H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ

helyreállítása érdekében" be kell avatkoznia, együttműködésben az ország nemzeti haderejével. Ezt a tervezetet P. Ny. Lascsenko altábornagy, a Klgs hdt parancsnoka 1956. július 20-án hagyta jóvá. A fedőneve „Volna" (Hullám), a végrehajtás megkezdésének jelszava pedig „Kompasz" (Iránytű) volt. Ennek alapján a seregtest alárendelt alakulatai kidolgozták a reájuk vonatkozó sajátos, az alaprendeltetéshez igazított konkrét tennivalókat, és a végrehajtás rendjét. Hasonlóan jártak el a szovjet légierő hazánkban állomásozó alakulatainak törzsei is. Erre lehetett következtetni az OLLEP szovjet főtanácsadója, Zabalujev vezérőrnagy egy, október közepén elhangzott előadásából, ahol több téma mellett hangsúlyozta az „adott esetben" megvalósítandó, magyar—szovjet katonai repülési együttműködés fontosságát, ezen belül pedig a tököli szovjet harcálláspont irányító, koordináló szerepét. A „Hullám" feladatra a szovjet csapatok felkészítése az idő rövidsége miatt nem történt meg, de az elgondolás kész volt.

41 A konkrét események kapcsán az október 23-i szovjet beavatkozás okait, körülményeit is szükséges tisztázni. Az akkori párt- és állami vezetők többsége, köztük főleg Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) első embere nem bízott túlságosan a Magyar Néphadsereg határozott fellépésében. Nyilvánvalóan ez motiválta, hogy a szovjet vezetőkhöz fordulva kérje: a hazánkban lévő Klgs. hdt. erőivel kapcsolódjon be a 23-i tömegtüntetés leverésébe. Mivel a szovjet vezetők „ragaszkodtak" ahhoz, hogy ez a katonai akció a magyar kormány határozott kérésére történjen, „gyorsan készítettek" egyet, amit Hegedűs András magyar kormányfő csak egy későbbi időpontban, október 27-én írt alá.

42 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága (SZKP. KB.) elnöksége október 23-án (magyar idő szerint) 21 órakor ülésezett. A „magyar üggyel" kapcsolatos döntés meghozatalához szükséges információkat egyrészt Gerő Ernő, másrészt a szovjet hadsereg vezérkara, harmadsorban az Állambiztonsági Bizottság (KGB), végezetül a Szovjetunió budapesti nagykövetsége (Andropov nagykövet) szolgáltatta. V. D. Szokolovszkij, a Szovjet Hadsereg vezérkari főnöke a Zsukov marsalltól kapott utasítás alapján október 23-án 20 órakor (egy órával a politikai döntés meghozatala előtt!) a Klgs hdt részére elrendelte a harckészültséget. Lascsenko tábornok azt kapta feladatul, hogy „segítsen a rend helyreállításában Budapesten".

43 A harci bevetésre vonatkozó parancs vételét követően, a menetkészség elérése után a Klgs hdt kijelölt vezetési csoportja és a meghatározott alakulatok megindultak Budapest irányába. A hdt vezetésnek szűk törzse éjfélkor érkezett a fővárosba, a Honvédelmi Minisztérium épületébe, és a Malasenko ezredes vezette operatív csoport közvetlen irányításával megkezdték feladataik végrehajtását. A 17. szovjet gépesített gárdahadosztály (parancsnok A. V. Krivosejev vezérőrnagy) Lenti és Szentgotthárd térségében (mintegy 125 km határszakaszon) az osztrák—magyar határ biztosítását kapta feladatul, a 33. gépesített gárdahadosztály pedig megkezdte a menet végrehajtást Budapest irányába. 24-én a magyar fővárosba érkezett a helyzet folyamatos értékelése és a szovjet pártvezetés tájékoztatása céljából A. A. Mikojan (SzKP Elnöksége tagja, miniszterelnök-helyettes), M. Sz. Szuszlov (SzKP Elnöksége tagja), az állambiztonsági-műveletek irányítására pedig I. A. Szeröv vezérőrnagy, a KGB elnöke. A hadműveletek előkészítését és a végrehajtásának ellenőrzését Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban a Szovjet Fegyveres Erők Vezérkara részéről M. Sz. Malinyin hadseregtábornok, a vezérkari főnök első helyettese, és M. I. Pavolij vezérőrnagy végezte. E napon tisztázták a szovjet és a magyar alakulatok együttműködésével kapcsolatos feladatokat is. A Különleges Hadtest egyes alakulatai és települési helyeik (1956. okt. 23.)

45 Hdtpk-ság Szfvár 3E ^ ^

, KGB kijelölt erői 17. gépesített gárdahadosztály Szombathely 33. gépesített gárdahadosztály Kecskemét 56. gé. e. Szombathely 57. gé. e. Gyffr 58. gé. e. Körmend 39. harckocsi- ezred 27. nehéz hk-rohlöv. e. 4. gé. e. Székesfehérvár. 5. gé. e. Kecskemét 7. gé. e. Szolnok 37. hk. e. Sárbogárd 87. Neh.hk-roh.lov

. e Cegléd 195. vre. ho Pápa 177. bore-ho Debrecen 20. pontonoshidászezred Komárom Rövidítések: hdt=hadtest; pk= parancsnok (ság); KGB= Állambiztonsági Bizottság; vre= vadászrepülő; ho=hadosztály; gé= gépesített; c= ezred hk= harckocsi; Neh.hk.= nehéz-harckocsi; roh.löv= rohamlöveg; bore-ho= bombázórepülő-hadosztály; A szovjet szárazföldi erőkkel közel egy időben riadókészültségbe helyezték a Klgs hdt, és a Kárpáti Katonai Körzet (KKK) parancsnoka, P.I. Batov hadseregtábornok alárendeltségében lévő 2—2 vadászrepülő és bombázó hadosztályt is. Ezek az alakulatok október 23-án 21-órától 159 vadász, illetve 122 bombázó- és szállítórepülőgéppel, és helikopterrel álltak készen bevetésre.

46 A Szolnokon állomásozó 7. szovjet gépesített ezred 23-án 21—22 óra körül kezdte meg a menet végrehatását, és a több mint 100 kilométeres út megtétele után 24-én 4-kor érkezett Budapest határába. Itt a Klgs hdt részéről Sz. Je. Kuzmin ezredes tüzérfőnök és A. A. Rukacev ezredes, az operatív hadműveleti osztály helyettes-vezetője fogadta őket, és határozta meg részükre a harcfeladatot.

47 41 Horváth M. 2002. 42 Györkéi J.— orváth M. im. 17—20., Hegedűs B. A.—Kende P— Litván Gy. im. 120—126. 43 Györkéi J.—Horváth M. i. m. 14—16., Horváth M. i. m. 44 Györkéi J.—Horváth M. i. m. 232—234; 229—230., Horváth M. i. m. 45 Fekete I., 2001. (A forradalom és ...) 119. 46 Györkéi J.—Horváth M. i. m. 7., Horváth M. i. m. 189