Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Fekete István: Harcok Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944. október-novemberében

dapestről történő vasúti szállítását nehe­zítették a meg-megújuló szovjet repülő­támadások. 17-én a szovjet előőrsök megközelítették Törökszentmiklóst. E harcokban a 4. SS-páncélgránátos had­osztály egyik StuG IV rohamlövegének találattól leszakadt a lánctalpa. Mivel lövege ép volt, a szovjetek el akarták vontatni, de egy német rohamlöveg szétlőtte a sérült páncélost. 48 Az október 12—16-i német támadás eredménytelensége miatt a IV. német páncélos hadtest parancsnoksága újabb támadást tervezett. Ennél bevárták a 24. páncélos hadosztály és az 503. SS. nehézpáncélos osztály kijelölt részeinek a szolnoki hídfőbe érkezését. A támadó német kötelék harcát egy Nagy­rév—Tiszaföldvár—Martfű irányába mért csapással segítette az 1. magyar huszár és a 8. magyar gyalog hadosztály. A német páncé­losoknak Szolnok — Rákóczifalva —Tiszaföldvár — Me­zőtúr —Túrkeve — Kisújszállás—Karcag irányba kellett előrenyomulni. A cél ismételten az egyesülés volt Breit tá­bornok III. páncélos hadtestével. A terv tartalmazott egy másik csapást is, Szolnok—Törökszentmiklós—Kisúj­szállás felé. 49 Október 16-ra beérkezett Szolnokra Gustav-Adolf von Wallwitz vezérőrnagy 24. német páncélos hadosztálya erőinek és eszközeinek többsége, 50 valamint az 503. nehézpáncélos osztály erőinek fele, Fromme százados osztályparancsnok vezetésével. 51 Ok­tóber 17-én Hitler Guderián vezérezredes útján szemé­lyesen adta ki a parancsot a IV. német páncélos-hadtest parancsnokának a szolnoki hídfőből, páncélosokkal végre­hajtandó tehermentesítő támadás megindítására. 52 Október 18—19-re virradó éjjel a német parancsnokság felderítést és átcsoportosítást hajtott végre. 19-én reggel Fromme százados 5-órakor indult meg a támadó cso­portosítás a szolnoki vasúti híd környé­kéről Rákóczifalva, azaz a 4. román gyalog hadosztály védelmi vonalai irányába. Elöl az 503. nehézpáncélos osztály kijelölt alegységei haladtak, mö­göttük a 24. páncélos hadosztály részei. A harccsoport összesen mintegy 40-50 páncélossal (harckocsik, rohamlövegek, vadászpáncélosok) rendelkezett. A Tig­risek motorkerékpáros lövészek bizto­sítása mellett közelítették meg a román állásokat, előttük az utászok átjárókat nyitottak az aknamezőn. Ahogy a német harckocsik átlépték a főharcvonalat, a román hadosztály katonái azonnal fele­melt kézzel közeledtek feléjük. Az egyik tiszai átkelőt védő légvédelmi üteg tüzet nyitott a harckocsikra, s román adatok szerint két közepes tankot ki is lőtt. Rákóczifalván a 112-es oldalszámú Tiger-B két román légvédelmi löveget semmisített meg, majd a német tankok egy román nehéztüzérségi állást gázoltak le. Ezzel a román védelem teljes mélységét át is törték. Délelőtt 10 óra körül már vagy 20 kilométer megtétele után (Kétpó magasságában) a 3. nehézpáncélos század tankjai a Szol­nok—Mezőtúr vasútvonal sínpárján történő átkelés köz­ben egy Mezőtúr felől közelítő, sok vasúti kocsiból álló tehervonatra lettek figyelmesek. Egy-egy Királytigris a vasúti sínpár két oldalán tüzelőállást foglalt, majd kilőtte a szerelvény mozdonyát. A szerelvény azonnal leblokkolt, katonák százai ugráltak le, míg gazdátlanná vált lovak pedig föl-le nyargalásztak a mezőn. A szerelvényt és a szállított haditechnikát a német harckocsik ágyúikkal szétlőtték. Mint utólag kiderült, a német század egy szov­jet lovashadosztály egyik szállítmányába „botlott" bele. Tizenegy órára az előrenyomuló páncélosok nyomában a 48 Számvéber 2002. 255., 256. p. 49 Borús 26. p. 50 A 24. német páncélos-hadosztályt 1941. november közepén állí­tották fel Kelet-Poroszországban, az első lovashadosztály átszer­vezésével és átfegyverzésévcl. Az alakulat hagyománytiszteletből szervezetében több helyen megtartotta a lovassági elnevezéseket és rendfokozatokat. így a 24. páncélos ezred századait hivatalosan páncélos svadronoknak hívták. 1942. július 28-án kerültek először bevetésre a Sztálingrád felé indított támadásban. A hadosztály 1943. februárjára megsemmisült, de újjászervezése 1943 márciusban elkezdődött. A Duklai-hágó térségéből vezényelték 1944. október 11-én Budapestre. Bevethető harci technikája a támadáskor: 17 db Panzcr IV (25 tonna tömegű, 75 milliméteres L/48 kaliber-hosszúságú harckocsi-ágyúval szerelt) közepes harc­kocsi, 3 db Panzer III parancsnoki harckocsi, 4 db StuG IV rohamlöveg, 86 db lövészpáncélos, valamint 7 db önjáró nehéz gyalogsági löveg. A hadosztály harckocsikat támogató két (21. és 26.) páncélgránátos ezrede, körülbelül 50-70%-os feltöltöttséggel rendelkezett. A hadosztály alárendeltségében volt még az 503. Nehézpáncélos-osztály. Számvéber 2002. 262. p. 51 Az 503. SS „TIGRIS" nchézpáncélos osztályt 1942. május 5-én állították fel. Harcolt a szovjet fronton, majd a Normandiában vívott nagy veszteségekkel járó harcok után 1944. szeptember 11 -ig új személyi állománnyal és harci technikával látták el. A 47 db Tiger-B (Királytigris) harckocsijából 45 Henschel, 2 Porsche toronytípusú volt. Az osztály parancsnoka Fromme százados volt. Mivel a Királytigrisek Budapestről történő szállításához nem állt rendelkezésre elég, speciális felépítésű (Ssyms-vagon) vasúti pőrekocsi, ezért az osztályt csak több lépcsőben tudták a cél­körzetbe (Szolnokra) szállítani. Mivel az idő sürgetett, a harcko­csik „lábon" kezdték meg a menetet, majd Monor térségében vasúti kocsira rakták őket. Az első század teljes létszámmal érkezett meg és rakodott ki Abonyban, míg a 3. század két szaka­sza Ceglédre érkezett. Ez a két alegység a kirakodást követően megkapta a másnapi harcparancsot. Az osztály gyülekezési körlete Abony volt. Innen október 18-án a 22 harckocsiból (lánctalpcsere, és más egyéb műszaki okok miatt) 11 indult a szol­noki hídfőbe (Lippai 2001., Számvéber 2002. 9., 24—25. és 36. p. Uő: 2002. 262—264. p.) A Pz. VI/II. típusjelű Tiger-B „Király­tigris" nehézharckocsit 1944-től gyártotta a német hadiipar. Tornyát 150 mm vastag, döntött páncélzattal látták el. Lövege L/71 kaliberhosszúságú, 88 milliméteres csőátmérőjü, így a II. világháború legjobban páncélozott és legtűzerősebb tankja volt. Rendszeresítésére 1944 őszén került sor. A háború végéig 487 darabot gyártottak belőle. Tömege: 68 tonna, motor: 700 lóerő, sebessége: 35 km/ó, hatótáv: 170 km, páncélzata: 80—110 (150) mm, Fegyverzete: 1 db 88 mm-es harckocsiágyú 72 gránáttal, 2 db 7,92 mm-es géppuska 5850 db lőszerrel, személyzete: 5 fő. In.: II. Világháború. CD-ROM. 52 Számvéber 2002. 23—24. p., Az állomány feltöltöttsége becsült adat. 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom