Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Egri Mária: „Non-Objective Painting"

Az 1. zsák két darabból felragasztott vásznát fekete kontúrral hangsúlyos, középen elkötözött, lazán töltött zsák-forma uralja. Sárgás kékes foltokkal övezve, kék, piros vonalráccsal hálózva. A középrészen szabadon hagyott, viaszosarchaizáló lemezalapozáson grafittal rajzolt embrió-bugyor sor, mintegy alapszólamként ismétli az összetartozó 12 mü fő formai motívumát. Ugyanitt bekarcolt betűkkel is tudomásunkra jut szándéka; jobbról egymás alatt fehéres alapon fehérrel festett betűsorokkal többször is ismétlődik a ZSÁK szóképe. A 2-es darabnál is elcsúsztatja a zsákdarabot, az oldalakon szabadon hagyva a farostot. Fekete kontúrvonallal rajzolt, középrészen elkötött bugyorforma uralja a képet. Az alapformához különféle alakban ívelő madzagvonalak kapcsolódnak, mellettük vonalháló illetve lilás-vörösessárgás festékfoltok dominálnak citromsárga, narancsokkal, vörösekkel, krapplakkokkal erősítve. Jobboldalt lent fekete ecsetvonalak futnak ki a farost barnájára, láttatva a fehér alapozó függőleges folyását. A sorozat 3. tagjánál az alapforma részben nyitott, mintha a zöld zsákból kibújna valami hagymakupolás alakzat. A kupolácskában finom, koptatott narancsosak, pirosasak érvényesülnek. A zsák-mezőben egy szögletes piros, tátott szájú lény-forma „sejteti", hogy vidám dolgokat is rejthet egy „zsák". A „derűs" alaphangot a formák mellett a színek is támogatják. Körben a sárgás-mezőt ecsettel szélesebben huzagolt fekete síkocskák tarkítják, amelyek mint több hasonló forma esetében is, klisészerűen ismétlődnek a szintén megfestett farostrészeken. Ezt a kompozíciót is több helyen borítja rácsszerkezet. De nem egyöntetű a pozitív kedély, azt a citromsárgát körülvevő eltompult szürkések sejtetik. A 4. kompozíción felül, a festett rész átfolyik a farostlemezre is, a színformák folytatódnak a lemezen. A négyzetrácsos narancsos rész, jobbról pedig a kék színfolyam. A zsákforma mélypirossal kísért fekete kontúríve is kilép a lemezre. Lent a vásznon és a lemezen is jelentkező krómoxid zöld mező pregnánsan példázza a szín különböző alapokon megváltozott létét. Valamilyen éles eszköz szabálytalanul, egészen az alapig felvési a festéket. Felbomlik a háló is, és kvázi „esetleges" vonalak jönnek létre. Részben a formában a vásznon, részben folytatódva a farostlemezen. A pirossal megtámogatott fekete ív alul krapplakkos lilát kap, amin a narancsba érve felkéklik a háló. Három részre szabott zsák dominál az 5. zsákon. Köztük a szélső vásznak rajzban sorjázó bugyorformái folytatódnak a köztes farost viaszos-sárgás két vertikumában. Az archaizáló- enkausztikus hatású farost részeken a négy, rajzos forma önálló színrétegekkel folytatódik. Az alap sárgás-fehéresébe belefolynak a sárgák, rózsaszínek, elfolynak kissé a vászonról átvándorló bugyor-formák kontúrjai is. A középső vászon világos sárgája lefelé folyatott sötét mély barnás-lilás, kékesfekete színei alul vörösökkel kavarodnak. Ugyanez folytatódik alul a farostlemezen is. A 6. valami sötét, éjszakai jellegű, „rossz" zsák. A bugyorforma fekete tekergő vonalakkal érvényesül, körötte sötét színek kavarognak. A forma közepére egy „szinte" hurokban végződő vertikális forma ékelődik. Az alapozott, megszabott vászon „eltolva" ragad a kevéssé láttatott farostra. Sötét színű lilásbarnás-kékes, feketés színvilágban mozognak a karcolások. Alul félköríves bevésések, feketével, szürkével festve, benne felfelé spriccelt fekete festék, mellette háló mélyvörös alapon. Felül sárga-fehér kékben hasonlóan festett, erőteljesen felsértett színfoltok. 513