H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

TOLNAY GÁBOR: EGY NAGYKÖZSÉG GAZDÁLKODÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

11./ Az építkezéshez szükséges tégla ára, amely mennyiségből 1500 darab a jéggyárhoz és 2200 darab az új artézi kút felépítmény kiképzéséhez került felhasználásra, 688 pengőbe került. 12./ Gellért Ignác és társa cégtől beszerzett és a 103/1930. kgy. számú határozattal jóváhagyott jéggyártó gép, a vízvezetékhez szükséges csövekkel együtt 19.418 pengő 50 fillér volt. 13./ 28/1930. kgy. számú határozat alapján megépített jéggyárral kapcsolatban felmerült további beépített alkatrészek és eljárási díjak költsége: a./ Takarék átutalás és csekk-díj Gellért Ignác és társa cég részére (105 tétel) 4 pengő 36 fillér, b./ Vállalkozási szerződés értelmében Gellért Ignác és társa cégtől megrendelt anyagok szállítási költségei a községet terhelik, ennek összege 282 pengő 17 fillér. c./ A jéggyártó gép működtetéséhez szükséges ideiglenes motor-hajtómű készítése 5 pengő. á.l A Nagykunsági Villamossági Szövetkezettől beszerzett motorok és azok szerelési költségei, az épület világítási berendezésével együtt 944 pengő 36 fillér. e./ Szíjhajtó beszerzési összege 47 pengő 40 fillér. fi/ A jéggyártó gép hűtővíz szolgáltatására beszerzett speciális „Siki" szivattyú és a községi lakosság magán vízszükségleteinek biztosítására beszerzett „Baló szivattyú" beszerzése szereléssel együtt a szerződés szerint 2.364 pengő 80 fillér. A fenti részletezés alapján a község eddig kifizetett összesen 246.970 pengő 70 fillért. Ellenőrző számítás Az egyes számú kimutatás alapján: A fenti kimutatásban részletezett adatok alapján megállapítható, hogy a „Tőkerészi" ártézikút fúrásának összes költsége 71.576 pengő 56 fillér. A járda és csatornázási építkezéssel kapcsolatos összes kiadás a fenti kimutatás alapján 140.938 pengő 28 fillér. A jéggyár létesítésével kapcsolatos munkálatok és az anyagszükséglet összes költsége 34.455 pengő 86 fillér. Az építkezés összköltsége, amely a fenti összegezéssel egyező: 246.970 pengő 70 fillér. A kettes számú kimutatás alapján Az I. számú kimutatás alapján a Tőkerészi ártézikút építési költségeire kifizettek 58.077 pengő 46 fillért, ugyanakkor a fenti munkálatok végrehajtására kifizettek, a régi beruházás terhére a már bejelentett 13.499 pengő 10 fillért, így kifizetést nyert összesen a Tőkerészi kút megépítési összköltsége 71.576 pengő 56 fillér. A II. számú kimutatás szerint a járda és csatornázási munkálatokra kifizettek 112.637 pengő 78 fillért. Amennyiben az ellenőrző számítás szerint a járda és csatornázási munkálatok összköltsége 140.928 pengő 28 fillér, ebből az összegből csupán 112.638 pengő 73 fillért fizettek ki, így ezen a beruházásnál fennmaradt tartozás 28.300 pengő 50 fillér. A hármas számú kimutatás alapján A jéggyár felállításával és berendezésével kapcsolatos munkákra kifizettek 34.455 pengő 86 fillért. Ezekre a részmunkálatokra összesen kifizettek 218.670 pengő 20 fillért. Ehhez hozzáadva a II. kimutatás 2. bekezdése alatt részletezett összeget és még ki nem fizetett 28.300 pengő 50 fillért. Ebből az összegből 28.817 pengő 25 fillér Lipták János vállalkozót illeti, és 483 pengő 25 fillér az ellenőrzést végző mérnök díja. Ez összesen 28.300 pengő 50 fillér. A végeredmény tehát megegyezik az ezekkel a munkálatokkal kapcsolatos összes kiadás összegével, azaz 246.970 pengő 70 fillérrel. A főjegyző a fennmaradt 28.300 pengő 50 fillér tartozással kapcsolatban a következőkről tájékoztatta a képviselő-testületi közgyűlést: A kormányhatóság által az építkezésekkel kapcsolatban egy 400.000 pengő kölcsön felvételét hagyta jóvá. Ez az összeg 260.000 pengő hosszúlejáratú külföldi és 140.000 pengő rövid lejáratú belföldi kölcsönből tevődött össze. Ehhez a 400.000 pengős kölcsönhöz mérten vették tervbe a kivitelezési és az építkezési munkákat. így mintegy 280.000 pengő vállalási összegben adták ki a járda és csatornaépítési munkákat Lipták János vállalkozónak. Az építkezés 1928. évben késő ősszel vette kezdetét, és téli szünet után 1929 tavaszán folytatódott. Ekkor a vállalkozó a vállalatához mérten megfelelő mennyiségű anyagot szállított le, mert mind a községi elöljáróság, mind a vállalkozó bízott a vállalt munka akadálytalan végrehajtásában. Amikor a község által igénybevett hosszúlejáratú kölcsön összege elfogyott, és az elöljáróság a képviselőtestülettel együtt mindent megtett a már kormányhatóságilag engedélyezett rövid lejáratú kölcsön felvételére, az egész ország gazdasági viszonyai olyan rossz helyzetbe kerültek, hogy annak felvétele lehetetlenné vált. Az elöljáróság haladéktalanul tudomására hozta ezt Lipták János vállalkozónak és kérte, hogy a munkát szüntesse be. Lipták János vállalkozó tiltakozott a munka leállítása ellen, hivatkozott arra, hogy eddig csak az elvállalt építkezés 50%-át végezte el, és leállás esetén őt nagy anyagi veszteség érné. Az elöljáróságnak hosszú rábeszélés után sikerült olyan egyezséget kötni a vállalkozóval, hogy bár ő tudomásul veszi a munkálatok befejezését, csupán azt kéri, hogy a már eddig leszállított anyagokat beépíthesse. Az építő bizottság az elöljárósággal egyetértve a vállalkozó ezen jogos kérésének helyt adott, és dacára annak, hogy pénz már nem állott rendelkezésre Lipták János vállalkozóval kötött, és a már képviselő-testület által 68/1930. kgy. számú határozata alapján jóváhagyott azon megállapodást, mely szerint ezt az összeget a vállalkozó hitelmüvelet formájában bocsátja a község rendelkezésére. A főjegyző előadta, hogy a felsőbb hatóság által jóváhagyott járda szabályrendelet értelmében az építési költségek 50%-át a lakosság tartozik viselni, és ennek alapján ezen célra beépített összegből mintegy 50.000 pengő fog visszatérülni a község javára. Hogy ez az összeg pontosan mennyit tesz ki, azt még nem lehet megállapítani. Amenynyiben a munkálatok külső mérést igényelnek, ez csupán a tavasz folyamán lesz végrehajtható. Amikor ezt majd befejezik, akkor a főjegyző a pontos járdakivetést jóváhagyás166