H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
Október 25-én a szovjet katonai vezetők úgy ítélték meg, hogy a Klgs hdt nem képvisel elég erőt a feladat végrehajtásához. A szovjetek igazán nem bíztak a magyar fegyveres erőkben, erősen tartottak a forradalom oldalára történő átállásuktól. 48 Ezért gyors intézkedéssel a Klgs hdt alárendeltségébe helyezték a Temesvárott állomásozó 33. gépesített gárda, valamint a KKK-ben a 38. szovjet hadsereg szervezetében lévő, Munkácson állomásozó 39. gépesített és 128. lövész gárdahadosztályokat (az utóbbi parancsnoka N. A. Gorbunov ezredes). Ez utóbbi két hadosztály Munkács irányából a 3-as főúton Miskolc—Hatvan, valamint a 4-esen Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok, a 33. hadosztály (parancsnok G. I. Obaturov vezérőrnagy) pedig Temesvár—Szeged—Kecskemét útvonalon haladt Budapest irányába. Ide 25-én, illetve 26-án érkeztek meg. Ez a három hadosztály 31500 főt, 1130 harckocsit és önjárólöveget, 616 tüzérségi löveget és aknavetőt, 185 légvédelmi löveget, 380 páncélozott szállító jármüvet és 3830 gépkocsit foglalt magában. 49 A Szolnokon lévő katonatisztek egy csoportjának egy 23-i kisebb „affér" után (elzárták a közúti hídon áthaladó szovjet menetoszlop útját) sikerült a helyzetet tisztázni. Ez is azért történt, mivel a híd nem volt alkalmas a nehézharckocsik tömeges átvonulásakor kialakuló nagy terhelés elviselésére. A figyelmeztetés és a helyzet felmérése után úgy döntöttek, hogy a térségbe vezényelik a KKK állományába tartozó 54. szovjet pontonos ezredet, és pontonhidat építenek. Ez október 25-re el is készült a közúti Tisza-híd közelében (az ún. potyastrand „magasságában"). 50 Október 28-ra virradó éjjel a 38. szovjet hadsereg parancsnoka riadót rendelt el a 27. gépesített hadosztály részére. Azt szabta faladatul, hogy Beregszász—Debrecen—Szolnok útvonalon 28-ra jussanak el Szolnoktól nyugatra, a részükre kijelölt várakozási körletbe. A 70. szovjet lövész gárdahadosztály is menet végrehajtására kapott utasítást. Neki közel 500 kilométeres út megtétele után Debrecent kellett elérnie. 51 A Szolnok körzetében időző 39. szovjet gépesített gárdahadosztály 27-én 11,30-kor új parancsot kapott. Szolnokról Kecskemét—Dunaföldvár érintésével ki kellett jutnia Tamási térségébe. A 27. gépesített gárdahadosztály érkezése — parancs szerint — másnapra volt a Malasenko ezredes, a Különleges Hadtest hadműveleti főnöke Szeröv vezérőrnagy, az Allambiz tonsági Bizottság (KGB) főnöke megyeszékhely körzetébe várható, tehát az egyik szovjet alakulatot követte a másik. 52 Még ezen a napon a KKK alárendeltségébe tartozó 8. szovjet gépesített hadsereg parancsnoka (A. H. Babadzsanján vezérezredes) rendelt el hadosztályainak (32. és 11. gépesített hadosztály, a 60. tüzérhadosztály két ezrede és a hadsereg közvetlen alárendeltségében lévő egységek) harckészültséget, és menetre való készenlétet. 53 Riadóztatták a 31. légideszant és ejtőernyős gárdahadosztály 114. és 381. ejtőernyősdeszant ezredeit is. Feladatuk az volt, hogy Lvov és Hmelnyickij repteréről légi szállítással jussanak el Veszprém repülőtérre. Másnap (29-én) egy szovjet önálló út- és vasútépítő zászlóaljat indítottak útnak Szolnokra, a vasútállomás és a „nehéz vasúti híd" őrzésére, működtetésére. Ezt később a helyiek (főleg a vasutasok) ellenszenvétől tartva (értesülve) „visszavonták" Nyíregyházára. 54 A szovjet intervenció történetének lényeges mozzanata volt a magyar állami és pártvezetők, valamint a szovjet tisztek családtagjainak Magyarországról történő kimenekítése. A hadműveletben fontos feladatot kaptak a szovjet légideszant csapatok, szállításukat zömmel szintén légi úton, kisebb részben vasúton tervezték meg. A növekvő szovjet csapatkontingensek működésének anyagi-technikai ellátása is egyre komolyabb feladatok elé állította a katonai vezetést. Mindezek együttes hatásaként október közepétől (26-tól) a szovjet katonai légihíd működött Székesfehérvár—Tököl—Szolnok—Debrecen—Munkács—Lvov—Vilnius—Kaunas és Hmelnyickij repülőterek között. Ebben a Debrecenben települt 177. bombázó-hadosztály és a Kárpáti Katonai Körzet repülőerői- és eszközei vettek részt, LI—2-es, IL—12-es és IL—14-es gépekkel, valamint MI—4-es helikopterekkel. Október 28-án, az éjszaka leple alatt, szovjet katonai, majd kormánygép szállította Budapestről Moszkvába Rákosi Mátyást, Gerő Ernőt és Hegedűs Andrást. A volt pártvezetők kimenekítésére irányuló akció során került még a tököli repülőtérre Vég Béla (MDP KV titkár) és családja, Egri Gyula (MDP KV titkár), Hidas István (MDP PB tagja, minisztertanács elnökének helyettese) családjával, Bérei Andor (a Tervhivatal elnöke) és felesége Andics Erzsébet (MDP KV tagja), Apró Antal (MDP Politikai Bizottság tagja) családjával; Nógrádi Sándor (MDP 47 48 49 Cseh G., 2001. 7., Györkéi J.—Horváth M. i. m. 223—225. A Magyar Néphadsereg állománya ekkor 150 ezer katona, 700 harckocsi, 5000 ágyú, ós közel 400 repülőgép. Györkéi J.—Horváth M. i. m . 25., 28., 227., 234. Györkéi J.—Horváth M. i. m. 25. 39 127. 232., Horváth M. i. m. 50 Györkéi J.—Horváth M. i. m. 132. 51 Uo. 134. 52 Uo. 134—136. 53 Uo. 139., 146. 54 Györkéi J.—Horváth M. i i. m. 139., 146, 190
