Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagdi Róbert-Demeter Gábor: Ny elvhatár-változás, asszimilációs helyzetek és a statisztika megbízhatósága Zemplén megye példáján

abszolút többség 25-50% E2 10-25% /"t :>-,J A magyarság elterjedése 1880-ban A \ A ruszinok elterjedése 1880-ban • abszolút többség Fffl 25-50% ^3 10-25% A magyarság elterjedése 1910-ben p-'-i^-! A ruszinok elterjedése 1910-ben A szlovákság elterjedése 1880-ban A szlovákság 1910-ben 4. ábra. A különböző népcsoportok területi elterjedésének változása szlovákságnak országosan félmilliós veszteséget okozott,

76 milyen földrajzi környezetben zajlott. A történelmi és kultúrpolitikai tényezők részletes vizsgálatára kutatásunk nem terjedt ki, mert véleményünk szerint SZARKA L. ezt a feladatot kitűnően megoldotta. Földrajzi alapadottságokon nyugvó asszimilációs erősorrend megállapítására viszont még nem tettek kísérletet. Igaz, ez elválaszthatatlan az adott kulturális-politikai háttértől, éppen ezért csak a következő megállapításokat tehetjük: a ruszinság a magyarokkal szemben gyengének, a szlováksággal szemben ugyancsak gyengének bizonyult. Az utóbbi oka nem annyira földrajzi, mint inkább a hasonló nyelv és a szlovákság nagyobb történelmi múltjának következménye. A magyarság a szlovákokkal szemben csak ott tudott túlsúlyba kerülni, ahol regionálisan is túlsúlyban volt, vagy gazdasági-politikai kulcspozíciókat birtokolt, és ez fordítva is igaz. Megállapításunk szerint a természetföldrajzi viszonyok jelentősége párhuzamos a társadalomföldrajzi-gazdaságföldrajzi meghatározottsággal. A népességföldrajzi (pl. 76 Szarka L. 1995 9—11. 376