Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Cseh János: Szelevény-Sweiger-tanya

anyagot (homokot, ül. kavicsot) tartalmaz. Korongolt. A szín világosabb barnás árnyalat. A cserép külső felülete enyhén homorú. M: 9,5x9,5 cm. V: 1,6—1,3 cm. (48. kép 69) 46. Fazék darabja. Főként fehér kavicsszemekkel dúsabban kevert agyagból korongozott. Középszürke színű, kissé foltos. A fal magja sötétes. A perem kihajló, duzzadt, lekerekedő. Az edény az oldalfal vonalából ítélve gömbös testű lehetett, 15 cm-es (+- 1—2 cm) magassággal. A rekonstruálható PÁ—SZÁ: 10 cm. M: 6,5x6 cm. V: 0,7—0,4 cm. (48. kép 70) 47. Füles korsó (urceus) töredéke. Nagyrészt közepes nagyságú kavicsszemekkel átlagosan-dúsabban soványított agyagból korongolt. Közép-, ill. sötétebb szürke árnyalatú. A fül tapadási helyén világos- (galamb-) szürke tónusú belső rész figyelhető meg — nyilván azzal összefüggésben, hogy itt a redukció hatása már kevésbé érvényesült. Nyak- és válltöredék, a felületen vízszintes-párhuzamos bordák/barázdák futnak körbe; a fül helyén is! Természetszerűen adódik ebből, hogy annak fölhelyezése a befésülés után történt, bőrkeménységü állapotban. Jól láthatóak a fül elkenésének nyomai. A rekonstruálható NYÁ: kb. 5,5 cm. M: 6x5,5 cm. V: 0,5—0,4 cm. (48. kép 71) 48. Füles korsó fragmentuma. Nagyobb szemű homok-, ill. kavicsadalékkal, ám nem nagyon sűrűn kevert anyagú, sebesen forgó, tehát lábbal hajtott szerkezeten készített. Barnás árnyalatú. A fal törésénél belül van egy szürkés réteg, melyet kétoldalt gesztenyeszínű csík övez. A külső felület a fül tapadási helyén elég durva, elkent. Maga a fül szabályos ovális átmetszetű, mérete 3,5x1,5 cm. M: 7x6 cm. V: 0,8—0,4 cm. (48. kép 72) 49. Fazéktöredék. Anyaga nem túlságosan dúsan kisebb kavics szemcséket tartalmaz. Színe nem állapítható meg, minthogy füsttől/koromtól erősen foltos. Belül a korongolás nyomai bordák-barázdák formájában. Az aljrész egyenes, találkozása az oldalfallal éles. Rekonstruálható FÁ: cca. 8 cm. M: 6x5,5 cm. (48. kép 73) 50. Fazéktöredék. Soványító anyaggal átlagosan kevert masszából korongolt. Eredetileg talán középszürke lehetett, ámde a tűzhely körüli használat során foltossá vált. A faltörésnél belül sötétebb sáv konstatálható. A perem kihajló, lekerekedő, konvex-konkáv formájú. Az edényből két összeillő darabot gyűjtöttünk be. A helyreállítható SZÁ—PÁ: 12 cm. M: 11,5x6 cm. V: 0,7—0,4 cm. (48. kép 74) 51. Fazéktöredék. Kaviccsal és homokkal átlagosan kevert, szennyeződéseket is tartalmazó agyagból korongtányéron készített. Elsősorban külső felülete foltos-feketés. A peremrész kifelé hajló, alig megvastagodó, fedő tartására kialakított. A felület helyenként eléggé rücskös, eldolgozatlan. Az edény fölül, a felső harmadban szélesedett. Két nagyobb töredék maradt meg. Rekonstruálható SZÁ—PÁ: 11 cm. M: 11,5x5,5 cm. V: 0,6—0,4 cm. (49. kép 75) 52. Fazéktöredék. Szemcsésített agyagból korongolt. Először középszürke színű lehetett, azonban a használat folyamán elszíneződött (füst, korom, kátrány). A törésfelület élesen, pregnánsan hármas tagozódású: középen sötétszürke, kívül és belül világosabb szürke sáv (és megint más a felület). A profil hozzávetőleg S-ívelődésű, a nyak csonkjától a legnagyobb kiöblösödésen túlig terjed. A vállrészen két sekély, szélesebb árok fut körbe. M: 6x4 cm. V: 0,6—0,4 cm. (49. kép 76) 53. Fazékból származó cserép. Apróbb szemű kaviccsal és homokkal dúsított anyagú, középszürke színű, korongolt. Füsttől kissé foltos. A perem nagy ívben kifelé hajló, valamelyest megvastagodó és lekerekedő. A „gallér"-on belül korongolási hiba a peremen, otthagyott borda? Tetején kettős (hármas?) befésült hullámvonal fut körbe. Hasonló kígyóvonalak díszítik a vállrészt — az egyik sor körülmegy, a másik megszakad. A fal belsejében élénk kékesszürke csík észlelhető. M: 9,5x5 cm. V: 0,7—0,5 cm. (49. kép 77) 54. Füles korsó töredéke. Durva, zömmel fehéres homokszemekkel közepesen dúsított agyagból korongolt, középszürke tónusú. Belül korongnyomok és a fül föltapasztásánál keletkezett „kidudorodás". A külső felszínen megcsúszott szemcsék és a fogó tapadási helyének elkenése látható. A fülcsonk ovális átmetszetű és 2x1,5 cm méretű. M: 6,5x4,5 cm. V: 1—0,4 cm. (49. kép 78) 55. Fazék darabja. Kaviccsal/homokkal átlagosan, ill. kissé dúsabban kevert agyagból korongolt, koromtól/füsttől igen szennyeződött, feketésre színeződött. Eredetileg nyilván szürke volt. A perem kicsit duzzadt, kihajló (lefelé is), legömbölyített. A vállrész felülete hullámzó. Rekonstruálható SZÁ—PÁ: 12 cm. M: 9,5x7 cm. V: 0,7—0,5 cm. (49. kép 79) 56. Fazékrész. Szemcsés, érdes, kavics/homok adalékkal kevert agyagból korongolt, középszürke színű. Füsttől és koromtól feketés, foltos aljrészlet. Feneke egyenesre vágott, oldalfala facettált. Rekonstruálható FÁ: 7 cm. M: 8x4,5 cm. V: 0,8—0,4 cm. (49. kép 80) 57. Tárolóedény töredéke. Homokkal, kaviccsal nem túlságosan dúsan kevert agyagból korongozott. Barnásszürke színű. Lágyan homorú válltöredék. A felületen középen széles, nyolcsoros vízszintes vonalköteget karcolt be a fazekas. Ezalatt és efölött négy/hat vonalból álló fésült hullámnyaláb látható. Ki lehet venni, hogy elébb a hullámköteget húzták be, s csak utána a vízszinteset. M: 7x6,5 cm. V: 1,2—1,1 cm. (49. kép 81) 58. Nagyobb méretű bögre, főzőedény részlete. Középfinom szemcsenagyságú kaviccsal szokványosán dúsított, szennyeződést is tartalmazó agyagból korongolt, „egérszürke" színű. A törésfelület középső részén sötétebb sáv. A szájrész, ill. a perem majdnem függőleges, pontosabban mondva tölcséres, lekerekített. Az átlagos, de annál talán vastagabbnak leírható oldalfal, a nyak, váll és has lágyan S-ívelődésű. A nyakon horizontálisan bekarcolt vonal fut körös-körül. M: 8x6,5 cm. V: 0,8—0,6 cm. (50. kép 82) 59. Fazéktöredék. Durvább, szennyeződésdarabocskákat is tartalmazó, kaviccsal átlagos mértékben soványított fazekasagyagból készített, sebesen hajtott szerkezeten formázott. Barnásszürke színű. A fenék a korszakban leggyakrabban előforduló jellegű, vagyis egyenes/sík. Kívül karcolt vonalak láthatóak, ami a korongról való levágás vagy alátét nyoma. A rekonstruálható FÁ; 8—9 cm. M: 6,5x5,5 cm. V: 2,2—1,4 cm. (50. kép 83) 60. Fazékrész. Kvarccal-csillámmal, kaviccsal közepesen dúsított nyersanyagból korongolt, barnás színű. Az 81