H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
másik csoportja dr. Sebők András főorvos vezetésével a szolnoki rádió stúdiójához vonult. Ide azonban bemenni nem tudtak, ezért lassan mindenki elindult hazafelé. 10 Október 27-én a testület egyrészt az előző napon a rádióban elhangzott Kádár beszéd, valamint a szolnoki munkástanács személyi összetétele következtében felvette a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-Paraszt- és Katonatanács nevet, bár a köztudatban csak a Szolnok Megyei Munkástanács megnevezés maradt meg. 11 Ettől a naptól a politikai küzdelem az „utcáról a Munkástanácsba tevődött át". A forradalom helyi eseményeinek meghatározó tényezője továbbra is az Egyetem, az egyetemi hallgatóság, illetve vezetőjük, Kocsár József tanársegéd volt. Fő követeléseik között mindvégig ott szerepelt a fegyveres harc és a szovjet csapatok kivonása. Mindkét téma a megyeszékhely stratégiai helyzetéből adódóan különleges kihívások elé állította a helyi katonai vezetőket, alakulatokat. 1/2. A forradalmi események hatása a katonákra, az alakulatok tevékenységére 1956-ban a megye területén Jászberényben, Karcagon, Kunmadarason, Mezőtúron és Szolnokon állomásoztak katonai alakulatok. Szolnokon települt a Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola (Kablay Lajos alezredes), a Légvédelmi tüzér Tiszthelyettes-képző Iskola (Kanász Béla alezredes), a 27. légvédelmi tüzérezred. (Szathmári József százados), a 86. aknavetős ezred és a Mester (Besenyszögi) úton a 19. műszaki zászlóalj (Nagy Ignác százados). Szovjet alakulatok Jászberényben és Szolnokon (itt két laktanyában is) állomásoztak. 12 Október 22-én este az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) helyi szerveit riadóztatták (összetartást rendeltek el számukra). Szolnok megyében 85 fő tartozott az állományukba. Ennek mintegy fele a megyeszékhelyen teljesített szolgálatot, míg a többi a megye rendőrkapitánysággal rendelkező településein állomásozott. A szolnokiak a Megyei Rendőr Főkapitányság épületében, a II. emeleten voltak elhelyezve, és a főkapitányság egyik főosztályaként működtek. 13 Szolnokon, akárcsak a Magyar Néphadsereg legtöbb alakulatánál, már október elejétől erősen érzékelhető volt a bizonytalanság. A katonákon a nyugtalanság számos jele volt tapasztalható, ami mind általánosabbá vált. Szinte mindenki úgy tájékozódott, ahogy tudott, mivel hivatalos forrásból nagyon kevés érdemi információ érkezett. Jellemző, hogy 23-án délután Kiss Ernő százados és Debreceni Mihály főhadnagy egy Jakovlev Jak—18 „Fürj" típusú repülőgéppel Sármellékről Kunmadarasra csak azért repült át, hogy ott a Kilián Iskola vadászkiképző ezrede parancsnokától, Hagymási Jenő századostól tájékozódjanak a kialakult helyzetről. Természetesen repülés közben 10 Cseh G:, 2003. 11—12. 11 Fekete I., 2003. 234.-235., Cseh G., 2003. 11—12. 12 Cseh G. 2001.35. 13 Uo. 33. 14 Simon L., i. m. a fedélzeti rádiót hallgatva folyamatosan gyűjtötték az információkat a fővárosban történtekről. Október 23-án 20 órakor a Honvédelmi Minisztérium (HM) ügyletes tábornoka a Magyar Néphadsereg részére riadót rendelt el. Ezt követően az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság (OLLEP) vezetője, Madarász Ferenc vezérőrnagy utasítására 24-én 04.00-kor Nádor ezredes, a légierő parancsnoka harci riadót rendelt el a repülőcsapatok, közte a Kilián Iskola részére. A következő feladatokat kellett végrehajtani: — a személyi állomány berendelése, együtt tartása (egészen november 3-ig), fegyverek és a lőszer kiosztása, — a katonai objektumok védelmének a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel történő megszervezése, megerősítése; — a vezérkar (vk) hadműveleti (hdm-i) csoportfőnökének a karhatalmi feladatokkal kapcsolatosan az október 22-i értekezleten meghatározottak szerinti (szovjet alakulatokkal való együttműködés, a repülésekben a tököli szovjet főparancsnokság koordináló szerepének erősítése) végrehajtása. (Megjegyzendő, hogy az idő rövidsége miatt a parancsnokok többsége nem tudta ennek az intézkedésnek a végrehajtását megszervezni és a szükséges tennivalókat kiadni.) 15 A repülőcsapatoknál — így a Kilián Iskolán — a harci riadó még plusz feladatként azt is jelentette, hogy a kunmadarasi vadászkiképző ezredénél egy vadászrepülő századot másodfokú 16 (egy géppárt elsőfokú), a többi alárendeltnél pedig meghatározott géplétszámot harmadfokú készültségbe kellett helyezni (két nap múlva a fokozatok egyes előírásain lazítottak). Minden repülést jelenteni kellett az OLLEP-en keresztül a tököli szovjet harcálláspontnak, és egyetlen magyar repülőgép sem szállhatott fel előzetes egyeztetés nélkül. Kablay Lajos alezredes iskolaparancsnok a felsorakozott állomány előtt ismertette a honvédelmi minisztériumból érkezett információkat, a fővárosban történt eseményeket, majd ezt követően megszervezték a laktanya és a repülőtér földi védelmét. 17 E napon (24-én) a Honvédelmi Minisztériumban megállapodtak a magyar és a szovjet csapatok közös alkalmazásáról. Döntöttek továbbá arról is, hogy az Apró Antal elnökletével működő Katonai Bizottság „egyenesben", a közvetlen parancsnokok „feje fölött átnyúlva" is utasíthatja az egyes csapatnemeket, helyőrségparancsnokokat (például Madarász vezérőrnagy, illetve törzsfőnöke Galgóczi ezredes útján a légierőparancsok kihagyásával). A repülőknél ennek következtében több bevetésre is sor került. Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a kecskeméti lövészhadtest parancsnoka több alkalommal adott utasítást a Kecskeméten települő 66. vadászrepülő hadosztály gépei „emelésére". Ezek közül október 27-én a Takács Géza 15 HL Kilián Iskola parancsnok jelentése. 00529., Simon L. i. m. 16 Minden egyes készültségi fokozatnak megvolt az alegységre és az egyes gépekre pontosan előírt tartalma. A legenyhébb fokozat a harmad, a legszigorúbb pedig az első fok volt. 17 Iván D. i. m. 169., Szepesi J., i. m. 183
