H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

TÖRŐCSIK ISTVÁN: A JÁSZAPÁTI TEMPLOM KERÍTÉSFALA

TÖRŐCSIK ISTVÁN A JÁSZAPÁTI TEMPLOM KERITESFAIA Mindazok emlékének, akik az apáti templomkertben nyugszanak. Jászapáti a Jászság keleti részén fekvő csaknem tízezres lélekszámú kisváros. Első említése 1391-ből származik, ekkor már Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma is áll, amelyet a 18. század közepén, majd a 19. század első felében kibővítettek, így nyerte el kéttornyú, kereszthajós formáját. A település lakóinak túlnyomó többsége ma is katolikus vallású. Gyerekkoromban — közel egy évtizedig ministráns lévén — gyakori vendége voltam a jászapáti templomnak. Számomra természetes volt szabálytalan kövekből rakott, lőréses körítő fala, hiszen a házak túlnyomó többségének is van kerítése, így a templomnak is kell, hogy legyen — okoskodtam. Büszke voltam a hatalmas építményre, melynek tornyai már a második világháború ellenséges és baráti gépeit is útbaigazították. A barokk kapuit és a lourdesi1. kép A jászapáti templom és kerítésének alaprajza barlangot leszámítva dísztelen övezőfal azonban soha nem tűnt túlságosan érdekesnek. 2004 nyaráig nem ötlöttek szemembe vésett betűi, feliratai. Ekkor sikerült elolvasnom Vándorfy János jászapáti káplán 1895-ben írt könyvét. Bevallom: egyik ámulatból a másikba estem, hiszen olyan dolgokat tudtam meg szülővárosom egyháztörténetéről, templomáról és szakrális tárgyairól, melyekről korábban sohasem hallottam. Elhatároztam, hogy megkeresem és azonosítom mindazon építészeti, tárgyi vagy írásos emlékeket, amelyekről ő ír. A templomkerítés nagyobb köveibe vésett rövid, latin neveket és rövidítéseket tartalmazó sírfeliratokról más írások olvasása során már korábban értesültem, hiszen Győri Gyula például a nemes Kiss Ferenc emlékét őrző felirat magyar fordítását közölte, Rusvay Lajos posztumusz monográfiája pedig Vándorfy adatait tartalmazza újból.

2 Valamiért azonban ezek az utalások és hivatkozások nem ragadták meg a figyelmemet, csupán az eredeti (első kiadásban meglévő) könyv vonatkozó sorai. Szeptember első napjaiban elkezdtem a Vándorfy által először hivatkozott sírfeliratok azonosítását és dokumentálását. Közben természetesen a teljes kerítésfalat alaposan át kellett nézni, és minden fontosabb részletet lefotózni. A munka során sok más — kívül-belül látott — dologra is figyelmes lettem, míg végül jegyzeteimből kikerekedett eme tanulmány. Szeretném előrebocsátani; számos kérdést illetően (előzmények, párhuzamok stb.) csupán a problémafelvetésig jutottam el, a megfogalmazott kérdéseket majd egy későbbi (de reményeim szerint a közeljövőben lezajló) kutatásnak kell megválaszolni. Ugyanígy elmaradt idáig a teljes felmérés és dokumentálás munkája, melyre hamarosan szintén szeretnék időt szakítani. Építéstörténet „Ha idegen ember jön Apáthira s a város jóformán egyetlen nevezetességét, a templomot megtekinteni akarja: csodálkozással nézi az ódon külsejű erős kőkerítést, mely még most is — elég szokatlanul — a templomot köríti. A 1 GYŐRI 2001. 55. 2 RUSVAY 2003. 250. 133