H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA

lettek nyugdíjazhatok. Ezek az előírások a gyűjteményi munka szakszerűségét biztosították. Kialakult a tudományos tisztviselői kar az intézmények harmonikus együttműködésén alapulva. Klebesberg Kunó a gyűjteményegyetem kötelességévé tette, hogy a kutatók tájékoztatására készüljön el az összes jelentős magyar könyvtár közös központi katalógusa. Az Országos Közforgalmi és Bibliográfiai Központ felállította a Központi Címjegyzéket (KC), melyet napjaink könyvtárosai Központi Katalógus (KK) néven ismernek. Az intézmények vezetőinek minden évben egy űrlapon kellett beszámolniuk arról, hogy milyen tudományos munkát végeztek. Összegezve megállapítható, hogy ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy megmaradjon egy értékes intézményhálózat. Az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem megteremtette a szakszerűséget a könyvtári, levéltári, múzeumi területen, s új tudományos generációt indított útnak, ezzel növelte a tudományos munka megbecsülését." Klebelsberg Kunó a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kultuszminisztereként művelődéspolitikai nyilatkozataiban, cikkeiben is számos alkalommal megfogalmazta véleményét a könyvek és a könyvtárak szerepével kapcsolatban. „A jó magyar könyvnek be kell jutni minden igaz magyar házba. Ez nem csak művelődésünknek, hanem nemzeti fennmaradásunknak is lét vagy nemlét kérdése... " — vallotta a Magyar Történelmi Társulat 1921. évi közgyűlésének megnyitóján.

12 Szavaival ki is jelölte feladatként a magyar könyvtárügy rendezését. Egy 1918-as, Budapest székesfőváros Népjóléti Központja Népművelési Szakosztályának alakuló ülésén tartott elnöki megnyitójában (mely megjelent a Budapesti Szemle 1918. májusi füzetében) kifejtette, hogy a népiskola felső tagozatában meg kell alapozni a könyv és az olvasás szeretetét, az iskola utáni önképzés, művelődés iránti meggyőződést. Ki kell fejleszteni a tanulókban a könyvtárak alapításának, használatának és a könyvek vásárlásának igényét, a színházi előadásokon, hangversenyeken, ismeretterjesztő előadásokon való részvétellel együtt. Szerinte ezeket az értékeket életszükségletté kell fejleszteni a népiskola előkészítő munkájában.

13 A könyvet a népkönyvtárak tehetik hozzáférhetővé az olvasók számára. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége által alapított népkönyvtári szervezet az első világháború alatt teljesen felbomlott. Kezelőik egy része katonai szolgálatra vonult be, az állomány gyakran eltűnt vagy megrongálódott. A gyűjtemények jelentős része a trianoni döntés következtében az ország határain kívülre került. Ezekkel a problémákkal kellett a kultuszminiszternek szembenéznie, amikor elhatározta a népkönyvtárak újjászervezését. A népkönyvtárak ügyeinek intézését a Vallás és Közoktatási Minisztérium VIIL/a Ügyosztálya vette át 1922-ben, Mészáros Károly miniszteri tanácsos vezetésével. Klebelsberg Kunó az intézményi háttér megteremtéséhez rendelet útján (123 500/1922. VKM. sz.) 11 TŐKÉCZKY László 1985. 99—105. 12 KLEBELSBERG Kunó 1927. 329. 13 KLEBELSBERG Kunó 1927. 337. 14 KLEBELSBERG Kunó 1927. 338. létrehozta az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottságát, mely véleményező, tanácsadó testületként működött. Törvényhatóságonként ezen kívül Iskolánkívüli Népművelési Bizottságokat szerveztek, melyek munkájukról rendszeresen beszámoltak a miniszternek. Igyekezett a miniszter minden eszközt bevonni a könyvek népszerűsítésébe. Az igények felkeltése érdekében fontos szerepet szánt a megfelelő plakátoknak. Áttekinthető, ízléses plakátokat javasolt elhelyezni a gyárak, műhelyek, raktárak, irodák olyan helyein, ahol a leendő érdeklődők minél nagyobb számban megfordulnak. A szabadoktatási egyesületek, népkönyvtárak címét, a kölcsönzési időt, a színházi előadások idejét, a jegyek árát, a múzeumok nyitvatartási idejét tartalmazó tájékoztatókat „kis kultúrplakátoknak" nevezi beszédében.

14 Véleménye szerint a népkönyvtárat is közelebb kell hozni a néphez, „ki kell vinni a külvárosokba, a munkásnegyedekbe", mert ha munka után az ember „...közelben talál művelődésre vonzó alkalmat, fáradtan is szívesen betér". „Az élőszóval való tanítás mellett a népművelés legfőbb eszköze a könyv " — folytatta gondolatait 1918-as megnyitóbeszédében.'

5 Klebelsberg Kunó szerint a könyvkiadásnak is segítenie kell a művelődési törekvéseket. Olcsó könyvek megjelentetésére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy támogatni kell kifejezetten a nép számára írt ismeretterjesztő művek megjelentetését. Ezeknek a műveknek alkalmazkodniuk kell a fővárosi, a kisvárosi, valamint a falu lakóinak eltérő életmódjához. Stílusát tekintve a „rövid, világos, szóvirágtól mentes, de azért helyenként meleg és lendületes előadás az, ami a legműveltebb és legegyszerűbb ember ízlését egyaránt kielégíti" — vallotta 1918-as előadásában. „...A valóban hasznos könyvet leginkább könnyen hozzáférhető népkönyvtárak szervezése útján lehet a tömegek kezébe eljuttatni." Gondolatait továbbfűzve megállapította, hogy: „Népiskoláink a könyv iránti szeretet és házi könyvtár alapításának vágyát a tömegekben majd rendszeresen felkeltik, még nagyobb lesz a népies könyv kelendősége. " „A jó könyv elnyomja az irodalmi gazt" — állapította meg végül ebben az előadásában.

17 1929. május 13-án Klebelsberg Kunó nyitotta meg az első magyar könyvnapot, melyet Supka Géza kezdeményezett. Beszédében ekkor is arról szólt, hogy a „...magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról... "

18 1926-ban a Nemzeti Újság július 4-én megjelent írásában a népiskolai tantermek megépítését szorgalmazva tett újabb említést a népkönyvtárakról. Az „Alföld nagy kulturális nyomorát" az iskolák számának emelésével enyhítheti az ország, ahova „a tanító a tanyára magával viszi a tanyai népkönyvtárat, a vetítőgépet... ", ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a tanyákon művelődési központok alakuljanak ki.

19 15 KLEBELSBERG Kunó 1927. 338. 16 KLEBELSBERG Kunó 1927. 340. 17 KLEBELSBERG Kunó 1927. 341. 18 KISS Tamás, T.: 1998. 136. 158