Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok

séges elnöke, dr. JÓZSEF FERENC királyi herceg, s rajta kívül a társulat választmánya, s több kiváló előkelőség... (többek között)... dr. Czakó Elemér, ny. államtitkár, az Egyetemi Nyomda szolnoki születésű főigazgatója, az Iparművészeti Múzeum volt igazgatója, (aki) ...alapos szakértelemre és jártasságra valló, közvetlen és érdekes előadást tartott a múzeumokról általában, különös tekintettel a Szolnokon tervbe vett múzeum problémájára. Történeti áttekintésben vázolja a múzeumok kialakulásának és fejlődésének kérdését. A fejedelmi kegyuraság mellett a nép széles rétegei érdeklődésének és pártoló támogatásának éltető melege hívta életre világszerte a múzeumokat, amelyekben ügyes és az élet realitásához alkalmazkodó csoportosítással helyet foglalnak nemcsak a régen letűnt idők emlékei, hanem a közelmúlt és a jelen szellemi és gazdasági életének minden megörökítésre és szemléltetésre alkalmas és érdemleges megnyilatkozási formája is. így lesz a múzeum a múltat feltáró, a jelent ismertető és a jövőt megmutató eszköz a tömegek nevelésében. A szolnoki múzeum számára is adva vannak a kedvező lehetőségek: a tószegi ásatások rengeteg értékes darabja, a HILD-féle gyűjtemény gazdag anyaga, a Nemzeti Múzeumtól felajánlott tárgyak és esetleg a jászberényi múzeum átengedendő régiségei. Szolnok a Művésztelep létesítésével és fenntartásával tanúbizonyságot tett művészi érzékéről, így a múzeum felállítása sem késhet soká. "

55 Sajnos, utolsó kijelentése tévesnek bizonyult. Mert annak ellenére, hogy olyan alkalom kínálkozott a múzeumi kérdés újbóli asztalra tételére, mint egy országos visszhanggal kísért siker-rendezvény: vagyis az Iparművészeti Társulat szolnoki közgyűlése és kiállítása, melyet még a királyi család képviselője is jelenlétével tett hangsúlyossá: újabb esztendő telt el, míg a múzeumszervezés kérdésében érdemleges előrelépés történt. Ezt a lépést megint csak Balogh Béla kényszerítette ki. Társadalmasította a múzeumügyet: a múzeumot igénylő híveket megszervezte, és életre hívta a Könyvtár és Múzeum Egyesületet. 1933. május 2-tól, a szolnoki Könyvtár és Múzeumegyesület megalakulásának napjától kezdve immár hivatalosan is létezett egy szervezet, amelyre támaszkodni lehetett, aminek komolyságát a város és az ország nyilvánossága előtt is ismert, becsült, hivatali méltóságokkal rendelkező és társadalmilag is értékelt olyan vezetőségi és szervezeti tagok hitelesítették, akikre tárgyalások, levelezések esetén hivatkozhatott. Hogy biztosítsa az ez ügyben nyújtott segítségüket, az általa szervezett és életre hívott Könyvtár és Múzeum Egyesület elnöki tisztének betöltésére felkérte és meg is választtatta az ekkor népszerű, a városért sokat fáradozó, fiatal, tetterős polgármestert, dr. Tóth Tamást. Hasonlóképpen kötelezte el a megye és a város szinte valamennyi számottevő tisztviselőjét és intézményvezetőjét az egyesületben rájuk ruházott szerepkörökkel. Többek között így kapcsolta a támogatói körbe Szolnok legjelentősebb magánbankjának vezetőjét, Gettler Izidort, akit a pénztárnoki teendők ellátására kért fel, illetve a művésztelep lelkes 55 Szolnoki Újság, VII. cvf. 116. sz. 1932. október 11. (kedd), 1. p. patrónusát, az alelnökké megválasztott dr. Kerekes Sándor városi főjegyzőt is. 1934 februárjában a Szolnoki Újság már arról értesíti a város lakosságát, hogy: „Jóváhagyták a Könyvtár és Múzeum Egyesület alapszabályait. A múlt év tavaszán öltött testet az a régebbi mozgalom, amely városi közkönyvtár és múzeumi gyűjtőhely létesítését tűzte ki célul maga elé. Ekkor alakult meg a szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület, hogy erkölcsi és anyagi hátteret adjon ezeknek a kulturális élet szempontjából annyira fontos intézményeknek. Bár az egyesület alapszabályai csak a napokban érkeztek le a belügyminisztertől jóváhagyással ellátva, az eddig eltelt idő sem maradt kihasználatlanul. Dr. Balogh Béla reálgimnáziumi tanár néhány önzetlen egyetemi hallgatótól támogatva már berendezte a városi könyvtárat, amelyet tavasszal már meg is nyitnak a közönség előtt. A múzeumi gyűjtőhely felállítása is folyamatban van." A belügyminisztérium az egyesület alapszabályait véleményezés végett átküldte a kultuszminisztériumhoz is. Ugyancsak érdekesnek tartjuk ezzel kapcsolatban felemlíteni dr. Bátky Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának dr. Tóth Tamás polgármesterhez intézett levelét. „Szívből kívánom — mondja a levél — hogy a Nagyságod és a város áldozatkész támogatásának és Dr. Balogh Béla tanár úr fáradhatatlan ügyszeretetének eredményeképpen megalakuló közművelődési intézmények, a város és a vármegye kultúrájának szolgálatában magas hivatásuknak minél eredményesebben megfeleljenek. "

56 A leendő gyűjteménynek Szolnok központjában, a városháza épületéhez csatlakozóan 1925-ben felépített városi bérház: az úgynevezett tisztviselőház szuterén helyiségeit kiszemelve Balogh Béla annak átengedését sugalmazta a polgármesternek továbblépésként. Természetesen tudta, hogy az érdemi munkát majd nem a kinevezettek végzik. Az marad az ő terhe. Az egyesületi ülések jegyzőkönyveinek megírásától kezdve az alapszabály összeállításáig, a pénzügyi támogatást, ajándékozást szorgalmazó kérelmektől a szakmai tanácsokat sürgető baráti levelezésekig, a kérő sorok menesztésétől a még elutasítást is megköszönni illő válaszadásokig mind az ő tennivalóit sokasították. A cél érdekében azonban szívesen végezte az adminisztrációt is (lásd erről: Dokumentumok II. fejezet 1933—36 tételét). Nem véletlen hát, hogy BALOGH Béla 1933-ban, a Könyvtár és Múzeumegyesület alakuló közgyűlésén tartott beszédében az áll, hogy „ ...10 esztendő sok sikertelen kísérlete után jutottunk... (oda), ... hogy a szolnoki könyvtár és múzeum ügye ennyire megérett. Köszönhető (ez) a város polgárságának, amely közel 2.000 aláírással tett bizonyságot a közművelődés ügye iránt való meleg érdeklődéséről. Köszönhető a reálgimnázium VIII. o. tanulóinak, derék tanítványaimnak, kik fiatalságuk erejével szinte követelték a könyvtár és múzeum kérdésének gyors megoldását és köszönhető a város vezetőségének, elsősorban 56 Szolnoki Újság, IX. cvf. 13. szám. Szolnok, 1934. február 1. csütörtök. 1. p. 399