Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Porträt Eines Pädagogen von der Ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts Lebensbahn des Szolnoker Gymnasiallehrers András Winter

25. Összejövetel a városházán, röplapküldés a Dunántúlra — Kiss Gábor, Szabó Polikárp ferences házfőnök, Varga r.k. hitoktató, Molnár bíró, Pécsi Zoli, Lengyel Dezső, Vidor Győző, Horváth Gyula, Vörös István, W. A. (dr. Elek István eltávozott! Elvették a patikagyógyszereit). 30. Hajnali 'A 5 órakor elmentek az orosz lakóim: emlékeketvittek: alaposan! Elvittek: fotelt, asztalt, ágyneműt, stb. Irénkéék hazamentek. Este kozák repülő kapitány, 2 autóval. XII. 2. — Újra lefoglalták a 3 szobát stb. 3. Lefoglalták az egész városi bérházat, a könyvtárt, múzeumot telefonközpontnak. 5. Megkezdtük a gimn. és ker. isk-i tanítást a Mezőgazd. Bizt. Int. Epületében (Apponyi út. 6. sz.) 10. Üzenet Jászberényből: Lajos és Szabó urak nálam aludtak. XII. 16. — Hívatnak az Elek Dávid utcába tábornokhoz Vidorral együtt. 24. — Szenteste Vöröséknél — szomorkodás. 27. — Bandi reggel hazaérkezett körülnézni. - feleségem, Manci beteg Jászberényben. 3 0. Tan ítórend szabad szakszervezetének megalakulása 1945. I. 7. — Bandi hazajött — másodízben, (dr. Elek Istvántól több gyógyszert vitt Mancinak a betegsége ellen — láz, inf. stb. 8. Elutaztam Aradra — élelemért stb. 11. Aradról 13-án éjjel V2 12-kor érkeztem Szolnokra. ERNŐ SZURMAY Der Verfasser der Studie begleitet die Lebensbahn seines ehemaligen Klassenlehrers András Winter, der als Geografíe- und Naturkundelehrer des Szolnoker Obergymnasiums Ferenc Verseghy tatig gewesen ist, hindurch. Neben seiner fachlichen Tátigkeit werden seine für die Gesellschaft geführte vielfáltige Aktivitát und seine privátén Beziehungen zu dem Freundekreis und die sein sicheres Hinterfeld bedeutende Familie beschrieben. Jenseits der seine Lebensbahn gestaltenden gewöhnlichen Züge widerspiegelt sich da das Schicksal des Anfang des 20. Jahrhunders auf den Katheder getretenen, davon sich in den Vierziger Jahren verabschiedenden, zwei Weltkriege, Revolutionen und Krisen überlebten ungarischen Pádagogen. 15. Bandi elutazott Jászberénybe (orvossággal). 23. reggel 8-kor hazaértek Manci és Bandi két napi utazás után Jászberényből (I. osztályú marhavagonban, szalmán...) Hála Istennek! Újra együtt a család!!!" * Bő hat évtizede annak, hogy az 1939/40. tanév záróünnepségén Winter András tanár úrtól Szurmay Ernő VII. osztályt végzett tanuló a földrajz tantárgy anyagának elsajátításában tanúsított teljesítményéért átvehette a A magyarföld és története c. jutalomkönyvét. A zöld táblájú, aranybetűs címlapú könyvet — belső címlapján a tanár úr aláírásával — sikerült megőriznem még a háborús hányattatások közepette is! Véletlen bár, de számomra jelképes értelmű, hogy a külső címlapon egy stilizált Balaton-felvidéki látrajz látható. Nos, eme emlékirat megírásának a gondolata is itt izmosodott meg bennem, a nekem oly kedves táj, a Tapolcai-medence tanúhegyeinek tövében. Legyen ez a munka egyrészt szerény viszonzás azért az annak idején igaz örömet okozó, a tanulói szorgalmat elismerő jutalomért, másrészt — és elsősorban — az egykori tanítvány tisztelgő főhajtása nagyra becsült nevelőjének emléke előtt, aki igényes és becsületben eltöltött élete végén, Szolnokon, 1959. január 6-án hunyt el. Végső nyughelye a szolnoki köztemetőben van. András Winter war eines der Mitglieder der Intelligenzgeneration, die neben der Vertiefung ins Fachgebiet ihres gewáhlten Berufes und der Übergabe der Kenntnisse hohen Niveaus die humanistische Denkungsart, die soziale Empfindlichkeit und den Sinn für Humor bis zum Lebensende bewahrte und ihren Schülern dies alles vererbte. Er passte sich den Umstánden an, doch zeigte er immer Rückgrat — nicht nur in den schweren Jahren der Alltage, sondern auch im Laufe der wechselvollen Wenden der Geschichte. Wáhrend seiner Lehrerarbeit bekam er als gröBte Anerkennnung die sich zu ihm offenbarende Liebe seiner Schüler. PORTRAT EINES PÁDAGOGEN VON DER ERSTEN HÁLFTE DES 20. JAHRHUNDERTS - LEBENSBAHN DES SZOLNOKER GYMNASIALLEHRERS ANDRÁS WINTER 457