H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

FÜVESSY ANIKÓ: EGY KEVÉSBÉ ISMERT BÚTORFESTŐ STÍLUSRÓL

Kunmadarason gyűjtöttek — a flóderozás kiemeltebb díszítőfunkciót kap, átlószerűen kapcsolódik a felfestett körmezőkhöz, s a kulcspajzsot is díszítőelemként övezi. Az átlók között szimmetrikusan elhelyezett hat fekete stilizált virág teszi teljessé a flóderezett kompozíciót. Fő díszítményében továbbviszi a már sötét alapon is jelen lévő forgókerékszerű kis köröket. Gránátalma ábrázolása ugyan még felismerhető, de bimbós virággá egészül ki, míg széldeszkáján a hagyományokat követi (5. kép).

12 Az 188l-es darabon is csak a széldeszkákon található a hagyományos gránátalma sor. A körmezőkben a tulipánokat három- és négyszirmú virágok társaságában ábrázolják. A virágokat sűrű, fehér bogyóságak választják el. A láda minden szempontból a korábbi készítménynek tartott kunmadaras! példánnyal rokonítható. Flóderozása azonban sokkal egyszerűbb, sűrű, vízszintes, néhány helyen ívekkel megtört vonalakból áll. Két datálatlan példányon a flóderozás már a két körmezőt is ívelt vonalként kapcsolja egybe. Az egyik példány álfiók nélküli, díszítménye kevésbé kimunkált. A másik darab álfiókos, ornamentikája egyedülállóan aprólékos, még a körmezők ívelt vonallal egybekapcsolt részét is sárga alapon sűrű, apró díszítmények töltik ki. Álfiókján három karikában háromágú kompozíció, melynek csúcsán gránátalma, szélein forgórózsák ülnek. Gránátalmái mind a széldeszkákon, mind a főmotívumban fekete, sárga, kék színekben finom, részletgazdag ábrázolásban pompáznak. Színgazdagsága, sűrű, részletező ornamentikája a stílus egyedülálló darabjává teszi (6. kép).

13 Körmezős megoldásúak a barna alapfestésű korsólócák is. Felső polcuk hátán található a két karikába zárt tuli. 5. kép Piros alapú márványozott láda (Györffy István Nagykun Múzeum) 8. kép Kék alapú márványozott falitéka 1856-ból (Kiss Pál Múzeum) 6. kép Piros alapú márványozott láda (Györffy István Nagykun Múzeum) 7. kép 1862-es korsólóca részlete (Kiss Pál Múzeum) pános virágcsokor, melyet füles vázában helyeztek el. Elejükön fűrészelt díszrács, melyet teljesen kitölt a tulipánban és gáránátalmában végződő sűrű levélzet. Egyik példányuk Tiszaigarról, a másik Tiszaderzsről került a gyűjteményekbe, a harmadik darab csak fotón maradt fenn, ismeretlen lelőhelyről (7. kép).

14 Az igen ritka flóderezett kék alap 1856-os falitékán és 1857-es táltartó fogason tanulmányozható. A falitéka tiszaderzsi vétel, a táltartó fogas lelőhelye ismeretlen, a Szolnok megyei népművészeti kötet előmunkálatai során készült. A falitéka igen harmonikus ornamentikájú darab. A gránátalmás-tulipános típusba sorolható, s főmotívumát szélesebb kettős kör övezi, melynek belsejét hat sziklevéllel kombinált körcikk tölti ki (8. kép).

15 Ezek a kék alapú munkák fontos darabok, hiszen a körmezős stílus esetleges közvetítőire utalnak, s párhuzamait a tiszafüredi református templom karzatkazettáin lelhetjük fel. Áttekintve Tiszafüred környékének festett asztalosbútorait, ezek egy része azonos iskolán felnőtt műhelycsoport képét rajzolja ki. A bútorzatnak ez a csoportja a magyar népi bútorfestő hagyományban szinte egyedülálló. Fő jellegzetessége vésett vagy festett körmezővel övezett ornamentika. Ez a jellegzetesség a festett bútorokon Tiszafüred környékén a reformkor közepén jelenik meg először sötét alapon, majd a 19. század közepétől a század utolsó negyedéig piros, ritkábban kék alapon fekete márványozással. Mintegy négy évtizedet ível át, s hatása nem 12 GYINK 53.371.1., kunmadarasi gyűjtés. 13 GYINM 75.1.1.; karcagi gyűjtés. 14 KPM 71.38.1. 15 KPM 74.9.1. 227