H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

BAGI GÁBOR: BESENYSZÖG TÖRTÉNETI VÁZLATA A TÖRÖK HÓDÍTÁSTÓL A XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉIG

báránydézsma jegyzékek szerint 1548-ban 22/?, 1549-ben 27/7, 1556-ban ?/5, 1576-ban 37/?, 1577-ben 34/?, 1578ban?/12,1579-ben 23/12,1580-ban 28/11,1581-ben 27/8, 1582-ben 24/8 személy fizetett tizedet. Némi visszaesés 1578 táján tehát itt is kimutatható. Török birtokosa 1583-ban Divane Ahmed, akire Ahmed kiajától maradt ez a javadalom. Évi jövedelme ekkor 9500 akcse volt, és furcsa módon a határos szolnoki szandzsákban írták össze. Családjaira az alábbi összesítésből következtethetünk: Szentiván családjai 1548 1549 1550 1556 1570 1576/7 Bogáros/ Bulgári* + * * + — Buják* * + — — — Cirják* + * + — — Cscrnák* * * + — — — Csenber* * * + — — — Cső + + * + + + Czakó + + + * + + Csibír* * * * + — — Csitkó* * * + — — Dezső + + + + + + Donkó/ Dombó + + * * + — Fejér + Fekis/ Fekecs — + + * + — Fülöp* * * * + + Jankó/Jan csó + + + * + — Kis + + * + + — Kozmás* * * * + — László* + + + + + + Látó /Laló* * + + — — — Mathő + Madai — — — — + — Megy* + + + — — Radics + — — — — — Nagy + + + + — — Oláh — + — — — Romó + + — + + — Sápi — — — — + — Siklós — — — — + Simonyi — — + — — — 1548 1549 1550 1556 1570 1576/7 Sóvágó + — + — — — Szabó — — — — + — Szeles — + — — — + Szalóki — + + + + + Tóth + + + + + + Turcsi(n)* + + + + + + Valló* — — — + + Vágó + — + + + + Velencei — — — — + — Velics + + — + + + Verbőc — — — + + — Vidó + + + + + + Vince — — + — + — Zoró + + + + + + * vitatott családnév A falu törzslakosságát a Cső, Czakó, Dezső, László, Szalóki, Tóth, Turcsin, Vágó, Velics (?) és Vidó családok alkották. Szentiván a besenyszögi határ legjelentősebb települése volt. 1548-ban a 22 személy dézsmájaként 667 kéve őszi gabonát és 315 kéve árpát, 2 méhkast és 18 dénár méhrajmegváltást, valamint 54 dénárnyi kereszténypénzt vettek számba. A következő évben a 27 tizedfizetőnél 957 kéve őszi gabonát, 138 kéve árpát, 51 bárányt, valamint 54 dénár kereszténypénzt tüntettek fel. Az 1540-es években állítólag még bor után is fizetett dézsmát. 1556-ban 23 fő 759 kéve őszi gabonával és 300 kéve árpával szerepelt, valamint 5 fő 17 báránnyal. N. Kiss István 1549-ben 3 zsellérnél 7, a 10 szegénynél 135 gelima őszi búzát mutatott ki, illetve az utóbbiaknál 18 gelima tavaszit is. Az 5 féltelkes teljes gabonatermése 120 gelima őszi és 28 gelima tavaszi búza lehetett, a legtehetősebbjobbágyé pedig 52 gelima őszi. Az 510 juhból 300 a féltelkesek, illetve a még tehetősebbek birtokában volt. 1576-ban a juhállomány legalább 470 db lehetett, döntően a szegényebbek birtokában, 1583-ban pedig 262 darab. E csökkenés talán a népesség átmeneti fogyásához kapcsolódott. 1583-ban a 3 zsellérnél 20 gelima és 20 boglya őszi, a 10 szegénynél 55 gelima és 110 boglya őszi, 40 gelima tavaszi, a 12 féltelkesnél 265 gelima és 35 boglya őszi, 95 gelima tavaszi gabona terméssel lehetett számolni. A török defterek alapján a gabonatermesztés tűnik ekkoriban a legjelentősebbnek, a juhászat csekélyebb szerepet játszott. 1550 előtt Buják Ambrusnak, Vince Istvánnak, László Istvánnak 50—50, Vidó Egyednek 100 juha volt itt. Egy kerekű szárazmalma lehetővé tette a gabona helyi őrlését, a hordóadó pedig esetleg némi szőlészetre és bortermelésre utalhat. 125