Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Additional Data to the History of Shipping in the Mid-Tisza Region
Egy 1996-ban, a tiszai hajózás jövőjéről tartott konferencia rezüméjéből kitűnik: a tiszai hajózás szempontjából a létesítendő szolnoki kikötőnek kiemelt jelentősége lehet, és a vasúti szállításnak a folyami szállítással történő összekapcsolása (az ún. RO-RO) nagymértékben megnövelheti a szolnoki térségbe irányuló szállítások volumenét. Reményeink szerint az összes közlekedési alágazati kapcsolattal (vasúti, közúti, vízi és légi) rendelkező város a Középalföldi körzet logisztikai központjaként 35 komoly szerepet játszhat a jövőben a térség áruforgalmának szervezésében és elosztásában. IRODALOM CSIKASZ Sándor (szerk.) 1975. A közlekedés fejlesztése, a vízi utak kihasználása. Szolnok, SZML Helytörténeti Adattár 328. Debrecen története 1693—1849 1981. Debrecen (2. köt.). DEZSÉNYI Miklós—HERNÁDY Ferenc 1967. A magyar hajózás története. Budapest FALK Miksa 1868. Széchenyi István gróf és kora. Pest GESZTELYI NAGY László 1933. A Tisza-hajózás. Kecskemét JANKÓ Béla 1960. A tiszai hajózás rövid története. In: Közlekedési Közlöny 13. KOROMPAI Gábor 2002. A hajózás fejlődése az Alföld vízi útjain a XX. században. In: Studia Geographica 12. Debrecen, 118—137. LAKATOS Károly 1967. Hajósélet a Tiszán. In: Jászkunság 4. 181—186. LAMPL Hugó (szerk.) 1947. A Duna—Tisza csatorna. Budapest, 100—140. Magyarország története. 1790—1848. 2. köt. Bp. 1980. PAPP Melkizedek 1962 Nagyméltóságú Gróf Széchenyi István üdvözlete Szolnokon 1846. évben. Szolnok, 1962. In: SZATHMÁRY István 1991. A Dömös utolsó útja. In: Új Néplap 282. MIHÁLY SZIKSZAI-ZOLTAN TÚRI ADDITIONAL DATA TO THE HISTORY OF SHIPPING IN THE MID-TISZA REGION For centuries, the winding river meant an important link and waterway- it still does to somé extent - both between the two banks and in commerce between north and south. In the Middle Ages, there were multitudes of merchant and military vessels, rowing boats and timber-rafts slewing on the water. In the 19 th century, the advance of the railroad led to the decline of the long-established traditional timber shipping on the Tisza. On 19 July, 1846 Count István Széchenyi anchored at Szolnok on board of the steamboat called "Pannónia". It was the first time that the population of the town had seen a steamer rocking on the river. In the same year, the First Tisza Steamboat Society was founded to secure riverine traffic. However, the steamer called "Debrecen" ordered by the society did not start operating, because in the meantime the society had become bankrupt. The vessél 35 2003 elején kérdőíves vizsgálatot végeztünk a szolnoki nagyvállalatok körében „A logisztikai szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának felmérése szolnoki cégek példáján keresztül" címmel. A közlekedési alágazatok összes forgalom szerinti megoszlásában az országos tendenciához hasonlóan a gyorsabban, háztól házig és kevesebb átrakással szállító közúti közlekedés vezet a vasúttal szemben. Az viszont megdöbbentő, hogy a cégek egyike sem veszi igénybe a Tisza vízi útja által kínált szállítási lehetőséget. Ennek részbeni oka, hogy a folyó Szolnok környéki szakasza az év háromnegyed részében hajózhatatlan gazdaságos merülésű hajókkal, továbbá a nagy tömegű és olcsó szállítást igénylő áruforgalom főleg északkelet-délnyugati irányú az észak-déli futásvonalú Tiszával szemben. Harmadrészt megemlíthető, hogy az 1990-cs évek elején lezajlott gazdasági szerkezetváltás és termeléscsökkenés egyaránt a vízi útra való tömegáruk szállítási igényét csökkentette a legnagyobb mértékben, ami a térségben a műtrágya, cukorrépa, folyami kavics (stb.) úszójárművön történő be- és kifuvarozásának megszűnését eredményezte. 508
