műtörténész ez esetben is minden kiállítót számba vesz. Sáros András, Chiovini Ferenc, Vuics István után írja: „...Míg az eddig ismertetett művészek képei általában visszatartott, halkabb színvilágukkal hatnak reánk, addig a most következőket a természet színeinek a paletta festékeivel felfokozott akkordjai érdeklik. Közülük Mészáros Lajos Hazafelé című képén az élénkpiros és zöld színeket, valamint a kedÚj lakótelep építése ves jelenetet egy barnás, őszies alaphang fogja össze."

n A hiányos adatok mellett a leírásból ismét csak feltételezhetjük, hogy a hagyatékban Faluvége címmel felvett, tehenét és kisborját hazafelé hajtó fiú „kedves jelenete" ragadta meg a cikkíró figyelmét. Tegyük hozzá, a meleg tónusra hangolt színskála gazdagon használt lehetőségével, a festék síkokban, egymás mellett és egymáson szunnyadó foltjainak elhelyezésével jelenítve meg az egyszerű témát. A lemenő nap utolsó fénye eljátszik a növényeken, épületeken, emberen, állaton. A faluvége piros tetős házainak fehér falán kéken sötétlenek az árnyékok, melegbarnás fényeket vet a száradó ruhákra, besötétíti az út menti bokrok alját, a növényzet zöldjét. Krapplakkos — rózsaszínes fényeket vetít az út homokjára, végigsimítja a hazafelé ballagó sárgás-barnás tehenet és mellette bandukoló borját. Színben, hangulatában legalább ennyire megkapó Mészárosnak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormány259