Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Egri Mária: Jüri Arrak az „Üzenethozó" - Jüri Arrak the „Messenger"

25. Ábrahám áldozata — The Sacrified of Ábrahám van véleménye, s közlésformája alap­vetően antropomorf. Ekként alakultak ki elúszó hajú, arckife­jezésükben domi­náns, szögletes alak­jai, akikkel minden­féle emberi szituáció megjelenítésére ké­pes. Mozgásuk, ke­zeik, szemükkel­arcvonásaikkal kife­jezett gesztusaik hordozzák jellemük, szándékaik, cselek­vésük irányát. Az emberi természet jel­lemző megnyilvánulásai, az ösztönös viselkedések, pszi­chológiai reakciók mindig megindították fantáziáját. Képein az egyénre kivetített torzulásokat, félelmet, bezárt­ságot, erőszakot, negatív indulatokat évtizedekig a politi­kai helyzet orientálta. A nyolcvanas évektől azonban szimbolikája egyre tágult, asszociációit egyre szélesebb körből merítette. Az észt művészetben éppen a nemzeti identitástudat erősítése szándékából mindig is jelentős volt a népművészet termékenyítő jelenléte. Arrak 1974-ben a tal­linni skanzen felké­résére 12 színes linómetszetet ké­szített észt népda­lokra. 1979-ben 12 litográfiában idézte meg az észt népi játékokat. Az észt őseposz, a Kalevi­poeg is sorozatra ih­lette. Ezek a motí­vumok annyira véré­ben voltak, táplálták művészetét szelle­mileg és formakin­csükkel egyaránt, mint ahogy legtöbb kompozí ciój ának helyszíne valami­lyen formában Tal­linn középkori vá­rosmagjára utal. A bezártságot, az elzárt törekvéseket, a menekülési vágyat a városra jellemző lépcsősorok, vastag, várszerű építmények, kőfalak, félköríves nyílások jelképezik. Egyértelműen kapcsolódik ehhez az archaikus kultúrák, főként az őskeresztény mítoszok és jelképek iránti érdeklődése. A korai kereszténység képi és fogalmi hagyatéka mentén keresi az eredet-kérdésre saját megol­dásait. A dél-francia, középkori Carcassone-ban szerzett benyomások hatására kezdte foglalkoztatni a 11-14. században élt katarok aszketikus vallási fanatizmusa, a jó és gonosz kettős istenségében rejlő dualista hitük, eretnek­27. Jób — Job 26. A hegyen — In the Mountains folk songs. In 1979, he conjured up somé Estonian folk ga­mes in 12 lithoprints. The Estonian national epic, Kalevipoeg, alsó gave him creative inspiration. These motives rooted so deeply in his blood feed his art both intellectually and by their visual forms, as the scene of most of his works relate to the historic Old Town of Tallinn in a way or another. Confinement, the barred aspirations, the desire to escape are symbolised by the typical flights of stairs, thick, castle­like buildings, stone walls and round­arched spans. His interests in archaic cultures and mainly in the myths and symbols of the early Christians are undoubtedly related to this. He is trying to find his own solutions for the problem of origin in the visual and intellectual heritage of the early Christians. The impressions gained in medieval Carcassone, South of Francé, made him concern in the ascetic religious bigotry of the ll th-14 th century katars, their dual beliefs in their good and evil deity, their way of life, which was regarded as heretical, and their decade-long destruction. His oil painting "Two Towns" was born írom the inspirations and readings gained in Francé. He pictures the duality of the katars' beliefs by separating the upper and lower elements. There is the castle with its many towers and several serried buil­dings at the bottom. Dark reality, narrow closed windows with only one arched "communicating door" to the outer world. At the top, there are orderly blue and white castle walls, regularity, and "heavenly immaculacy". The two worlds are separated by rolling red patches of blood. In his prime, the questions that concern most thinking 28. Szent Kristóf— St. Christophoros 525

Next

/
Oldalképek
Tartalom