Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok
november 18-án 12 , 1907. május 27-én 13 és 1913. március 10-én 14 írt jegyzeteit fentiekre alapozza. A bronzkori teleppel kapcsolatosan már csak egy 1907. május 27-i 15 , illetve egy naplózáró híradás található még HILD Viktor jegyzeteiben 1913-ból, amely utóbbi arról értesít, hogy „Dr. Hunyor István szolnoki ügyvéd barátom hozott ajándékba egy szarvasagancsból készült csontbaltának egy töredékét, a fokrészt, (melyet) Tószegen (találtak) a világhírű terramarában, mely Laposhalom néven ismeretes és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi. Származik az 1912. őszi ásatásból, melyet Márton Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának őre vezet évek óta. " 16 HILD Viktor azonban nem kizárólag a századfordulón nagy szakmai elismerést kiváltó tószegi leletekre való hivatkozással szorgalmazta egy önálló megyei múzeum felállítását. Hagyatékából kiderül, hogy nemcsak a megye területén, de az Alföld-szerte előkerült leletek mindegyikéről tud. És ha teheti, megnézi, lerajzolja, adatolja, sőt többnyire meg is szerzi saját magángyűjteménye számára. Melyeket aztán — mint ma tenné egy szakképzett muzeológus — szakszerűen csoportosít, meghatároz, feldolgoz és tematikusán publikál is. Cikkeit fogadja az Archaeológiai Értesítő 17 , de egyéb fórumok is. Melyekben — jellegétől, olvasótáborától függően — naprakész régészeti szakirodalmi ismeretei birtokában egyetemes és átfogó képet tud rajzolni mindenki számára a klasszikus múzeumi terület e laikusoktól talán legtávolabb eső, bonyolult népmozgalmi viszonyokat jelentő, hosszú periódusáról. „HILD Viktor polihisztorként él a szolnoki köztudatban. Foglalkozott régészettel, numizmatikával, címertannal, pecséttannal, s tiszteletbeli, majd vármegyei levéltárosként a megyetörténet írott forrásaival. Katalogizált, rendszerezett anyagai, könyvei, »Jegyzetek a Jászságról« címmel megkezdett 12 kötetnyi kézirata a Damjanich János Múzeum és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményeinek alapját képezik" — összegzi BAGI Gábor. 18 De azonnal hozzátehetjük, hogy az újságíró, lapszerkesztő HILD legalább annyit tett a múzeumügyért, mint a nagy műveltségű tudós. Ha tevékenységét minősíteni akarjuk, kijelenthetjük: HILD Viktor elhivatott muzeológus volt. A jogi iskolázottságú HILD rendkívüli szorgalmú önképzéssel szerezte meg a tárgyak begyűjtéséhez, feltárásához, feldolgozásához szükséges régészeti ismereteit. Rendszeresen látogatta a már tekintélyre szert tett neves szakemberek ásatásait, tanulmányozta az általuk kialakított gyűjteményeket, a gyarapításukra szánt, frissen felbukkant leleteket. Kitűnően ismerte a régészet nemzetközi irodalmát, meghatározásainak gazdag hivatkozásai széleskörű ismeretanyagát bizonyítják. „Munkásságának fontos részét képezte a különféle érmek, pénzek gyűjtése, meghatározása. Hild a római pénzekkel foglalkozott, és bár maga nem talált pénzleletet, öt éremkincsként értékelhető római kori leletről tudunk jóvoltából, amelyek elvesztek volna a tudomány számára" — állapítja meg régészeti munkásságát ismertetve Polgár Zoltán. 19 Ugyanő hangsúlyozza HILD hihetetlen türelemmel és precizitással adatolt-rajzolt numizmatikai jegyzeteinek a századvég magyar szakirodalmában hiánypótló elsőségét. Egész életén át fejlesztett gyűjteményét a legelhivatottabb muzeológust is megszégyenítő precizitással adminisztrálta, rendszerezte, adatolta. 1888-tól vezetett Régészeti iVap/ó-jának regisztrált tárgyai közül alig maradt valami az utókorra. Mégis megismerhetjük pénz- és éremgyűjteményét a néhány egykorú hírlapcikkből, a róluk készült nyilvántartási kartonokból jegyzetei közé iktatott rajzos információkból. Mert olyan mindenre kiterjedő aprólékossággal vezette feljegyzéseit magánkollekciója valamennyi tárgyáról, hogy a gyűjtemény az eltűnt tárgyak ellenére is szinte maradéktalanul értékelhető maradt a szakkutatás számára. A Régészeti Napló megőrizte a tárgyak előkerülési helyét, idejét és körülményeit, teljes leírását és jó néhány esetben a rajzát is. Sajnos a két kötetből csak egy, sérült kötet maradt meg. Ám az abban regisztrált 116 megyei lelőhely 331 tételéről tárgyak nélkül is bőséges információ jutott el hozzánk. Az ugyancsak elveszett numizmatikai gyűjtemény értékelésénél az éremszekrényekről vezetett kartotékrendszeren kívül a Régészeti Napló áthivatkozásai segítettek. Ezek a bejegyzések 204 darab pénz lelőhelyét (ennyi maradt az 1924-ben 3.500 darabot számláló gyűjteményből), bekerülési körülményeit és idejét, anyagát, méreteit (vastagság, átmérő, súly) valamint az elő- és hátlap ábráját és felírását tartalmazták. Amiknek kiolvasásában, rajzának elemzésében, ha a rendelkezésére álló könyvtári anyag segítsége ellenére is bizonytalan volt, a hiteles meghatározás, pontosítás miatt szakemberekhez fordult. Ez a precíz adatolás tette lehetővé, hogy numizmatikai gyűjteményét nemcsak teljes egészében rekonstruálni lehetett, de a pontos feljegyzéseknek köszönhetően az eltűnt gyűjtemény ránk maradt adatai még arra is alkalmat nyújtottak, hogy azokból további következtetéseket vonhassanak le az értő szakemberek az Alföld római kori értékforgalmával kapcsolatosan. 20 A második kötet feltehetően legalább ennyi lelet leírásával és a gyűjteményi darabok nagy több7 Régészeti Napló 165. tétel, 296. p. 8 Régészeti Napló, 168. tétel, 297. p. 9 Régészeti Napló, 198. tétel, 338—339. p.; SZABÓ István: Ismét ássák a világhírű tószegi Laposhalmot. In.: Új Barázda 2. évf. 8.sz. 1974. aug. 7. p. 12 Régészeti Napló, 204. tétel, 341—342. p. 13 Régészeti Napló, 223. tétel, 366. p. 14 Régészeti Napló, 316. tétel, 474. p. 15 Régészeti Napló, 223 tétel, 366. p. 16 Régészeti Napló, 316. tétel, 474. p. 17 HILD Viktor: A Jász-Alsó-Szent-Györgyi sír. In: Archaeológiai Értesítő, 1898; HILD Viktor: A jászberényi zománezos bronzlánczról. In: Archaeológiai Értesítő. 1901. 18 BAGI Gábor: HILD Viktor, a történész-levéltáros. In.: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): HILD Viktor 1855—1929. — Egy tudós portréja. Szolnok, 1998. 22—26. p. 19 POLGÁR Zoltán: HILD Viktor régészeti munkássága. In: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Hild Viktor — Egy tudós portréja — Szolnok 1998. Szolnoki arcképcsarnok 1. 20 H. VADAY Andrea: Szolnok megyei éremtani adatok Hild Viktor jegyzeteiből. In: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyula): Szolnok Megyei Múzeum Adattár, 27. Szolnok, 1975. 3. és 56. p. 388
