H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ

Október 25-én a szovjet katonai ve­zetők úgy ítélték meg, hogy a Klgs hdt nem képvisel elég erőt a feladat végre­hajtásához. A szovjetek igazán nem bíztak a magyar fegyveres erőkben, erősen tartot­tak a forradalom oldalára történő átállá­suktól. 48 Ezért gyors intézkedéssel a Klgs hdt alárendeltségébe helyezték a Temes­várott állomásozó 33. gépesített gárda, valamint a KKK-ben a 38. szovjet hadse­reg szervezetében lévő, Munkácson állo­másozó 39. gépesített és 128. lövész gár­dahadosztályokat (az utóbbi parancsnoka N. A. Gorbunov ezredes). Ez utóbbi két hadosztály Munkács irányából a 3-as fő­úton Miskolc—Hatvan, valamint a 4-esen Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok, a 33. hadosztály (parancsnok G. I. Obaturov vezérőrnagy) pedig Temesvár—Sze­ged—Kecskemét útvonalon haladt Buda­pest irányába. Ide 25-én, illetve 26-án érkeztek meg. Ez a három hadosztály 31500 főt, 1130 harckocsit és önjáró­löveget, 616 tüzérségi löveget és akna­vetőt, 185 légvédelmi löveget, 380 páncé­lozott szállító jármüvet és 3830 gépkocsit foglalt magában. 49 A Szolnokon lévő katonatisztek egy csoportjának egy 23-i kisebb „affér" után (elzárták a közúti hídon áthaladó szovjet menetoszlop útját) sikerült a helyzetet tisztázni. Ez is azért történt, mivel a híd nem volt alkalmas a nehézharckocsik tö­meges átvonulásakor kialakuló nagy ter­helés elviselésére. A figyelmeztetés és a helyzet felmérése után úgy döntöttek, hogy a térségbe vezényelik a KKK állo­mányába tartozó 54. szovjet pontonos ezredet, és pontonhidat építenek. Ez október 25-re el is készült a közúti Tisza-híd közelében (az ún. potyastrand „magasságában"). 50 Október 28-ra virradó éjjel a 38. szovjet hadsereg parancsnoka riadót rendelt el a 27. gépesített hadosztály részére. Azt szabta faladatul, hogy Beregszász—Debre­cen—Szolnok útvonalon 28-ra jussanak el Szolnoktól nyugatra, a részükre kijelölt várakozási körletbe. A 70. szovjet lövész gárdahadosztály is menet végrehajtására kapott utasítást. Neki közel 500 kilométeres út megtétele után Debrecent kellett elérnie. 51 A Szolnok körzetében időző 39. szovjet gépesített gárdahadosztály 27-én 11,30-kor új parancsot kapott. Szolnokról Kecskemét—Dunaföldvár érintésével ki kel­lett jutnia Tamási térségébe. A 27. gépesített gárdahad­osztály érkezése — parancs szerint — másnapra volt a Malasenko ezredes, a Különleges Hadtest hadműveleti főnöke Szeröv vezérőrnagy, az Allambiz tonsági Bizottság (KGB) főnöke megyeszékhely körzetébe várható, tehát az egyik szovjet alakulatot követte a másik. 52 Még ezen a napon a KKK aláren­deltségébe tartozó 8. szovjet gépesített hadsereg parancsnoka (A. H. Babadzsanján vezérezredes) rendelt el hadosztályainak (32. és 11. gépesített hadosztály, a 60. tüzérhadosztály két ez­rede és a hadsereg közvetlen alárendelt­ségében lévő egységek) harckészültséget, és menetre való készenlétet. 53 Riadóztatták a 31. légideszant és ejtőernyős gárdahadosztály 114. és 381. ejtőernyős­deszant ezredeit is. Feladatuk az volt, hogy Lvov és Hmelnyickij repteréről légi szállítással jussanak el Veszprém repülő­térre. Másnap (29-én) egy szovjet önálló út- és vasútépítő zászlóaljat indítottak útnak Szolnokra, a vasútállomás és a „nehéz vasúti híd" őrzésére, működte­tésére. Ezt később a helyiek (főleg a vasu­tasok) ellenszenvétől tartva (értesülve) „visszavonták" Nyíregyházára. 54 A szovjet intervenció történetének lényeges mozzanata volt a magyar állami és pártvezetők, valamint a szovjet tisztek családtagjainak Magyarországról történő kimenekítése. A hadműveletben fontos feladatot kaptak a szovjet légideszant csa­patok, szállításukat zömmel szintén légi úton, kisebb részben vasúton tervezték meg. A növekvő szovjet csapatkontingen­sek működésének anyagi-technikai ellá­tása is egyre komolyabb feladatok elé állította a katonai vezetést. Mindezek együttes hatásaként október közepétől (26-tól) a szovjet katonai légihíd működött Székesfehérvár—Tököl—Szolnok—Deb­recen—Munkács—Lvov—Vilnius—Kaunas és Hmel­nyickij repülőterek között. Ebben a Debrecenben települt 177. bombázó-hadosztály és a Kárpáti Katonai Körzet repülőerői- és eszközei vettek részt, LI—2-es, IL—12-es és IL—14-es gépekkel, valamint MI—4-es helikopterek­kel. Október 28-án, az éjszaka leple alatt, szovjet katonai, majd kormánygép szállította Budapestről Moszkvába Rákosi Mátyást, Gerő Ernőt és Hegedűs Andrást. A volt pártvezetők kimenekítésére irányuló akció során került még a tököli repülőtérre Vég Béla (MDP KV titkár) és családja, Egri Gyula (MDP KV titkár), Hidas István (MDP PB tagja, minisztertanács elnökének helyettese) család­jával, Bérei Andor (a Tervhivatal elnöke) és felesége Andics Erzsébet (MDP KV tagja), Apró Antal (MDP Poli­tikai Bizottság tagja) családjával; Nógrádi Sándor (MDP 47 48 49 Cseh G., 2001. 7., Györkéi J.—Horváth M. i. m. 223—225. A Magyar Néphadsereg állománya ekkor 150 ezer katona, 700 harckocsi, 5000 ágyú, ós közel 400 repülőgép. Györkéi J.—Horváth M. i. m . 25., 28., 227., 234. Györkéi J.—Horváth M. i. m. 25. 39 127. 232., Horváth M. i. m. 50 Györkéi J.—Horváth M. i. m. 132. 51 Uo. 134. 52 Uo. 134—136. 53 Uo. 139., 146. 54 Györkéi J.—Horváth M. i i. m. 139., 146, 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom