H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
BAGI GÁBOR: BESENYSZÖG TÖRTÉNETI VÁZLATA A TÖRÖK HÓDÍTÁSTÓL A XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉIG
szandzsákdefterek (1550 előtt és 1570) alapján következtethetünk. Fokorúi családok 1548 1549 1550* 1556 1570 1576/7 Baka — — + + — — Barki/Ber ki + + — — + — Benedek — — — + — — Csatári + + — — — — Csukás — — + + — — Czakó + + + + + — Donkó + + + + + + Farkas + + + + + — Fákász/ Fekecz + — + + — Fancsikó + + — — — — Fejes + + — — + — Fok — — + + — — Fondor + — — — — Galiba — — — — + — Hatos + + — — + + Helege — + — — — — Ilijás/ Elyes + + + + — — Kapás — — + + — — Krisztos — — — — + + Nagy + — + + + + Petös + — + + — — Szabó + + + + + — Szári — — + + + — Szeles + + — — — — Szeplős — — + + — — Taga — — — — + — Tandor — — + + + — Tóth — — + + — + Túri — — + + — — új — — + + — — Vas — + — — — — Vágó — + — — Varsányi — — — — + — Csatáriak, Túriak és Tagak Püspökiben is laktak. A falu gazdasági ereje viszonylag jelentős volt. 1548-ban a 14 tizedelő 135 kéve őszi gabonával, 45 kéve árpával, 1 méhkassal s 27 dénár tizedmegváltással, valamint 36 dénárnyi kereszténypénzzel adózott a püspökségnek. A következő évben a 18 összeírt 537 kéve őszi gabonát, 15 kéve árpát, 22 bárányt valamint 30 dénárnyi kereszténypénzt szolgáltatott be dézsmaként, ám — az ismertetett okok miatt — 1556-ban nem említették. 1570-ben egyházi tizede 20 forintért volt bérbe adva. N. Kiss István a tizedjegyzékek alapján nemcsak a teljes mezőgazdasági termelés nagyságára, hanem a jobbágyi társadalom tagolódására is hozott adatokat. 0 1549-ben 3 zsellérnél (jobbágytelekkel nem bíró) 19 gelima (1 gelima = 30 kéve) őszi gabonát, a 9 paupernél (szegény) 134 gelima őszi és 5 gelima tavaszi gabonát, az egyetlen féltelkes jobbágynál pedig 26 gelima őszi termést adott meg. A 220 db-os juhállomány zöme a szegényebb kategóriák között oszlott meg. 1576-ban csak 93 db-os juhállományra következtetett, míg 1583-ban 15 zsellérnél 75 boglya és 1 hold őszi gabonát (s 1 dénár kereszténypénz), 10 méhkast, a 2 paupernél 3 hold szántót és összesen 83 darabos juhállományt adott meg. Ez utóbbi adat az 1578 körüli népességfogyásból eredhetett. A gazdálkodás összetevőire a két hatvani szandzsákdefter alapján is következtethetünk. A jelek szerint a falu életében jelentős volt a búzatermesztés, bár a juhtartás, de a kerti termesztmények is jelentősnek mondhatók. 1550ben Donkó Jánosnak 32, Túri Mátyásnak 40 juha volt. Malmáról nem emlékeztek meg, tiszai halászatának jövedelme alighanem kincstári birtokban volt. 1573/74-ben a török haltizedét 250 akcséban (1 akcse 50, majd 75/80 dénár) adta meg. Az 1570-ben említett hordóadó talán némi bortermelést is szőlészetet is feltételez, noha ehhez a természeti feltételek nem voltak jók. A település agrártermelése a defterek alapján 1550" 1570 A Fekete Lajos által 1550-esnek vélt hatvani szandzsákdefter keletkezését újabban több évvel korábbra, leginkább 1546 tájára teszik A jelek szerint a törzslakosságot a Czakó, Donkó, Farkapuk száma 10 = 500 akcse 18 = 900 akcse búzatized 50 kila = 500 akcse 85 kila = 1020 akcse keverttized 75 kila = 390 akcse 48 kila = 288 akcse báránytized 100 akcse 30 db = 450 akcse lencse — 35 akcse borsó- és babtized — 20 akcse káposzta és répatized — 22 akcse hagymatized — 18 akcse méhkastized 40 akcse 272 akcse len- és kendertized — 56 akcse tűzifa- és szénaadó 100 akcse 450 akcse menyasszonyadó — 64 akcse csősztartási adó — 38 akcse hordóadó — 45 akcse sertésadó 15 akcse 250 akcse birtoklási adó — 15 akcse bírságpénzek fele — 57 akcse nijabet 40 akcse — haltized kincstári jöv. 300 akcse — Összesen: 1935 akcse 4000 akcse 6 1 kila 38^0 kg 123
