Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Cseh János: Szelevény-Sweiger-tanya

szes profil alapján történt.) Magasság: 10,5 cm. PÁ—SZÁ. 22,5 cm. (Ugyanennyi a legnagyobb kiszélesedés is.) FÁ/TÁ: 8 cm. V: —. (63. kép 183) 66. Paticstöredék. Növényi eredetű anyaggal, pelyvával/törekkel kevert agyagból gyúrt építő matéria. A rög világosabb barnáspirosra égett ki. Egyik oldala falsík lehetett, mivel durván elsimított. Megfigyelhető egy nád-, ill. áglenyomat, valamint olyan szögletes forma, amely bárdolt fára, deszkára/lécre, gerendára vet fényt. M: kb. 8x7,5x5 cm. (64. kép 184) 67. Rostélytöredék. Polyvaszerű anyagot és más törmeléket tartalmazó agyagból van. Alapjában véve kemény állagú galambszürke színűre égett ki, helyenként barnás foltokkal és feketés korom-/füstnyomokkal. Egyik felülete hepehupás, de összességében egyenletesre simított. Másik oldalán markáns lenyomatok maradtak meg. Szögletes, léc-/deszkaszerű negatív mellett látható 4—5 cm átmérőjű gömbfától származó lenyomat is. Úgy tűnik, összefutó szerkezeti elemek maradványairól van szó. A darabot két részből ragasztottam össze. M: 19x16x7 cm. (64. kép 185) 68. Fazekaskemence edény tartó rostélyából való fragmentum. Különböző eredetű törmelékkel kevert? (vagy nyers, megtisztítatlan) agyag, világos szürkésbarna színű. Egyik felületén nem igazán pregnáns lenyomatok. A másik ívelődő/domború, gondosabban elkent — nyilván a rostély felső része volt. M: 9x6x5 cm. (64. kép 186) 69. Rostélydarab. Jellegzetessége, hogy felületén mély ujjnyomok figyelhetők meg. M: 9x7 cm. (Közelebbi adatok nem kerültek fölvételre.) (64. kép 187) 70. Egetőkemence edénytartó platnijának darabja. Anyagában pelyva, löszbaba stb. található. Világos tónusú szürkés(barna). Egyik oldalán mély, lécszerű negatív — a fa kb. 2 cm széles volt. M: 8x6,5x5 cm. (64. kép 188) 71. Rostélytöredék. Törmelékes agyagtapasztás. A kemence használata során a redukciót kísérő szénbeépülés nyomán világosszürke (kvázi galambszürke) színűre égett ki. Egyik oldalán, ami valószínűleg az alsó rész volt, vaskos lenyomatok húzódtak. A másik, tehát eredetileg fölül A tanulmány elején szereplő mottószerü idézetekhez 1.: 1. Strcitberg, Wilhelm: Die Gotischc Bibcl. Erster Teil. Der gotische Text und seine griechischc Vorlagc mit Einlcitung, Lesarten und Quellennachweiscn sowic den kleinern Denkmálern als Anhang. Germanische Bibliothek. Untersuchungen und Texte. III, I. Heidclberg, 1908. 233. 2. Szent Biblia azaz Istennek az Ó és Új Testamentumában foglaltatott egész Szent írás. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Budapest, 1976. 165. 3. Nóvum Testamentum Vulgatae Editionis. Singulorum capitum argumenta disposuit dilucidavitque Franciscus Brehm sacerdos. Editio altéra. Ratisbonac, 1923. 324. 4. The New Testament of Our Lord and Saviour Jesus Christ. Translatcd out of the Originál Greek, and with the Former Translations diligently Compared and Rcvised. Authorized (King James) Version. The Gideons International. East Kilbride, Scócia (é. n.) 136. lévő oldalon erőteljes kéznyomok vehetők ki, a tapasztás jelei. A lelet két darabból van összeillesztve. M: 13x11x7,5 cm. (64. kép 189) A publikáció elkészülte után, 1996 tavaszán, a Damjanich Múzeum régészeti raktárának rendezésénél előkerült, közel kéttucatnyi (21 fragmentum) rostélytöredék reprezentatív darabjai: 65. kép 1—8. Tudnivalók a leletekkel, azok fölvételével, leírásával stb. kapcsolatosan A szelevényi emlékanyagnál a statisztikai számbavétel zömmel még az összetartozó darabok ragasztása előtt történt. Vonatkozik ez a régi és a (föltárásból származó) friss törésre. A cserepek stb. méretadatai kizárólag a tárgyakon lettek fölvéve, mégpedig az edénydarabok esetében úgy, hogy két maximális értéket jegyeztem le. A kalibrációnál legtöbbször egész, ill. fél cm-es adatra kerekítettem felfelé vagy lefelé. A különlegességnek számító szelevényi tálakról szükséges megemlíteni, hogy nem mindig sikeredett az egyazon edényből való fragmentumokat összehozni, mivel igen hasonló agyagkészítményekről van szó. A fedőknél pedig azt, hogy az egyik 1986. évi szórványlelet — egy följegyzésem szerint. A rövidítések az alábbiak: A — átmérő (pl. legnagyobb kiszélesedés); FÁ—TÁ, FÁ/TÁ vagy TÁ/FÁ — fenékátmérő, ill. talpátmérő (ami egy és ugyanaz); H — hosszúság; HÁ — hasátmérő (azaz a legnagyobb kiöblösödés); M — méret; NYÁ — nyakátmérő; SZ — szélesség; SZÁ—PÁ, SZÁ/PÁ vagy PÁ—SZÁ — szájátmérő, ill. peremátmérő; V — vastagság (ti. falvastagság); VÁ — vállátmérő (pl. legnagyobb kiszélesedés). Az M: — és V: — esetében ezeket a méreteket nem vettem fel. Néhány alkalommal a rövidítéseket mellőztem. A földolgozás szakaszosan, több éven keresztül készült. Végleges formáját 1996 első hónapjaiban nyerte. 5. Dömötör László: Római korabeli edények a pécskai Nagysánczban. Archaeológiai Értesítő, XXI. (új folyam — Budapest, 1901) 334—335. * Áment 1967 Áment, Hermann: Zum Münzgrab von Niedcrsclters (Kr. Limburg). Gcrmania, 45. (Frankfurt am Main, 1967) 120—129. Áment 1974 Áment, Hermann: Eine fránkischc Sicdlung beim Künzerhof, Gemeinde Mcrtloch, Kreis Mayen-Koblenz. Germania, 52. (Berlin, 1974) 2. 454-^67. Anghel—Blájan 1977 Angcl, Ghcorghe—Blájan, Mihai: Sápáturile archeologice de la Sínmicláus (com. Sona, judetul Álba), 1974. Archáologische Forschungen in Sinmicláus (Bczirk Álba), 1974. Apulum, XV. (Álba Iulia, 1977)285—307. IRODALOM 93