Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Örsi Julianna: Az Alföld társadalmának átalakulása a XX-XXI. század fordulóján

torban is kialakult a bérleti rendszer. Mindez a politikai döntésen alapuló folyamat nagy hatással volt a vidék társadalmára. Az Alföld felemeléséért küzdők csoportja az országgyűléssel egy Alföld-programot is elfogadtatott, amely azonban később nem kapott elég támogatottságot, így eredményei elsősorban publikációkban realizálódtak.

5 Elöljáróban el kell mondanunk, hogy Alföld-kutatással több intézmény, köztük a kecskeméti székhelyű MTA MRKK Alföldi Tudományos Intézete és békéscsabai, szolnoki tagintézménye, az MRKK debreceni és szegedi intézetei is foglalkoznak. Kutatásaik és publikált eredményeik jelentősen hozzájárulnak a gazdaságpolitikai intézkedések megalapozásához. A Békéscsabán rendszeresen megrendezett Alföldkongresszusok, a Pécsett megtartott Falukonferenciák, a Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden megszervezett tudományos tanácskozások során számtalan olyan előadás hangzott el, amely előbbre viszi az Alföld alaposabb megismerését, jelen folyamatok jobb megértését.

6 A kutatóközpontok munkatársaik publikációit az intézeti évkönyvekben ugyancsak megjelentették.

7 Ezekre a kutatásokra azonban jellemző az erős gazdaságés társadalomföldrajzi beállítottság. Gazdasági szemléletű kutatás jellemző a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Karán folyó munkára.

8 A hagyományos kultúra értékeinek feltárása elsősorban a néprajztudomány művelőitől várható. Ezek a kutatások felsőfokú intézményekben és múzeumi kutatóhelyeken folynak. Az államszocialista korszak kutatását Dankó Imre és még néhányan vállalták fel a szakmában.

9 Az évezred fordulóján lezajlott rendszerváltás kulturális antropológiai, társadalomnéprajzi vizsgálatát két kutató-team vállalta fel. A Szilágyi Miklós által vezetett projekt első eredményeit az Utak és útvesztők a kisüzemi agrárgazdaságban 1990—1999 címmel olvashatjuk. Elsősorban olyan egyéni vállalkozásokról készítettek esettanulmányokat, amelyek valamely mezőgazdasági termék termesztésére specializálódtak.

10 Az Örsi Julianna által irányított kutatásfejlesztési projekt egy néprajzi csoport, a Nagykunság és vidéke társadalmi átalakulását követte nyomon. Kiadványaik (Kulcsemberek, Család —família — nemzetség, Nagykunsági közösségek) a mikroközösség szereplőinek helyét, funkcióját mutatják be az átalakuló társadalomban.

11 Elsősorban ez utóbbi kutatás eredményeit felhasználva mutatjuk be az Alföld társadalmának ezredfordulói képét. a) Az első földtulajdonosok még zömében abból a generációból kerültek ki, akik az 1940-es években maguk is tulajdonosok voltak, de legalábbis családtagként dolgoztak a családi gazdaságban. Az egykori nagygazdák, az 5 Az Alföld-program benyújtója Tóth Albert volt. Szervezésében több tanácskozás és kiadvány megvalósult. Lásd: Számadás '92. Bp. 1993; MARKÓ István—BAUKÓ Tamás 1994. 6 A nyomtatásban is megjelent konferencia-kötetek ennek ékes bizonyítékai. KOVÁCS Teréz 1995; KOVÁCS Teréz 1997; KOVÁCS Teréz 2000; PÓCS Gyula 2004. 7 Ezek közül kiemeljük a békéscsabaiak által 1977-től megjelentetett Alföldi tanulmányok 19 kötetét és az 1990-től kiadott Alföldi társadalom 5 kötetét. 8 VIZDÁK Károly—LAKATOS Vince—KIRÁLY János 2000. 9 DANKÓ Imre 1955; SZOLNOKY Lajos 1953; ÖRSI Julianna 1976; ÖRSI Julianna 2004. üldözések miatt idegenbe kerültek, vagy a boldogulás reményében máshová költöztek (nagyvárosok, a főváros vagy külföld) általában hazajöttek a szülőhelyre licitálni. Birtokaikat megszerezve azokat bérbe adták a helybelieknek vagy a szövetkezetnek. b) A középparasztok (kis- és középbirtokosok) ugyancsak tulajdont szerezve ott folytatták, ahol az 1940-es évek végén abbahagyták. A hagyományos közösségekben ez olyannyira úgy volt, hogy nagy részük az eredeti tulajdont szerezte vissza a licitálással (mivel előzetesen megegyeztek a gazdák, hogy egymáséra nem licitálnak. Ezzel az alkuval egyrészt sikerült a licitálási árat alacsonyan tartani (500 Ft/aranykorona körül), másrészt a helybeli lakosok régi-új tulajdonosaivá válhattak a saját örökségüknek. (így volt ez például Túrkevén, Karcagon.) Többségük kivált a helyi szövetkezetből, és magángazdaként folytatta a tevékenységét. Belőlük lettek az őstermelők. A család gazdasági erejére építve folytatták a gazdálkodást megtanítva a fiatal generációt a paraszti munkára. Fiaik mára már átvették a „stafétabotot". Az örökölt ismeret és a korábbi években a háztáji gazdálkodás során felhalmozott családi tőke tartotta fenn ezeket a gazdaságokat. A gépesítést azonban elsősorban saját tőkéjükre alapozták. A kölcsönöktől idegenkedtek. A gazdálkodási ismeretek oktatási rendszerben való megszerzésével is próbálkoztak. Ennek ellenére ők lettek a „fontolva haladók". Létszámuk az egykori mezővárosokban a legnagyobb. Közülük településenként egy-két tucatnyian (10—30 fő) településenként képesek voltak a haladók közzé felfejlődni, és az ezredforduló tájékán magángazdaságukat átalakították „családi gazdaságokká".

12 Jász-Nagykun-Szolnok megyében 50 mezőgazdasági családi magángazdaság elemzését végezték el a Tessedik Sámuel Főiskolán, amely szerint az átlagos földtulajdon 53,5 hektár, amit bővítenék földbérlésssel 72,7 hektár átlagra. Ezen mértékű gazdaságok lehetővé teszik az egész család ellátását.

13 A főfoglalkozásúak egyéni vállalkozókká váltak, míg a mellékfoglalkozásúak megmaradtak őstermelőkként. c) A második világháború környékén földdel nem rendelkező, később téesztagként dolgozók is tulajdonosokká váltak/válhattak. A törvény értelmében minden téesztagot megilletett 20 aranykorona föld, amelyet azonban vagy közös művelésben hagytak vagy eladtak. Ez a réteg idegenkedett egyébként leginkább a földtulajdon-rendezéstől, mondván, ő nem lesz a nagy gazdák cselédje. A téeszhez is ők ragaszkodtak a legtovább. Akik mégis az új utat választották, azok egy része gazdaságtalan törpebirtokon próbálkozott, ami mára már megszűnt. Másrészük bérleménnyel 10 SZILÁGYI Miklós 2002. 11 ÖRSI Julianna 2002; ÖRSI Julianna 2003; ÖRSI Julianna 2004. — A kutatásra az NKFP 5/162/2001 sz. pályázat keretében került sor. 12 Erre egy esettanulmányt hozunk példának, amelynek két időben történt közlése éppen ezt a fejlődést tükrözi: ÖRSI Julianna 1998; ÖRSI Julianna 2003. Hasonló kutatást végeztek és publikáltak a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Karán. VIZDÁK Károly—LAKATOS Vilmos—KIRÁLY János 2001. 13 VIZDÁK Károly—LAKATOS Vince—KIRÁLY János 2000. 42. P339