Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok

zseniális polgármester. Garancia a jövőre...«". (Szolnok és Vidéke, XVI. évf. 66. sz. 1934. augusztus 19. (vasárnap), 2. p.) Augusztus 26. /a „GRÓF ZICHY ISTVÁN ÉS MÁRTON LAJOS, A NEMZETI MÚZEUM VEZETŐI PÉNTEKEN SZOLNOKRA ÉRKEZTEK ÉS SZOMBATON KIMENTEK JÁNOSHIDÁRA AZ ÁSATÁSOK MEGTEKINTÉSÉRE Beszámoltunk már lapunk hasábjain azokról az ásatásokról, amelyek a szomszédos Jánoshida községben hónapok óta folynak Fettich professzor, a világhírű régész vezetése mellett. A felszínre hozott leletek olyan hatalmas jelentőséggel bírnak, hogy azokra már felfigyelt az egész tudományos világ. Pénteken este Szolnokra érkeztek gróf Zichy István és Márton Lajos, a Nemzeti Múzeum tudós vezetői, akiket az állomáson Borbély György főispán fogadott. A két tudós az éjszakát Szolnokon töltötte, majd szombaton reggel Losonczy István tiszaderzsi földbirtokos, a kitűnő régész társaságában autón Jánoshidára utaztak az ásatások megtekintésére." (Nemzeti Jövőnk, III. évf. 68. sz., 1934. augusztus 26. (vasárnap), 4. p.) Augusztus 26./b „DR. BALOGH BÉLA egyetemi tanár A VÁROSI KÖNYVTÁR HÍRLAPGYŰJTEMÉNYE Ússzunk a divatos nagyzási hóbort áramával és nevezzük gyűjteménynek a városi könyvtár egyik helyiségében őrzött, egyébként gondosan osztályozott és nyilvántartott néhány hírlapköteget. De mindennek van kezdete, így hát a hírlapgyüjtésnek is van. Ki tudja, talán a szolnoki közönség segítségével néhány év múlva olyan hírlapgyűjteménye lesz a könyvtárnak, hogy a magyar hírlapirodalommal foglalkozó szakemberek, vagy a megye területén megjelent régi évfolyamai iránt érdeklődők kénytelenek lesznek Szolnokra jönni, ha nem akarnak hosszabb időt tölteni Budapesten, a Nemzeti Múzeum hírlaptárában. Nem volna értelme, hogy a gyűjtésben teljességre törekedjünk, ilyen elérhetetlen cél fölösleges anyagi áldozatokat kívánna, de ez nem is a mi dolgunk, hanem a Nemzeti Múzeum dolga. A szolnoki és a megyei hírlapok teljes gyűjteményét azonban meg kell csinálnunk. Szolnok város és megyénk újságirodalma érdekel. Sajnos, a közkönyvtár birtokában levő hírlapok közül csak igen kevés szerepel a könyvtár katalógusában, mert csak a teljes évfolyamokat köttetjük és katalogizáljuk. Teljes évfolyamunk alig van. Sokból hiányzik egy-két szám, sőt némelyikből csak egy-két szám van meg. Az ilyen hiányos évfolyamok és az egyes számok külön nyilvántartásban vannak és a selejtező"-ben várják a kiegészítést. Kérjük a közönséget, hogy lehetőleg teljes és rendezett évfolyamokat ajándékozzanak a könyvtárnak, mert a csonkák elhelyezése és nyilvántartása meglehetős gondot okoz. A Szolnokon és a megye területén megjelent hírlapokból azonban hiányos évfolyamokat, sőt kiegészítés céljából egyes példányokat is szívesen fogadunk. Arról, hogy mi van meg és mi hiányzik, a könyvtár vezetősége nyújt felvilágosítást a hivatalos órák alatt. Talán érdekes lesz a könyvtárban nyilvántartott hírlapok felsorolása. A szolnoki hírlapok közül egyik legrégibb, de minden esetre leghosszabb életű újság, egyben leghosszabb életű szerkesztővel a, Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok". Kevés lap érte meg a tíz esztendőt, több már az első évben befejezte pályafutását. A hírlapok élettartamát különféle tényezők befolyásolják, többek között a követett politikai irány. Különösen ez utóbbi ok miatt nem alakulhat ki egy városban a legjobb erők egyesítése, a „minőség" fokozása a hírlap termelésben. A millennium évében indult meg a nem hosszú életű „Tiszavidéki Hírlap". A békeidők lapjai közül megemlíthetjük a ,Jásznagykunszolnokmegyei Független Hírlap"-ot (Mandel Sándor szerkesztésében), a „Szolnoki Újság"-ot (nem tévesztendő össze a hasonló nevű mai újsággal). Rövid életű volt a Háy Géza szerkesztésében megjelent „Szolnoki Lapok" (1902 februárban indult meg, de már szeptember 21-én azt írja a szerkesztő, hogy „pártolás hiánya miatt beszüntetjük a lapot") Nem sokáig élt HILD Viktor lapja sem, a „Független Lap". 1913-ban indult meg, 1914. április 2-án HILD Viktor megvált a szerkesztőségtől — mint írja — a Tisza-féle sajtótörvény miatt. A lap Sipos Orbán szerkesztésében tovább élt, de már július 19-én utolsó számát bocsátotta közre. Ugyancsak egy évig élt a háború alatta „Függetlenség" (1917. végétől 1918 december l-ig, szerk. Sipos Orbán és Füredi Ferenc). A háború alatt és a forradalmas időkben járt a ,JrIaladás". A Kommünben csak a „Szolnoki Munkás"-t volt szabad megjelentetni. Az újabb idők lapjai: a „Szolnok és Vidéke", a „Szolnoki Újság" és a ,J\femzeti Jövőnk" ma is teljesítik hivatásukat. Igen rövid ideig élt (1924-ben) a „Szolnoki Hírlap". A Szolnokon megjelent többi hírlapból semmi sincs a könyvtár birtokában. (,J,ehelkürt", „Tiszavidék", ,JászNagykun-Szolnok", „Szolnoki Híradó", közgazdasági Lapok", ,^4lföldi Hírlap", ,^4(földi Szemle"). Igen élénk hírlapi élet volt Jászberényben. Felsorolok néhány lapot: ,Jász-Kunság" (1868-ban indult meg), ,Jászsági Lapok?', ,Jászsági Néplap", ,Jászberény és Vidéke", ,Jászberényi Híradó", „Jászkürt", „Jászvidék", „Jászsági Kisgazda", (rövid életű, Budapesten kiadott lap), „Jász Újság" címmel két lapot ismerünk. Az egyik Jászberényben indult meg 1910-ben, a másik Jászapátiban 1919-ben (Simon Ignác szerkesztésében). Harcias szellemű lap a „Jászberényi Hírlap". Két évig Lingauer Albin szerkesztette, 1900 februárjában megszűnt, de már március 4-én ugyanilyen címmel új lap indult meg Seress Imre szerkesztésében. Tíz évig (1888—1897) szerkesztette HILD Viktor a szintén harcias „Jászság"-ot; első két évfolyama Jászapátiban, a többi Jászberényben jelent meg. Igen hiányos évfolyamaink vannak még a megyei sajtó következő termékeiből: ,Jászvidék", (Jászárokszálláson jelent meg), „Jászárokszállás és Vidéke", „Mezőtúr és Vidéke", „Törökszentmiklós és Vidéke", „Nagy Kunsági Hírlap " (Karcag), „Nagy Kunság" (Karcag). Ha módunkban lesz, a szolnoki hírlapok mellett az 426