Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok
Verseghy Irodalmi körnek, majd tagja a vármegyei Iskolánkívüli Népmüv. Bizottságnak. 1930-ban biológiai, majd földrajzi tanfolyamon vettem részt Tihanyban, illetve Budapesten. 1931-ben tankönyvem jelent meg Szolnok és környékének földrajzáról. Tankönyvem az első, hazai középiskola számára írt szülőföldismereti tankönyv. A VK. Minisztérium elismerő szavakkal ajánlotta beszerzését az összes közép- és középfokú iskolák tanári könyvtárai számára. Földrajzi és földrajzpolitikai cikkeim a Földrajzi Közleményekben, a Tanáregyesületi Közlönyben és az Ifjúság és Életben jelentek meg. 1939-ben részt vettem a középiskolai földrajztanárok olaszországi tanulmányútján Cholnoky prof. vezetésével. Olaszországi utam nemcsak földrajzi, hanem rasszantropológiai tanulságokkal is szolgált. Kötelességeim vannak a város kulturális életében is. A Szolnok város környékén alkalmilag felszínre kerülő régiségek pusztulása, valamint egy közkönyvtár hiánya arra indított, hogy 1933-ban a városi hatóság és a város társadalmának támogatásával megszerveztem Szolnok város közkönyvtárát és múzeumi gyűjtőhelyét. Az inBALOGH Béla tudta, hogy az érdemi munkát, vagyis a teljes adminisztrációt nem a Könyvtár- és Múzeumegyesület tisztségviselői végzik majd, hanem ő. A cél érdekében azonban lelkiismeretesen végezte ezt a napi feladatokat jelentő, sokszor időrabló, ám a folyamatos ügymenet érdekében megkerülhetetlen irodista munkát is. Az 1933—1936 közötti — vagyis az egyesület működésének legintenzívebb — időszakát jelentő kigyűjtésünk ezt az aprólékos munkát szemlélteti. 1933 Május 2. JEGYZŐKÖNYV a szolnoki KÖNYVTÁR és MÚZEUMEGYESÜLET alakuló közgyűléséről. Benne: az alakulás előzményeinek összefoglalása: „...Ebben a díszes társaságban fel vagyok mentve attól, hogy felsorakoztassam azokat az érveket, amelyek a szolnoki könyvtár és múzeum megalapítást kívánatossá, sőt szükségessé teszik... 10 esztendő sok sikertelen kísérlete után jutottunk el a mai előkészítő értekezlethez. Hogy a szolnoki könyvtár és múzeum ügye ennyire megérett, köszönhető a város polgárságának, mely közel 2.000 aláírással tett bizonyságot a közművelődés ügye iránt való meleg érdeklődéséről. Köszönhető a reálgimnázium VIII. o. tanulóinak, derék tanítványaimnak, kik fiatalságuk erejével szinte követelték a könyvtár és múzeum kérdésének gyors tézmény örvendetes fejlődés útján van. Igazgatására meglehetősen sok energiát és időt kell fordítanom. A ma már több mint 9.000 kötetből álló nyilvános könyvtár fontos tényezője a város közművelődésének. A részint saját gyűjtésemből, részint HILD Viktor hagyatékából származó régészeti gyűjtemény ma már zsúfolásig megtölti a négy helyiségben elhelyezett vitrineket. A múzeumi gyűjtőhely múzeummá szervezése folyamatban van. Az intézmény a Közgyűjtemények Orsz. Felügyelősége felügyelete alatt áll. Ügyvezető alelnöke vagyok a Szolnoki Könyvtár-és Múzeumegyesületnek. Sokféle kötelességnek kell eleget tennem. Eletem főcéljának azonban azt tekintem, hogy mint a hazai antropológia szerény munkása és tanítója életemet eredményesebben és hasznosabban folytathassam, mint eddig. Dr. Balogh Béla egyetemi magántanár, gimn. r. tanár, középisk. tanulmányi felügyelő megoldását és köszönhető a város vezetőségének, elsősorban dr. Tóth Tamás polgármesternek, ki nagy szeretettel foglalkozik a könyvtár és múzeum kérdésével. Munkánk sikerét biztosítja a Nemzeti Múzeum, illetve az Országos Gyűjtemény egy etem jóakaratú támogatása. Minthogy a gyűjtemény egy etem az ország valamennyi közgyűjteménye fölött felügyeleti joggal bír, tárgyalásokat folytattam dr. Bátky Zsigmond népr. muz. igazgatóval, a főigazgató helyettesével, dr. Márton Lajos egyetemi tanárral, a régészeti osztály igazgatójával és dr. Schneller Vilmossal, a vidéki gyűjtemények felügyelőjével. Elgondolásomat jóváhagyták. Ezek szerint Szolnok város közkönyvtárat és múzeumi gyűjtőhelyet szervez. A gyűjtőhely alapja lesz a későbbi múzeumnak, feladata egyelőre a szétszórt és pusztuló történelmi, régészeti, néprajzi, művészeti és természeti emlékek és értékek nyilvántartása, megőrzése, szakszerű kezelése, feldolgozása és kiállítása. A könyvtár alapja a városi könyvtár 1.711 műve 2.730 kötetben, illetve füzetben. Ez a könyvanyag nagyrészt Kautz Károly cipészmester, Zrumetzky Viktor polgármester és dr. Darkó Dezső városi tanácsnok hagyatéka. Az állomány ajándékozásokkal, hagyatékokból és vásárlásokból fog gyarapodni. A múzeumi gyűjtőhely alapja a magánosok birtokában levő tárgyak, a reálgimnáziumban elhelyezett kis gyűjtemény, kis magángyűjteményem és remélhetőleg az értékes Hild-féle gyűjtemény is.... II. A MEGALAKULÁS IDŐSZAKÁNAK SZAKMAI ÜGYMENETE 1933—1936 408
